Másra fókuszál - Ford Focus 1.6 EcoBoost teszt

A harmadik generációs Ford Focus szinte minden téren hatalmasat lépett előre elődjéhez képest, de sajnos pont abból nyújt kevesebbet, amiért régieket annyira megszerettük.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Az új Focus hűtőrácsa elzárja magát, ha nincs szükség friss levegőre
(Még több kép a galériában. Kattintson a képre!)

Mi ez, és mi benne az újdonság?

Gyakorlatilag az utolsó csavarig megújult a Focus. Ami a fő változás az összesen 10 millió példányban elkelt, előző két generációhoz képest, hogy ezt már nem Európára (de Európában), hanem világautónak tervezték. Összesen 120 országban lesz kapható, de ha a világ két legeltérőbb Focusát egymás mellé állítjuk, akkor is biztos, hogy 80 százalékban azonos lesz a kettő. Padlólemeze a Ford új fejlesztésű alsó-középkategóriás platformja, erre épül az új C-Max és Grand C-Max is, de világszerte még legalább hét másik modellt fognak hamarosan bemutatni ezen, többek között a Kuga utódját is.

Ritkaság, hogy nem kell várni a további karosszéria-változatokra, a Focus kapásból háromféle kivitelben - ötajtós, négyajtós és kombi - kapható. Nem csak a karosszériák újak, hanem a benzines turbómotorok is, és a dízeleket is alaposan átdolgozták, a gyengécske 1,4-es benzinest pedig törölték a kínálatból.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A legtöbb kritikát a fura hátsó lámpa miatt fogja kapni a forma

Ami még nagy változás a korábbi nemzedékekhez képest, hogy a Focushoz szinte minden olyan vezetéstámogató asszisztens rendelhető (lásd keretes írásunkat), ami a legmodernebb prémiumautókhoz is, ráadásul azokhoz képest töredék áron. Erre jó a hatalmas gyártókapacitás és termelési volumen, így tudtak jó árat kiharcolni a beszállítóknál ezekre a fejlesztésekre.

Hogy néz ki?

Alapvetően semmi baj nincs az új Focus formájával, de már messze nem hordoz annyi újszerű megoldást, mint az első generáció, most először még a hátsó lámpa is leköltözött a tetőoszlopról. Két dolog lehet megosztó az új formában: kissé talán túlzásba estek a hűtőrácsok számát illetően, és az amőba formájú hátsó lámpa is furcsa látványt nyújt. Valószínűleg ez utóbbi az importőrnek is feltűnt, ezért okosan, pirosban rendelte meg a tesztautót, ebben ugyanis a megszokást igénylő lámpatest szinte beleolvad a karosszériába. Ami még szokatlan, hogy a Ford-embléma fölött akkora hézag tátong, hogy az ember azt hinné, nincs rendesen lecsukva a motorháztető.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A laposabban álló szélvédő is hozzájárul a jobb légellenálláshoz

Az új Focus két centiméterrel hosszabb elődjénél, a tengelytáv mindössze 8 milliméterrel gyarapodott. Nem meglepő, hogy alacsonyabb a réginél, de az már igen, hogy keskenyebb is, holott a nyomtáv elöl hátul növekedett. Sokat csiszolták a formát a szélcsatornában, aminek az lett az eredménye, hogy a légellenállás 7 százalékkal csökkent, többek között ezért döntötték meg a szokásosnál is jobban a szélvédőt. Ennek viszont hátránya is van, a vaskos és hosszú A-oszlop rengeteget kitakar a látótérből, egyszer majdnem össze is törtem a tesztautót emiatt, mert még egy nem éppen apró Chrysler Voyagert is képes volt teljesen eltűntetni, amikor az megérkezett elém a jobbkezes utcából.

Műszaki tartalom

A Focus méretnövekedését, 15 százalékkal nagyobb karosszériamerevségét és elődjénél gazdagabb kényelmi és biztonsági felszereltségét számításba véve egyáltalán nem sok az a bő 20 kiló, amit felszedett magára a modellváltáskor. Az alapkivitelű 1,6-os például megáll 1,2 tonna alatt és a tesztelt benzines turbós is csak hatvan kilóval nyom többet. Persze a tömeg erősen motor-, felszereltség- és váltófüggő, a kétliteres dízel duplakuplungos váltóval már alulról közelíti a másfél tonnát, és a súlytöbblete teljesen az első tengelyre nehezedik, ami a vezethetőséget is minden bizonnyal negatívan befolyásolja.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Egy centit sem nőtt a tengelytáv, de nem is volt többre szükség, mert a régi sem volt szűk hátul

A harmadik Focusban (és pár hónappal korábban bemutatott egyterű változatában, a C-Max-ban) mutatkozott be a Ford vadonatúj 1,6-os benzines turbómotorja, ami 150 és 182 lóerővel is választható. Ez a közvetlen befecskendezésű erőforrás jelenleg a világ legkorszerűbb motorjai közé tartozik, turbója kis tehetetlenségű, a szívó és kipufogó oldali szelepek is változó vezérlésűek benne és még a motorleállító rendszert is szériában megkapja. A start-stop akár 10 százalékkal is mérsékelheti a városi fogyasztást, működése kifinomult, már a megállás előtt leállítja a motort, és a kuplung kinyomására villámgyorsan indítja újra. Tovább csökkenti a fogyasztást a szériában adott aktív hűtőrács: ha nincs szükség légáramra, vagy még hideg a motor, a lamellák bezárulnak, tovább csökkentve a légellenállást, de nem csak két állásuk létezik, a levegőigénytől függően 16 féle szögbe állíthatja őket a vezérlés.

Fotó: Tube Zoltán [origo]
A műszerek között, és a középkozol tetején is van egy színes kijelző

Amikor kijött az új Opel Insignia és Astra, mindenki hanyatt esett a vezetéstámogató rendszereiktől, a táblafelismerőtől és az automatikus távolsági fényszórótól. Ezeket már a Focusba is meg lehet rendelni, és még jóval többet is, olyan extrákat, melyeket korábban szinte csak a nagyobb prémiumautók kínáltak: kapható a Volvótól átvett automatikusan fékező koccanásgátló (kis sebességű biztonsági rendszer), kormányt automatikusan forgató parkoló asszisztens, radaros holttérfigyelő, kormányozni is képes sávtartó asszisztens, fáradtságra figyelmeztető rendszer és radaros távolságtartó tempomat is. Sajnos a forgalmazó ezek közül egyiket sem rendelte meg a tesztautóba, így kipróbálni sem tudtuk őket.


Milyen vezetni?

Ha valaki sokféle autót vezetett már, akkor elég pár métert megtennie egy újjal, hogy sok mindent megérezzen róla. Nekem a Focusról kapásból az volt a benyomásom, hogy ez egy nagyon jó autó, akár prémiumgyártó terméke is lehetne. De mégis a vezethetőség lett a teszt végén az egyetlen fájó pont. Még a hátsó lámpák sem érdekeltek volna, ha az új Focus hozza azt a kategóriájából kimagasló szintet, amit két elődje tudott. Jó hírnevét ugyanis elsősorban nem a tágas utastere, japános megbízhatósága, vagy elérhető ára, hanem a zseniális futóműve és kormányzása alapozta meg a típusnak.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Az 1,6-os turbómotor könnyen repíti a Focust, még a gyengébb változatban is

Annak idején a Ford hatalmas energiát fektetett ezekre a területekre, hogy a Focus vezethetősége még véletlenül se juttassa eszünkbe a lagymatag Escortét. 1998-ban még rajta kívül egyetlen kompakt autónak sem volt olyan igényes, többlengőkaros hátsó futóműve, de nemcsak a konstrukció, hanem a hangolás is magasan jobb volt bárminél a kategóriában. Úgy fordultak a korábbi generációk, ami még néhány sportautónak is becsületére vált volna, élénk kormányzásuk pedig annyi visszajelzést adott az útburkolatról, hogy azt is meg lehetett mondani, amikor átmentünk egy pénzérmén, hogy a fej vagy az írás oldala nézett-e felfelé. Ez az, amire az új már nem képes.

Előző
  • 1
  • 2
Következő