Háborús veszteségek

Miután felülkerekedett a válságon, újabb csapás érte Németország legfejlettebb autógyártóját: a második világháború kitörése. A náci vezetés rátette a kezét az üzemre, és haditermelésre állította át. A General Motors ekkor minden kapcsolatot megszakított a teherautókat és harckocsikat ontó Opel vezetőségével, így a továbbra is foglalkoztatott Heinz Nordhoffal is, aki a háború után annak köszönhette igazgatói kinevezését a VW élén, hogy nem volt a Nemzetiszocialista Párt tagja.

Forrás: Opel
A második világháború alatt teherautókat és különleges harckocsikat gyártottak

A történelem rossz oldalán álló Opel nem pusztán anyacége támogatását, hanem a bombázások következtében gyárait is csaknem teljesen elveszítette. Szinte porig rombolták a rüsselsheimi üzem minden csarnokát, de a brandenburgi gyár sem járt jobban, a megszállási zónák kialakítása után keletnémet területnek számított, így a szovjetek megszerezhették a Kadett tervrajzait, és jóvátétel fejében magukkal vitték a szerszámgépeit, hogy Moszkvics 400-as néven dobják piacra.

Forrás: Opel
Az első Kadett tervrajzait megszerezték, és Moszkvicsként gyártották a szovjetek

A GM annak ellenére kitartott az Opel mellett, hogy a harcok végén üzemei értéktelenek voltak, és óriási összegekbe került, mire az államtól visszavásárolták és újra felépítették a lerombolt céget. A GM számára megnyugtató volt, hogy Rüsselsheim nyugatnémet területen maradt. Elsőként Blitz teherautókkal majd 1947-től Olympia és Kapitän személyautókkal tértek vissza az autógyártásba. 1953-ban újra egyenesbe jöttek, elérték a százezer példányt, folytatódhatott az Opel menetelése.

Új gyárak, új típusok

Rüsselsheim büszkesége nem sokáig maradt egy helyben, a háború borzalmai kezdtek köddé válni, egyre több típust dobott piacra és rövid időn belül újra több ezer embernek adott munkát. A nyugatnémet gazdasági felemelkedés az Opelnek is szerencsét hozott. Megépült második tesztpályája, és megjelent az első, vadonatúj modell, a modern kor elvárásai szerint tágas és kényelmes utastérrel készült Olympia Rekord, az első ponton karosszériás típus, és jól fogytak az Opel hűtőszekrények is.

Forrás: Opel
A háború utáni első, vadonatúj modell, a ponton karosszériás Olympia Rekord

A cég nemsokára megint kinőtte magát, kapacitásgondjaikat új üzemek létesítésével oldották meg. Az Opel újra Németország reménysége lett, a hatvanas évek közepéig Bochum, Kaiserslautern és Dudenhofen közelében is felhúztak egy-egy gyárat, utóbbi környékén, a Rodgau erdőben minden addiginál nagyobb tesztpályát építettek. Elkészült az első újkori, A betűjelű Kadett, a nagyobb Rekord és a felsőkategóriás, V8-as motorral felszerelt, amerikai stílusú Diplomat is.

A hatvanas-hetvenes években élte a cég az igazi virágkorát. Ezekben az évtizedekben hosszú története legszélesebb és legszínesebb modellválasztékát kínálta körbezárt villámmal az orrán. Az Opel nem pusztán hagyományaival, hanem műszakilag versenyképes, formailag vonzó és továbbra is elérhető árú kínálatával is méltó riválisa volt a szintén német sikertörténetnek számító VW-nek és az ugyancsak amerikai hátterű Fordnak, nagyautói pedig olcsó alternatívái voltak egy BMW-nek is.

Forrás: Opel
Jó minősége és elérhető ára a hetvenes évektől igazi népautóvá tette az Opelt

Bár a nyolcvanas évektől kezdve egyre jobban beskatulyázódott a népautó szerepkörbe, a Corsa, a Kadett és az Ascona sorozat jó ár/érték arányával évtizedeken át megoldást jelentett az átlagautós igényeire. A Commodore, a Senator és a Monza már igényesebb vevőket is kiszolgált, a sportos GT, a Manta és a Calibra pedig generációk kedvence lett. A rendszerváltással végül régi-új ismerősünk hozzánk is eljutott, 1992-ben Szentgotthárdon elkészült az első magyar Astra.

Opel-rekordok

  • 1914 - Az Opel Németország legnagyobb autógyártója
  • 1924 - A 4/12 PS Laubfrosch az első futószalagon gyártott német autó
  • 1928 - Fritz von Opel 238 km/h-s sebességet ér el a RAK 2-es kísérleti rakétaautóval
  • 1929 - Az Opel és a GM megalapítja az első, autóvásárlási hitelt nyújtó bankot
  • 1935 - Az Olympia az első önhordó karosszériás szériagyártású német autó
  • 1936 - Az Opel Európa legnagyobb járműgyártója
  • 1971 - A kísérleti, elektromos GT eléri a 188 km/h-s sebességet

Forrás: Opel
Fritz von Opel sebességrekordja a rakétaautóval 1928-ban az Avus versenypályán

  • 1972 - 20,4 százalékos piaci részesedésével az Opel Németország legsikeresebb autógyártója
  • 1979 - 0,39-es alaktényezőjével a Kadett a legáramvonalasabb alsó-középkategóriás autó
  • 1986 - 0,28-as alaktényezőjével az Omega megdönti a Kadett rekordját
  • 1989 - 0,26-os alaktényezőjével a Calibra megdönti az Omega rekordját
  • 1989 - Az Opel az első gyártó, amely minden modelljét katalizátorral szereli fel
  • 1999 - A Zafira az első hétüléses európai egyterű
  • 2008 - Az Insignia az első, táblafelismerő kamerával rendelhető autó


Válság és valóság

Bár még ma sem létezhet autópiac Opel nélkül, az utóbbi években maga az autópiac rendült meg súlyosan. A kilencvenes évekre az Egyesült Államokban addigra már történetének nagy kudarcain átesett GM nagyszabású terveket szőtt, többek között felvásárolta a Saabot, amellyel sosem tudott egyről a kettőre jutni, és az Opel számára is olyan kedvezőtlen üzleti konstrukciókat dolgozott ki, amelyek a nyugat-európai eladások esésével együtt pénzügyi nehézségekhez vezettek.

Forrás: Opel
Legördül a futószalagról az első magyar Opel Astra Antall Józseffel a kormánynál

Ez volt az első alkalom, hogy az Opel jövőjét nem biztosította, hanem veszélyeztette az amerikai anyacég, amely az eltelt évtizedek alatt világszerte elhintette a márka génállományát. Az angol Vauxhall és az ausztrál Holden a nyolcvanas évektől fokozatosan inthetett búcsút saját típusainak, de a cégcsoportba azóta beolvasztott dél-koreai Daewoo is már korán részesült a német mérnökök asztalán született műszaki fejlesztésekből. Nem is beszélve a GM hazai márkáiról, amelyek a költséghatékonyság jegyében szépen lassan egyre több Opelt kezdtek tartalmazni.

Forrás: Chevrolet
Mindenhova eljutott az Opel-technika, a képen a brazil piacra szánt Chevy Opala-kínálat

Hiába kezdett ismét intenzív fejlesztésbe az Opel, az elköltött eurómilliók a vártnál sokkal lassabban térülnek meg, az európai autópiac már évek óta a legsötétebb korszakát éli. A versenytársak nem pihennek, eladási volument pedig csak az ázsiai piacokon lehet elérni, ahol a VW hagyományosan erősebb. A 2008-ban kibontakozó gazdasági válság miatt csődöt jelentett GM majdnem magával rántotta az Opelt is, amelynek léte hazájában nemzeti ügynek számít.

Forrás: Opel
Gyárbezárásokra és elbocsátásokra kényszerül az Opel a GM hibái és a válság miatt

Az újraalakult amerikai óriáscégben végül alapos átszervezéssel ismét jutott hely a folyamatosan nehézségekkel küzdő Opelnek. A cég jelenleg is a régi recept szerint készíti modelljeit, technikáját szinten tartja, formatervei elsőrangúak, ami nagyot lendített az Insignia és a Zafira Tourer eladásain, kényelmi és biztonsági szolgáltatásai pedig már a prémium ellenfelek közelében járnak, ami a mai gazdasági helyzetben ballépés, hiszen emiatt fel kellett adniuk hagyományosan vonzó áraikat.

Forrás: Opel
Az új Astra és az Ampera is jót tesz a cég imidzsének, de az eladásoknak már kevésbé

2012-ben a 150. évfordulóját halk pezsgődurrogtatással ünneplő Opel feladata, hogy rendezze sorait, ésszerűsítse kínálatát, átszervezze a gyártást, minimálisra szorítsa veszteségeit és a gyárbezárásokat, amelyek elsősorban a drága német munkaerőt érintik. Miközben bevezették első villanyautójukat, az Amperát, milliók drukkolnak, hogy villámgyorsan visszataláljanak a tömegautókra vágyó vevőkörhöz, akiket most a belső konkurencia, a Chevy ostromol. Jövője nem rajtunk múlik, még mindig az Opel a legnépszerűbb márka a tetszhalott magyar autópiacon.  

Nézze meg az évfordulóra készített gyári filmet!