Nem félünk a piroson áthajtani

2012.10.20. 11:11

A büntethetőség és az ellenőrzés hiánya miatt nemzeti sportnak számít a sárga lámpán való áthajtás, de sokan a pirosnak sem tulajdonítanak nagy visszatartó erőt. Szeptembertől megfelezték a piros lámpa után kiszabható büntetés összegét, de szakértők szerint nem is a bírság mértékének, hanem a rendszeres ellenőrzésnek lenne visszatartó ereje. Fix kamera az országban csak két helyen rögzíti a szabálytalankodókat, Budapesten pedig csak egy kereszteződésben figyelik a piroson áthajtókat, egyelőre csak próbaképpen.

 

Nem sokáig élt az áprilisban életbe lépett új szabálysértési törvény, ugyanis néhány fideszes képviselő nyomására már a nyár végére létrejött egy munkacsoport, amelynek javaslatai alapján több ponton is módosították a KRESZ-t (lásd keretes írásunkat), egy új kormányrendelettel pedig csökkentették az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegét. Ez a behajtási, megállási, várakozási tilalom megszegőinek kedvez, de enyhíti az autópálya leállósávjában haladók bírságtételét is, valamint 300 ezer helyett 60 ezer forintban maximálja azok büntetését, akik a tilos jelzés ellenére átkelnek a vasúti átjárón. Utóbbi intézkedést a balesetek tragikus kimenetele miatt sokan kritizálják, de az orosz rulettezőknél több autóst érint a közlekedési lámpákkal kapcsolatos új szabályozás. A piroson áthajtókkal ősztől a korábbi bírság felét fizettethetik meg, ami szociális szempontból nézve jogos intézkedésnek tűnik: a korábban kirótt százezer forint sok vétkes havi jövedelmének vagy Lada Samarája értékének felelt meg.

Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy nem a szankció mértékén, hanem annak elkerülhetetlenségén múlik a morál javítása. Abban a néhány hétben, amíg az autósok a bírságokkal kapcsolatos híreket hallják, eleinte fenyegetve érzik magukat, és betartják az előírásokat. Aztán rájönnek, hogy továbbra is büntetlenül megússzák a kisebb-nagyobb szabályszegéseket, és visszatérnek korábbi szokásaikhoz. Bejárt útvonalaikon sokan pontosan kiismerték azt a közbenső időt, amikor a lámpájuk már tilos jelzésre vált, viszont a szembejövők még nem kapnak piros-sárgát majd zöldet, és ezalatt még átcsúszhatnak a kereszteződésen. Természetesen jóval gyorsabban, mint amekkora tempóra a kereszteződést tervezték, baleset vagy rendőri tettenérés esetén azonban hevesen bizonygatják ártatlanságukat. Ilyenkor a "nem én voltam", bizonyítás és pénzbüntetés után pedig a "miért pont én?" attitűd a jellemző, holott Pausz szerint a piroson áthajtásnál nyilvánvaló a szándékosság, a következményeket pedig vállalni kellene. Más tészta a sárga lámpa esete, amikor nehéz bebizonyítani, hogy biztonsággal, mások veszélyeztetése nélkül megállhatott volna-e, vagy nem a vétkes sofőr. Ha igen, akkor szép rendőrzsargonnal élve a tiltott jelzésen áthajtás tényállása forog fenn, és büntethető, legalábbis elméletileg.

Forrás: Szabó Pál [origo]

A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a piros jelzést semmibe vevőket is ritkán éri utol a hatóság. A rendőrség tájékoztatása szerint a tavalyi közigazgatási eljárások mindössze 0,5 százaléka indult ilyen szabálysértés miatt, holott járőrkocsiból és mobil eszközökkel is végeznek ellenőrzéseket. Ezek azonban ad-hoc jellegűek, és bár időnként keringenek az interneten a közlekedési lámpák bekamerázásáról szóló körlevelek, valójában legtöbbször a tér- és forgalomfigyelő eszközöktől riadnak meg a rémhírkeltők. Valójában az egész országban csak két helyen, Szolnokon és Veszprémben rögzíti fix kamera a tiloson áthajtást, de a bírságok számáról és összegéről nem kaptunk tájékoztatást.

A veszprémi doboz telepítése utáni sajtóvisszhangból azonban kiderült, hogy négy hónap alatt 1700 bírságoláshoz készített felvételeket, azután pedig csökkent a tendencia, mert kiismerte a lakosság, ráadásul a közfelháborodás miatt hosszabbra állították a sárga jelzést, és áthelyezték a stop vonalat. A piros lámpákat figyelő kamerák telepítése nem olcsó mulatság, egy ilyen 20 millió forintba kerül a rendőrségnek. Budapesten a kilencvenes években telepítettek egy traffipaxot az M3 bevezető szakaszára, amely zöld jelzésnél az autók sebességéről, pirosra váltás után pedig a szabálytalanul áthajtókról készített felvételeket, de ezt rövid idő után elbontották.

Rejtély, hogy ki üzemelteti a fővárosi lámpafigyelőt

Kísérleti üzemben azonban működik egy új, tiloson áthajtást ellenőrző kamerarendszer Zuglóban, a Kacsóh Pongrácz út - Hermina út kereszteződésében. A tapasztalatokról megkérdeztük a hatóságot, de csak annyi választ kaptunk, hogy "a rendőrség ebben az ügyben nem illetékes", így azt sem tudtuk meg, készít-e már élesben felvételeket, vagy ez csak városi legenda. Megkerestük az ügyben a buszsávok kameráit is üzemeltető Budapesti Közlekedési Központ forgalomfigyelőit, egyikük azonban nem tudott a berendezésről, a másik munkatárs pedig tudott, de nem nyilatkozott. A sajtóosztályon végül azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a BKK kezelőként járult hozzá a kamerák telepítéséhez, és csak a jelzésképek állapotáról (vagyis arról, mikor van éppen piros) informálja a rendszert. Magát az "eseménydetektálást" egy másik, egyre titokzatosabbnak tűnő társaság végzi, amellyel kapcsolatban a Fővárosi Közterület-felügyelet illetékese szerint a rendőrséget kellene megkérdeznünk.

 

Egyértelmű, hogy az országban található két és fél telepített kamerának nincs akkora elrettentő ereje, hogy több ezer kereszteződésben megváltoztassa az autóvezetései szokásokat. Kísérletképen kimentünk néhány frekventált budapesti csomóponthoz (Oktogon, Hungária körút - Thököly út, Kacsóh Pongrácz út - Hermina út, Hungária körút - Kerepesi út, József körút - Üllői út), hogy szúrópróbaszerűen, egy vagy két lámpaváltás alatt megfigyeljük az autósok viselkedését. Másfél perc leforgása alatt 29-en hajtottak át a sárga, 7-en pedig a piros jelzésen - egyedül a zuglóin gondolta meg magát az utolsó pillanatban egy citroenes, és állt meg félig a zebrán, nem mellesleg pont ott, ahol a kísérleti kamera üzemel.

Dr. Dulin Jenő közlekedéspszichológus az emberi tényező felől világította meg a szabálysértések ügyét, és abból indult ki, hogy a járművezetési tudás egy tanulási folyamat végeredménye, amelyet ki könnyebben, ki nehezebben sajátít el. A képességeken múlik, mennyire tudja a sofőr megosztani a figyelmét, aminek a kereszteződéshez érve komoly jelentősége van: jól kell tudni felbecsülni a sebességet, az időt és a távolságot (beleértve az előttünk és a mögöttünk jövőét), majd pillanatok alatt kell döntést hozni a megállásról vagy továbbhajtásról. Ebben azonban nincsen segítségünkre a magyarországi lámpaváltások ütemének hangolása, hiszen - a szabványokkal ellentétben - kereszteződésenként nagy különbségek vannak például a sárga jelzések hossza között. Hasznos és követendő példának tartja a pszichológus egyes külföldi országok gyakorlatát, ahol a villogó zöld vagy sárga jelzés segítséget nyújt a lámpaváltás észleléséhez. Az emberi képességek mellett ugyanakkor az egyéniségről sem szabad megfeledkezni, hiszen a notórius szabályszegőket a bírságok sem tudják igazán elrettenteni. Általánosságban pedig a vezetők KRESZ-ismeretében is komoly hiányosságok vannak, amelyik szabályokat pedig ismerik, azok között is rangsorolnak az autósok: a legfontosabbakat (például a vasúti átjárón tilosban áthajtás tabuja) betartják, a kevésbé fontosakat pedig alkalmanként megszegik.

Ezek változtak még a KRESZ-ben: sörrel bringázni szabad, lézersugarat blokkolni nem

  • Két korábbi botrányt, a lejárt mentődobozok miatti bírságolási hullámot és néhány parlamenti képviselő lézerblokkoló-használatát is érintette a KRESZ augusztus végi módosítása. Ezentúl nem kötelező elsősegély felszerelést tartani a kocsiban, de aki balesethez ér, és a sebesülteknek nem tud segítséget nyújtani, büntetésre számíthat.
  • Tilos bármilyen eszközzel akadályozni a sebességmérést, ami nyilvánvalóan nem a tükörre akasztott CD-re, hanem a lézerblokkolóra utal, az előrejelzők azonban legálisak maradtak. Aki külföldre utazik, figyeljen a helyi előírásokra, mert a mentődoboz sok országban kötelező, a detektor viszont tiltott.
  • Több környező és nyugat-európai országban már bevett gyakorlat a nálunk csak szeptemberben bevezetett biztonsági folyosó, ami annyit jelent, hogy autópályán vagy autóúton balesetnél a belső sávban állóknak balra, a külsőben állóknak pedig jobbra lehúzódva kell helyet hagynia a mentést végző járműveknek. Ezt a sávot a motorosok is használhatják, ugyanakkor a KRESZ a kerékpározással kapcsolatban is hozott új előírásokat. Szeptembertől 0,5 ezreléknyi véralkoholszintig szeszesital-fogyasztás után is lehet tekerni, ami szervezettől függően egy-két üveg sörnek felel meg - főútvonalon bicikizve azonban elvárás a teljes józanság.
  • Enyhültek a várakozási tilalom szabályai is, az út menti garázsok vagy kapubeállók előtt szabadon parkolhatnak a tulajdonosok vagy azok, akik erre engedélyt kaptak.


KAPCSOLÓDÓ CIKK