Levágott légzsákok jelzik a biztosítási csalók nyomát

Évi több száz millió forintra rúg az a kár, amelyet meg nem történt balesetek és autólopások után próbálnak bevasalni a biztosítókon a csalók. Az autószerelők szerint a kamubalesetet eljátszani nem könnyű, rendőr segítsége nélkül szinte lehetetlen. A lebukás veszélyét növeli, hogy a biztosítók is egyre dörzsöltebbek: hazugságvizsgálattal, bezúzott alkatrészekkel, véletlengenerátorral védekeznek.

A héten is tárgyalta a bíróság annak a 49 embernek az ügyét, akik a vád szerint 2003-tól színlelt balesetek szervezésével követtek el biztosítási csalásokat. Az első- és a másodrendű vádlott leggyakoribb trükkje az volt, hogy egy autó okozott balesetet, amelyben papíron egy motorkerékpár is megsérült. A vádlottak a motorokra más balesetekben megrongálódott alkatrészeket tettek fel, majd kártérítési igényt érvényesítettek a gépkocsi felelősségbiztosítójával szemben.

Mivel a biztosítók a kárügyintézés során a hasonló jellegű baleseteket általában alaposan kivizsgálják, a vádlottak az általuk szervezett színlelt balesetek helyszínére gyakran rendőröket is hívtak, akik intézkedtek, az eseményekről igazolólapokat állítottak ki, melyeket aztán a biztosítási ügyintézés megkönnyítésére használtak. A vád szerint korrupt kapcsolatot alakítottak ki több rendőrrel is, akik annak ellenére írtak jelentést, hogy tudták, baleset nem történt.

Ennek fejében esetenként pénzt vagy más ellenszolgáltatást kaptak - áll egyebek között a vádiratban, amely 47 bűncselekményt ró az elkövetők terhére. Az elsőrendű burkoló és a másodrendű motorszerelő kivételével főleg rendőrök vannak a vádlottak között, de van köztük kárszakértő és autószerelő is.

Évi 800 millió

"A gépjármű-biztosítási csalások leggyakoribb esetei a megrendezett autóbalesetek, a valós balesetek bekövetkezése után visszamenőleges időponttal megkísérelt biztosítási szerződéskötések, szándékos törés, meglévő sérülés tovább törése, fiktív gépjármű-javítási számlák benyújtása, illetve a jogos igénynél magasabb összegű kártérítés igénylése" - mondta Horváth László, a Generali biztosításvizsgálati csoportjának vezetője, aki szerint a csalásgyanús ügyek jelentős részét sikerül kiszűrnünk még a kifizetés előtt.

Jelentős számban fordul még elő casco-csalás oly módon, hogy a járművet a tulajdonos tudtával és megbízásával eladják, ellopatják vagy szétszerelik, és alkatrészként értékesítik, majd megkísérlik felvenni a biztosítótól a lopáskár utáni kártérítést. A Generalinál kockázatelemzési monitoringrendszer szűri ki a gyanús károkat, amelyeket saját vizsgálati csoport vagy megbízott külső szakértő vizsgál, de sok esetben a rendőrséget is bevonják. A Generali "vizsgálati csoportja évente 1000-1500 ellenőrzést indít, ennek nyomán évi több mint 200 biztosítási csalást derítenek fel, az emiatt elutasított kárigények értéke évente mintegy 800 millió forint" - tette hozzá Horváth László. Szerinte az is sokat javított a helyzeten, hogy a biztosítótársaságok együttműködnek az utóbbi időben a csalások kiszűrése érdekében.

A legtöbben úgy tekintenek a biztosítási csalásra, mint olyan bűncselekményre, ahol nincsenek áldozatok, hiszen veszteség egyedül a biztosítótársaságokat éri, pedig a csalók által okozott kárt a többi szerződő ügyfél fizeti meg a magasabb díjakkal, de az egyre szigorúbb ellenőrzések és kárkifizetések sem könnyítik meg a valóban balesetet szenvedők dolgát.

Dörzsöltek lettek a biztosítók

"Nem túl bonyolult egy autót vagy motort törött alkatrészekkel felszerelni, hogy valódinak tűnjön a baleset, de ahhoz, hogy elhitessék a biztosítóval, először is szükség van olyan rendőrökre, akik benne vannak, és felveszik a jegyzőkönyvet, mert a nyomokból meg tudják állapítani, hogy megrendezett-e a baleset" - mondta az esetről egy neve elhallgatását kérő autószerelő, aki szerint a kamubalesetek 10-15 évvel ezelőtt működtek igazán. Szerinte "a legnehezebb dolog a biztosítón átvinni az ügyet, mert erre már külön szakértőgárdát képeztek ki, hogy a legapróbb jelekből is kiszúrják a csalást" .

"Az utóbbi években nagyon dörzsöltek lettek a biztosítók, amelyek sok új szabályt is bevezettek, hogy elkerüljék a csalást. Például csak akkor fizetnek, ha a kinyílt légzsákot levágják, hogy a kormányt ne lehessen egy másik autóba beszerelni, mint friss balesetes alkatrészt. Vagy a törött üvegbe belekarcolják a biztosító nevét, hogy ne tudják újrahasznosítani, és még több ilyen trükkel próbálják meg elkerülni a csalásokat" - mondta egy másik, ugyancsak neve elhallgatását kérő autószerelő, aki szerint az a legnagyobb baj, hogy már a becsületes ügyfelekre is gyanakodnak a biztosítók, ezért olyan balesetekbe is rendszeresen belekötnek, amelyek tényleg megtörténtek.

Hazugságvizsgálat és véletlengenerátor

Egy jelentős piaci részesedéssel rendelkező magyarországi biztosító névtelenséget kérő kárrendezési vezetője szerint az "uniós statisztikák szerint a biztosítási kárbejelentések mintegy 10-15 százaléka csaláson vagy valamilyen egyéb visszaélésen alapul, ami nagyjából megfelel a hazai viszonyoknak is. Az utóbbi évtizedben sokat tettünk azért, hogy kiszűrjük a szélhámosokat, akik nemcsak a bejelentők, hanem a kárfelmérők között is voltak szép számmal" - mondta.

"A törött alkatrészek ismételt felhasználása ellen mi úgy védekezünk, hogy egyszerűen megsemmisítjük a sérült és cserére felvett alkatrészeket. Gyanús esetekben külsős magánnyomozókat bízunk meg az ügy hátterének felderítésére, a kárfelmérő kollégákat pedig rendszeresen ellenőrizzük, akár félévente is áteshetnek hazugságvizsgálaton, hangmintákat is elemzünk, de a legfontosabb, hogy statisztikákat vezetünk az egy főre eső kárkifizetésekről, és ha valakinek kiugróak az értékei, annak utánajárunk" - mondta a kárrendezési vezető.

A belsős visszaélések ellen találták ki azt a módszert is, hogy a kárfelmérő kollégák egy véletlenszerű algoritmus alapján kapják az ügyeket, "ami azért fontos, mert korábban sok esetben pont akkor jelentették be a káresetet, amikor tudták, hogy az ismerős kárfelmérő fogja kezelni az ügyet".

Virágzó iparág volt a saját Suzukik lopatása

Magyarországon a Suzuki személygépkocsikhoz köthető esetek száma volt az egyik legkiemelkedőbb. 1994 végétől 2 év alatt 500 casco-lopáskárt jelentettek be a Generálinál Suzuki személygépkocsikra. 1995-ben már 6 százalék volt a lopásgyakoriság ezekre az autókra. A biztosító vizsgálati csoportja a rendőrséggel együttműködve vizsgálta a gyanús eseteket, mely során kiderült, hogy a legtöbb alkalommal fiktív autólopásokról volt szó. Sokszor a gépjárművet a tulajdonos tudtával vagy megbízásából külföldre vitték, és ezt követően jelentették be a lopáskárt. A rendőrség 60 fő gyanúsított ellen csalás miatt folytatott eljárást, melynek során az "ellopott" járművek 10 százalékát megtalálták és visszaszállították külföldről. 1997-re a Suzuki márkájú autók lopásgyakorisága 6 százalékról 1 százalékra csökkent.