Túlnőtt a Zafirán - Opel Zafira Tourer 2.0 CDTi-teszt

2012.03.26. 9:28

Az új Opel Zafira Tourer jól bizonyítja, hogy egy praktikus egyterűnek nem kell feltétlenül unalmas dobozformát öltenie. Nem tekinthető a régi Zafira utódjának, mert azt is tovább gyártják, inkább az elegánsabb és nagyobb prémium alternatívája kíván lenni.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Alaposan megnőtt a régi Zafirákhoz képest, az S-Maxot és az Alhambrát is célba vette
(Még több kép a galériában. Kattintson a képre!)

1999-ben hatalmas szenzációt jelentett, amikor kijött az első Opel Zafira, ugyanis ez volt az első olyan kompakt egyterű, amelybe hét ülést bele tudtak zsúfolni. Hét ülést korábban már a Honda is kínált az 1995-ös Shuttle-ben, de a Zafirában ezt jóval kisebb alapterületen, ügyesebben sikerült megvalósítani. Annak idején a frissen elinduló Heti hetessel reklámozták, ami telitalálat volt, bár a leghátsó üléseken senyvedő humoristák valószínűleg magukban már nem vágtak túl jó képet hozzá, amikor kisgyerekekre méretezett, lényegében a földön lévő, lábtér nélküli üléseken kellett a stúdióba vonulniuk.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Hátulról nagyon emlékeztet a modellfrissítés utáni S-Maxra, minden vonal a helyén van

Azóta szinte már minden gyártónak van hétüléses kompakt egyterűje, nem könnyű kilógni a sorból. Éppen ezért az Opelnél azt találták ki, hogy a bevált, meglévő Zafira mellé alkotnak még egyet, egy nagyobbat és stílusosabbat, amely már az olyan teljes méretű egyterűknek is vetélytársa lehet, mint a remek vezethetőségéről elhíresült Ford S-Max, vagy a praktikus Seat Alhambra-VW Sharan ikerpár. A szokásosnál jóval többet sikerült menni a kocsival, mert ezzel utaztunk a Genfi Autószalonra, négy nap alatt közel 3000 kilométert tettünk bele.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Jellegzetesek a fényszórók. Az Opel-szem a panoráma szélvédő tetejéről pásztázza a környezetet

Mi ez, és mi benne az újdonság?

Méreteivel ügyesen egyensúlyozik az alsó-középkategóriás és a nagy egyterűek között. Annyival nagyobb a réginél, hogy akár nyugodtan elhagyhatták volna nevéből a Zafira tagot, és hívhatnák simán Tourernek is: 4,66 méteres hosszúsága közel húsz centivel nagyobb a Zafiráénál, szélességben nyolc, magasságban további hat centimétert ver névrokonára. Szinte pontosan ugyanakkora, mint az 1999-ig gyártott, csúfos véget ért Sintra (lásd keretes). A Zafira Tourer érkezésével vált világossá, hogy miért növelték meg annyival a két éve bemutatott Merivát, mert az új Zafira is legalább fél számmal nagyobb lett. Érdekes, de a Meriva szenzációját, a visszafelé nyíló "öngyilkos" hátsó ajtókat itt nem látjuk viszont, valószínűleg megdrágította volna az autót, a praktikus tolóajtó pedig a formatervet vágta volna haza. Újdonság, hogy már akár négy kerékpárt is fel lehet szerelni a hátsó lökhárítóból kihúzható (sajnos rendszám nélküli) tartóra, a 214 ezer forintos eszközt pedig már dönteni is lehet, így felrögzített kerékpárokkal is ki lehet nyitni a csomagtartót.

A legszerencsétlenebb sorsú Opel

Forrás: Opel
A Sintra nem volt egy épp egy sikersztori

Az Opel legutóbbi nagy buszlimuzinja az 1996 és 1999 között gyártott Sintra volt. Ritka szerencsétlen csillagzat alatt született, a szakértők az egyik legrosszabb Opelként tartják számon. Az unalmas külsejű buszlimuzin műszakilag megegyezett a Chevrolet Venture-rel és a Pontiac Montanával annyi különbséggel, hogy Opel motorokat építettek bele, amelyeket ezért ki kellett szállítani az összeszereléshez a doraville-i gyárba, az Egyesült Államokba. Mivel amerikai tervezésű és gyártású autó volt, nem kell csodálkozni azon, hogy az igényesebb európai vevők sem a menettulajdonságokkal, sem az összeszereléssel nem voltak kibékülve. Ráadásul az amerikai dizájn és az igénytelen beltéri műanyagok is sok vevőt elriasztottak. Tetézte a bajt, hogy felettébb megbízhatatlannak is bizonyult a Sintra, általában a vevőelégedettségi listák legvégén szerepelt. A végső kegyelemdöfést az 1999-es Euro NCAP törésteszt hozta meg, amely katasztrofálisan sikerült. A frontális ütközésnél a kormány befelé és felfelé mozdult el olyan mértékben, hogy valószínűleg halálos nyaktörést okozott volna a sofőrnek, emiatt az eredetileg tervezett három helyett csak két és fél csillagot kapott az autó. Bár az Opel azonnal módosításokat hajtott végre a konstrukción, ez sem segített a típus gyatra megítélésén, és végül pár hónappal a törésteszt után abbahagyták a gyártását.


 

 

Hogy néz ki?

Nem nagyon lehet fogást találni a formáján, egy családi használatra tervezett, hosszú, magas és széles egyterűt nehéz lenne szebb csomagolással ellátni. Az Opelnek az Insigniával kezdett "szobrászművészet találkozása a német precizitással" formanyelve igazi telitalálat, még ma sem fulladt ki. A Zafira Tourer legfontosabb ismertetőjegye az Amperáéhoz hasonló, bumeráng alakú fényszórópár, amely a tesztautó sötét fényezése miatt nem igazán feltűnő, de például fehérben remekül mutat.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
A 19 colos kerekkel néz ki igazán jól, de a rugózás megsínyli a nagy átmérőt

Számos apró formai trükköt is elhelyeztek, ilyen például a megismételt bumeráng motívum (nappali fény) a fényszórók felső sarkában, az oldalajtók egyhangúságát feloldó alsó fény-árnyék vonal, vagy a keskenynek látszó D-oszlop, amely valójában nem is olyan filigrán, csak üveg fedi egy részét. Oldalnézetből az Opel szerint a nagysebességű vonatokra emlékeztet a Zafira Tourer. Ha nagyon erősen elképzeljük, talán még el is hihetjük, mivel az óriásira növelt, a motorháztetővel szinte egy síkot képző szélvédő már kifejezetten lapos szögben áll, és egészen az első kerekekig elnyúlik. Éppen ezért szükséges volt az A-oszlopot két keskeny darabra bontani, ami nem gond, mert a Zafira Tourerből így sokkal könnyebb kilátni, mint az Astrából, vagy akár a régi Zafirából.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
A legerősebb motorral 9,9 sec alatt van százon, a végsebesség 200 km/óra fölötti

Persze a Tourer sem nézne ilyen jól ki a mindössze 133 ezer forintba kerülő 19 colos felnik nélkül. Azonban az esztétikai szempontok mellett érdemes mérlegelni, hogy minden gumicserénél ennek az összegnek a három-négyszeresével kell majd számolni, és felnik-gumik sérülésveszélye is jóval magasabb, mint a ballonosabb gumival szerelt, kisebb keréktárcsák esetében.

Műszaki tartalom

Új padlólemezre készül a Zafira Tourer, az első, MacPherson futómű a segédkeretével együtt az Insigniából, a hátsó Watt-rudas csatolt lengőkaros felfüggesztés pedig az Astrából származik. A tesztautóban a jelenlegi legerősebb és legdrágább motor, a kétliteres, 165 lóerős dízel dolgozott, amelynek a 350 Nm-es nyomatéka (túltöltéssel ideiglenesen 380 Nm is lehet) kellett is a forgalmi szerint 1826 kilogrammos tonnás kocsi mozgatásához. Hatfokozatú automatával kaptuk, amely méltányos áron, 250 ezer forintér megkapható, igaz, cserébe le kell mondani a start-stop rendszerről. Mechanikailag semmi forradalmi nincs a Zafira Tourerben, de a vezetést segítő rendszerek felettébb korszerűek.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Jó a minőségérzet, a műszerfal szakasztott mása az Astra-Meriva-Insignia-belsőknek. A panoráma szélvédő és a fűthető kormány remek dolog, de nem mindenki fog kiadni érte 305, illetve 117 ezer forintot

Felárért rendelhető radaros tempomat, követési távolság-jelző, ráfutás esetén automatán fékező rendszer, adaptív futómű, intelligens fényszóró, parkolóasszisztens (nem kormányoz helyettünk), tolatókamera, holttér-figyelő és sávváltásra figyelmeztető rendszer is. A segédek egy része a szélvédő feletti kamerából (Opel Eye) veszi az adatait, amely már a második generációnál tart: nem csak abban fejlődött, hogy harmadával kisebb helyet foglal, de a kamera már a követési távolságot is mérni tudja, valamint a táblafelismerőként már a LED-es forgalmi jelzéseket és a szögletes táblákat is ismeri. Kár, hogy a tesztautóban nem volt benne, jó hasznát vettük volna.

Kattintson a második oldalra, ha kíváncsi, milyen vezetni a Zafira Tourert és utazni benne!

Cikkajánló

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Fotó: Vida János [origo]

Utazik a család -
VW Touran 1.4 TSI-teszt

Szekrény kőkemény
focistáknak -
Renault Grand Scénic-teszt

A rövidebb a jobb -
Ford C-Max-menetpróba


Előző
  • 1
  • 2
Következő