"A vevők miatt tekerjük vissza a kilométerórát" - állítják az autókereskedők

2011.07.07. 16:02

Folyamatos szigorításokkal próbálnák akadályozni az autók kilométeróráját visszatekerő csalókat. Első lépésben az adásvétel és a műszaki vizsga során rögzítik majd az óraállást egy központi adatbázisban, amelyet egyes ötletek szerint a szervizek, a biztosítók, de még az igazoltató rendőrök is tovább bővíthetnének. A használtautó-kereskedők a vásárlókat hibáztatják, és tiltakoznak ellene, hogy a "bugyijukban turkáljanak".

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Ha sok kilométert írnak ki az eladó autó adatlapjára, rá sem néznek a vevők - állítják a kereskedők
(Képünk illusztráció)

Egy hétfői törvénymódosítás következtében januártól minden egyes használt autó vásárlásakor kötelező lesz feltüntetni a szerződésen a jármű kilométerórájának állását, valamint minden műszaki vizsgán rögzíteni kell ugyanezt a számot és a dátumot. Ezek az adatok aztán egy központi nyilvántartásba kerülve lekérhetők lesznek azok számára, akik egy megvásárolandó használt kocsi múltjával szeretnének tisztában lenni.

A plusz információ haszna nyilvánvaló, a hiánya viszont akár veszélyes is lehet. Ha valaki 100 ezer kilométeres hamis óraállással vásárol meg egy valójában 150 vagy 200 ezret futott kocsit, akkor egészen más műszaki állapotú járművet használ onnantól a forgalomban, mint amiben a hite szerint ül. Ez rá nézve, és a többi közlekedőre nézve is balesetveszélyes lehet Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke szerint. Hogy az évi közel félmillió adásvétel közül mennyinél verhetik át a vevőt, azt senki nem tudja, ugyanakkor a törvényalkotóktól a piaci szereplőkig mindenki szerint létezik ez a fajta csalás.

450 ezer adásvétel

Sokakat érinthet a januártól hatályos jogszabály-módosítás, ugyanis Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke szerint 450 ezer jármű cserél gazdát egy évben Magyarországon. Igaz, ebben benne van a 43 ezer újautó-eladás és a mintegy 14 ezer külföldről használtan behozott autó is (mindkettő 2010-es adat). A többi 393 ezer viszont használt autó adásvétele (magánszemélyek között, használtautó-kereskedések és márkakereskedések részvételével, valamint céges vásárlások).



A töréseket is visszakereshetővé tennék

Különösen veszélyes lehet, ha korábban súlyosan törött (majd ki tudja miként javítgatott) autóról titkolja az eladója a magasabb eladási ár érdekében a sérülést. A többek között javítóműhelyeket is összefogó Autós Nagykoalíció vezetője a fenti törvénynél még alaposabban nyomon követné és regisztrálná a járművek életútját. Ennek érdekében kedden együttműködési megállapodást kötött az Autós Nagykoalíció és a Magyar Biztosítók Szövetsége.

Az egyezség lényege, hogy az államnak átadandó közös adatbankot hoznak létre, amelyben mind a szervizek, mind a biztosítók rögzítenék a javított autók adatait, a sérülés mértékét, és természetesen a kilométeróra javításkori állását is. Így még több információval bővülne az autók múltját tartalmazó adatbank, amely immár az esetleges sérüléseket is tartalmazná. Vagyis még hasznosabb lenne azon autóvásárlók számára, akik szeretnék pontosan látni a pénzkiadás előtt a kocsi múltját.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Az évek alatt egyre több adat gyűlne össze az eladó járművekről. Gond lehet, ha sokat kérnek majd az adatok lekéréséért
(Képünk illusztráció)

"Vevő a politika erre az ötletre" - állította a jogalkotókkal mostanában szinte napi kapcsolatban álló Knezsik az [origo]-nak. Sokkal kisebb az esély viszont egy másik javaslatuk törvényerőre emelkedésére. Eszerint a sofőröket igazoltató rendőrök is rögzíthetnék a megállított kocsi kilométerórájának állását, amely adattal két műszaki vizsga, vagy épp két adásvétel között is bővülhetne az adatbázis.

Ne legyen drága senkinek

"Bízom benne, hogy nem kell majd kötelezően, drága beruházással csatlakozniuk egy informatikai rendszerhez a kisvállalkozó szerelőknek, mert ez komoly nehézséget jelenthet számukra" - mondott példát a lehetséges problémákra Fojt Attila. Szerinte az is a tervezett központi adatbázis sikerét kockáztatná, ha túl sokat kérne az állam a leendő használt autójuk múltja felől érdeklődő emberektől. Mint megtudtuk, az információkérés áráról még nincs döntés, "néhány ezer forint"-ról hallott az [origo]. Habár Fojt támogatja az adatbázis létrehozását, szerinte a használt autók mai árára nem lenne hatással, hogy tisztulna a piac. "Létezik a kilométeróra visszatekerése, de sokkal kisebb mértékben, mint azt sokan gondolják" - közölte az árnövekedés elmaradásának okát.



Nem tudnak minden kiskaput becsukni

A rendőri ellenőrzés megvalósulására technikai okok miatt is kevés az esély. A kilométeróra által mutatott szám ugyanis nem hitelesített adat, aminek valódiságát megfelelő informatikai háttér nélkül amúgy sem tudná leellenőrizni a rendőrség. Valójában maguk a szakszervizek is kizárólag a 2004-től gyártott autóknál tudják megnézni, hogy egy-egy jármű elsődleges számítógépének az adata (amit látunk a műszerfalon, és amit előre-hátra lehet állítani) megegyezik-e a másodlagos számítógép (ami egyfajta manipulálhatatlan fekete doboz) adataival.

Ez utóbbi adatait egyébként ma is lekérheti bárki pár ezer forintért egy márkaszervizben. Akkor mégis mi értelme a tervezett adatbázisnak? Egyrészt csak hétéves korig, és csak egyetlen számot lehet lekérni így, amivel szemben a januártól létező adatbázis - ha újabb törvénymódosítások is lesznek - több időpontban rögzített óraállást és az esetleges töréseket is tartalmazza majd. "Nem lehet minden egyes kiskaput bezárni, de egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi van belőlük" - közölte Knezsik István.

A vásárlók miatt csalnak

Kíváncsiak voltunk a használtautó-kereskedők véleményére is, akik közül néhányan egyáltalán nem kívánták kommentálni a leendő szigorításokat. A személyesen felkeresett kereskedők közül viszont, akik hajlandók voltak beszélni a témáról, azok egyrészt vitatták, hogy ki lehetne deríteni egy 10-12 éves kocsinál, hogy mikor ki manipulálta az órát, másrészt különféle kifogásokat soroltak.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Az érdekképviselő szerint nem növeli majd a használt autók árát az adatbázis
(Képünk illusztráció)

Egyikük szerint például az államnak semmi köze ahhoz, hogy egy magántulajdonban lévő autóban mennyi kilométer van, mert az "magánügy és magánjogi kategória". "A bugyimban nem akarnak turkálni?" - tette hozzá a társa. Egy másik lerakatban a rendőri ellenőrzést tartották hatástalannak, mert "ritkák az igazoltatások és megkenhetőek a rendőrök".

Volt olyan kereskedő is, akik elismerte, hogy gyakorlat körükben az óratekerés, de szerinte "ezt a játékot mindenki játssza". Saját maguk mellett a flottásokat említette. "Ha kilométer után kap benzinpénzt, akkor előretekeri, ha eladja a kocsit, akkor meg hátra" - fogalmazott a harmincas férfi. Ő egyébként egyértelműen a vásárlókat hibáztatta azért, hogy a kereskedők visszatekerik az órákat.

"A mai vásárlók úgy nőttek fel, hogy a hat-nyolc éves családi Ladában a rendszerváltás előtt 60-80 ezer kilométer volt, és nyolcvan fölött már elromlott a kocsi. Ezért úgy akarnak ma is hat-nyolc éves kocsit venni, hogy abban maximum ennyi kilométer lehet, de ilyen meg nincs. Ma már 150 ezer van bennük, a külföldről behozottakban meg 200 ezer fölött. Na, ennyivel viszont nem lehet kitenni a placcra, mert rá sem néznek, ezért miattuk van a visszatekerés" - érvelt a kereskedő. Knezsik szerint valóban lehet ilyen vásárlói hozzáállás, "de ettől még egyáltalán nem kell becsapni az embereket".

Cikkajánló

Forrás: MTI/Varga György

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Forrás: Lencsés Csaba [origo]

Milliókért vadásznak majd a
kamu külföldi rendszámokra

Ponyvával és csavarhúzóval
trükköznek parkolásnál

Megnéztük az álcázott
sebességmérőket