Egy Rolls-Royce alatt a pesti aszfalt is vörös szőnyeg

Feltűnő, mint egy meteoritbecsapódás, 124 millió forintba kerül - és mellesleg a világ legnagyobb kabriója. Ráncfelvarrása alkalmából Magyarországra látogatott a Drophead Coupé, hogy megmutassa, milyen érzés az út felett lebegni, az autóiparban felhasznált legnemesebb anyagokat tapintani, antik műszerfalból high-tech funkciókat elővarázsolni, és hallhatatlan benzinmotorral gyorsítani. Mielőtt rohanna a lottószelvényért, ne hagyja ki a videót és képgalériát!

Smartnyi távolságban a vezetőtől dacol a széllel az Emily-szobor. Szebbek lettek az első lámpák

Jó néhány luxus- és sportautó ácsorog a Gresham-palota felhajtóján, de még a Maseratit is olyan közönnyel kerülik ki a járókelők, mintha egy egérszürke Suzuki lenne. Mindenki a csillogó-villogó Rolls-Royce Phantom Drophead Coupé köré csődül, amely kimért mozdulatokkal éppen leveti vászontetejét és feltárja pazar belterét. Elindulunk, de minden megtett méteren magasba emelt fényképezőgépek és telefonok kereszttüzében járunk, a buszsofőrtől a babakocsit toló kismamáig ötvenméteres körzetben szinte mindenki lassít és figyel.

Aki nem jár rendszeresen Dubajba vagy Kaliforniába, aligha találkozott ilyesmivel. Ez a sofőrös autónak szánt Phantom rövidített változata, de még így is 5,6 méteres, vagyis hosszabb a legtöbb luxuslimuzin, például a BMW 7-es nyújtott változatánál. Ekkora kabriót a világon sehol máshol nem gyártanak, a kapitális méretek miatt mellette állva és benne ülve is apró porszemnek érzem magam. De nem ez a nyomasztó, hanem az értéke, amely átszámítva 124 millió forint. Ha meghúzom az oldalát, csődbe megyek, és mehetek évekre dolgozni egy északi-tengeri olajfúró toronyra.

Állítólag egy Southamptonban restaurált, 30-as évekbeli jacht adott ihletet a belső dizájnhoz

Az ár hallatán mindenkiben meghűl a vér, és azon kezd gondolkodni, mégis mi kerülhet ezen ennyibe. Erre egyrészt választ ad az XXL-es méret, az arisztokratikus megjelenés és a modern technika, beleértve a tizenkét hengeres motort és az elektronikus rendszereket. Ha nem a vidéki kastély függőhídjáról, hanem egy belvárosi kapualjból szeretne kiállni a tulajdonos, akkor sem kell előreküldenie Jeant forgalmat irányítani - az orrkamerák élő közvetítést adnak a távolban zajló eseményekről. Természetesen adaptív tempomattal tudja követni a Rolls az előtte haladó autót, hacsak annak vezetője nem riad halálra a visszapillantóban tornyosuló hűtőmaszktól és a LED-fényszórópártól. A szolgáltatások sora szinte végtelen, az egyetlen bökkenő csak az, hogy mindezek töredékáron elérhetők BMW-kben is, sőt egyenesen onnan származnak.

Csakhogy efféle extrákkal dobálózni nem dívik a Rolls-tulajdonosok körében, a bajor rokonságot felemlegetni pedig egyenesen sértés. A Drophead Coupé a finom részletmegoldásokról szól, amelyeket semmilyen más futószalagon készülő autóban nem kaphatunk meg. Pénz nem számít jeligére minden alkatrésze az elérhető legjobb beszállítótól származik, az összeszerelésre pedig autónként közel 400 órát fordítanak a goodwoodi manufaktúrában az után, hogy a V12-es motor, a váltó és a nyers alumínium térvázas karosszéria készen megérkezik Németországból.

A figyelmességet szemlélteti, hogy mivel sok tulajdonos a tengerparton, homokos talpú cipőben szokott beszállni, könnyen kiporolható, de nagyon látványos szizálkenderből készítették a szőnyegeket a limuzinok birkabőr-garnitúrájával ellentétben. A csomagtartó lefelé nyíló ajtaján ketten is elüldögélhetnek egy naplemente erejéig, a dús kárpitozás garantáltan nem fog törni. Persze egy mezei pickup lehajtott hátfala és egy pléd is alkalmas erre - stílusban mindössze annyi a különbség, mint egy Michelin-csillagos étteremi vacsora és egy sarki gírosz között. Hogy az esőcseppeket könnyebb legyen letörölni, a bőrülésekbe direkt nem süllyesztették be mélyen a varrásokat, az első sárvédők rejtekéből pedig egy-egy esernyőt lehet előhúzni.

Repülőgépmotor-gyártóként is letette névjegyét a Rolls-Royce, ez a V12-es mégis a BMW-től származik

Angol autó lévén a tervezésnél különös gondot fordítottak a csapadékra, és a gyár közleménye szerint azért alkalmaztak fém- helyett vászontetőt, mert nincs romantikusabb, mint az esőcseppek kopogása éjszaka. Valójában persze inkább helyhiány miatt választhatták az irdatlan méretű, de hétrét hajtható szövetkupolát, hiszen így megmaradhatott a rollsos, hátrafelé lejtő övvonal és alatta a három golfzsáknyi kapacitású csomagtartó. Az elegáns stílusról nem is beszélve: egy szegmentált keménytető plebejus megoldás lenne egy ilyen gördülő műalkotáson.

Jean, készítse elő a villát, este átkocsikázunk a Cote d'Azure-re. Itt új értelmet nyernek a távolságok

Szerencsére a pesti sétakocsikázás alatt hét ágra süt a nap, de ez a luxuskabrió érezhetően idegenül mozog a kormot okádó BKV-buszok, veszekedő hajléktalanok és kiszorítósdit játszó terepjárósok forgatagában. Ennek ellenére megváltoztatja a közlekedési morált mindenütt, ahol csak megfordulunk vele, valószerűtlenül udvariassá válnak a taxisok és a pizzafutárok is. Gondolhatnánk, a csapnivaló pesti utak azért kifognak rajta, hiszen a malomkőnyi felniken különösen merev oldalfalú, még teljesen leeresztve is 160 kilométert megtenni képes gumik feszülnek. Pár kilométer után azonban tudatosult bennem, hogy ennyire finom rugózású autóban még sohasem ültem. Fekvőrendőr, nyomvályú, kátyú nem létezik többé, kisimul a teljes úthálózat - hála a légrugózásnak, a hatalmas tengelytávnak és a 2,6 tonnás saját tömegnek.

Bár az igényes futómű, a dőlésstabilizáló rendszer és az 50:50 százalékos súlyeloszlás némi sportosságot sejtet, a Rolls nem az élmény kedvéért, hanem kötelességből kanyarodik, hiszen arra vezet a gazdája útja. Persze tengeribeteg azért senki sem lesz a fedélzeten, de minden porcikáján érződik, hogy száguldás helyett méltóságteljes suhanásra találták ki.

Cikkünk még nem ért véget, kérjük, lapozzon!