Mielőtt elkezdődne az ünnepség és az SX4 S-Cross sorozatgyártásának hivatalos elindítása az esztergomi üzemcsarnokban, egy rossz szokásnak hódolva teszek egy rövid kitérőt a kijelölt dohányzóhelyre. Ahogy a gyár területén mindenütt, itt is szigorú szabályok érvényesek, amit hat pontban, vastagon szedett betűkkel, piktogramokkal és felkiáltójelekkel hangsúlyoztak. Csak a hamutálak közepén lévő vízben szabad például elnyomni a csikket, műanyag poharakat vagy zsebkendőket tilos beledobni, bár az előírásokkal egy esetleges tűz esetleges kockázatait figyelembe véve, csak egyetérteni lehet. Annál furcsábbak a külön kimatricázott szankciók: ha nem tartjátok be a szabályokat, le lesznek szerelve a padok. Aki ne adj isten a buszmegálló ötméteres körzetében gyújt rá, írásbeli figyelmeztetést kap az üzemvezetőtől, amiből nem tanácsos sokat begyűjteni. Itt, kérem, rend van.
Az egyik nikotinfelhőből kibontakozó munkással beszédbe elegyedünk. Mennek innen a világ minden tájára autók, mondja, még a Suzuki-anyaországba, Japánba is jut a jobbkormányos Splash-ekből. Ezeknek egyébként van Opel alteregója is, a sokaknak ismeretlen nevű és emblémájú Vauxhall-szállítmányok célállomása pedig Nagy-Britannia. Hogy bonyolódjon a helyzet, a régi SX4-ből, amely az újjal párhuzamosan gyártásban marad, Nyugat-Európába még Fiat-emblémával is exportálnak néhányat Sedici néven, és hát persze a Mi autónk harmadik generációjáról, a Swiftről sem illene megfeledkezni. Most azonban mindenki az új SX4 S-Cross gyártásának felfuttatásával van elfoglalva, amely már most kiteszi a két műszakban zajló termelés közel egynegyedét, később pedig minden második esztergomi autó az új crossover lehet. Percenként egy autó gördül le odabenn a szalagról, bök ujjával a csarnok felé a kék-fehér ruhás munkás, majd szabálykövetően megmártja a parazsat a hamutartó fekete löttyében, és elköszön.
Lassan megkezdődik a ceremónia a csarnokban Orbán Viktor és Oszamu Szuzuki közreműködésével, amelynek koreográfiájáról és gazdaságpolitikai vetületeiről kolléganőnk cikkében olvashatnak bővebben. Autós szempontból a rendezvény legérdekesebb része Oszamu szan múltidézése, amelyen néhány érdekes szám is elhangzik: az esztergomi gyárban fennállásának 22 éve alatt összesen 2,23 millió autó készült, ami éves átlagban 100 ezres termelést jelent. Ezen fog változtatni Hiszasi Takeucsi vezérigazgató szerint az SX4 S-Cross megjelenése, amivel éves szinten 200 ezerre kúszhat fel a kapacitás - vagyis a bagós kolléga pontos képest festett az arányokról. Európa mellett Ázsia, Óceánia, a Közel-Kelet és Latin-Amerika is szerepel az exportpiacok listáján, a későbbi tervekben pedig további piacok meghódítása is szerepel. A prezentáció „crossover” varázsszava azonban még sokaknak idegenül cseng: két kategória, a személykocsi és a szabadidő-autó (SUV) keresztezését jelenti, elméletileg mindkettő előnyeit kombinálva. Menettulajdonságaiban és parkolóhelyigényében az előbbiekhez, helykínálatában pedig az utóbbiakhoz áll közelebb az ilyen öszvér jármű, és egy felázott földúttól vagy pár centi hótól sem jön zavarba, feltéve persze, hogy a tisztelt vásárló megrendeli hozzá az összkerékhajtást.
Ahogy véget ér az ünnepség, és kezdenek elszállingózni az emberek, végre testközelből is megnézhetem az esztergomi reménységet. Természetesen nem fapados alapmodellt, hanem egy alaposan felextrázott példányt vezetett le a miniszterelnök a szerelőszalagról, a kocsi a két új szín egyikében, zöldcitrom-metálban pompázott (a másik vadonatúj Suzuki-fényezés az ametisztszürke gyöngyházmetál). Szintén újdonság a palettán a 17 colos, szürke-fekete polírozott alufelni, de a gyártó még ennél is büszkébb a kategória legnagyobbjának mondott kétrészes üvegtetőre, amelynek hátsó szegmense hagyományos módon, a tetőkárpit üregében tűnik el, míg a másik panel megbillen, és kívül, a tető felett csúszik hátra. Az extrák sorát ezeken felül bőrkárpitozás, navigáció, kulcs nélküli indítás, kétzónás klíma, tolatóradar és millió más extra gyarapította, egyedül start-stop rendszer nem volt a fedélzeten (de felárért ez is elérhető). Hogy ne zavarja alapjárati kerregés a ceremóniát, dízel helyett benzines volt a hivatalosan első, valójában persze sokadikként legyártott autó, bár a két motor sarokszámai első ránézésre megegyeznek: mindkettő 1,6 literes és 120 lóerős. Nagyobb nyomatéka miatt a dízellel lehet agilisabb az S-Cross, és 4,2-4,6 literes szabványos átlagfogyasztása is kedvezőbb, mint a benzines 5,4-5,9 litere. Az értékek attól függően változnak, hogy első- vagy összkerékhajtású-e az autó, illve kézi- vagy fokozatmentes automataváltóra (CVT) fűlik-e a foga a vevőnek, bár az utóbbi opció a gázolajos változatokhoz nem kérhető.
Lassan elpakolják a díszleteket a csarnokból, mert tizenhárom óra nulla perckor újra kell indítani a szerelőszalagokat, úgyhogy az „első” autóval ki kell állni a csarnokból. A néhány tíz méteres útra bekéredzkedem egy gyári munkás mellé, aki szerint ez a legjobb Suzuki, ami valaha is készült Esztergomban. Nehéz lenne vitába szállni az állításával, bár az igazsághoz azért hozzátartozik, ekkora méretű kocsit soha nem gyártottak még Magyarországon. Az új SX4-et ugyanis hivatalosan kisautó-besorolású elődjénél eggyel magasabb kasztba, a kompakt autók kategóriájába sorolják, és erre nem csak a külméretei alapján van meg minden jogalap. Hátul is kényelmesen el lehet férni az utastérben, 185 centis kollégám feje sem súrolta a tolótető miatt az alapmodellekénél alacsonyabb tetőkárpitot. Lábtér is akad bőven, a hátsó ülések támladőlését pedig két fokozatban lehet állítani, attól függően, hogy a poggyásznak vagy az élőárunak akarunk-e több helyet hagyni. Apropó, csomagtartó! Végre megtört a Suzuki-átok, és tágas, 430 literes térbe lehet pakolni (a régi SX4-é szerény 270 literes volt), a két fokozatban rögzíthető padlóval pedig rakodórekeszt vagy ülésledöntésnél sík rakfelületet lehet kialakítani.
Az elöl ülőknek sincs rossz dolguk az S-Cross-ban, ahol az új Swiftben és a Kizashiban megszokott kezelőszervek randevúznak néhány új formai elemmel. Egyedül a magas üléspozíció emlékeztet az elődmodellre, ugyanakkor végre nem lefelé kell nyomni a pedálokat, mint egy zongorán, hanem inkább befelé. Sokan joggal kifogásolták korábban a Suzukik nem éppen prémium belső kialakítását, amin sikerült is változtatni, meg nem is. Modernebb lett a formavilág, és sok ezüstszínű betét mellett megjelentek a kapcsolókon a krómozott gyűrűk, de sajnos így is nyomasztóan dominál a fekete szín, különösen a feláras bőrkárpitozással. Megmaradtak az egyszerű, nem túl finom tapintású műanyagok is, ám az összhatáson javít, hogy egy puha, habosított plasztik réteg fut végig ajtótól ajtóig a műszerfal középső részén. Az ajtózsebek nagyobb palackokat is befogadnak, a kesztyűtartó, a középkonzol polca, a széria kartámasz ürege mellett a napszemüvegnek is kialakítottak egy külön rekeszt a tetőn – kibélelni azonban mind közül csak ezt az egyet sikerült.
Összességében méretében és tudásában is nagyot lépett előre az SX4, arra a kérdésre azonban, hogy milyen vezetni, csak az első teszt után tudunk választ adni. Ennél is jobban érdekel azonban mindenkit az új modell ára, amelyről a Magyar Suzuki Zrt. csak szeptember második hetére ígért tájékoztatást. Mielőtt most az ablak jobb felső sarkában lévő x-re kattintana, olvassa még egy kicsit tovább a szöveget, mert trükk következik. Felhívtunk néhány olyan márkakereskedést, ahová már kiszállítottak előszériás példányokat, és megnyíltak a titkos csatornák: a benzines alapmodell 4 980 ezer forintba kerül, míg a dízelért 5 800 ezer forintot kérnek. Ez alapján nem tűnik diszkontajánlatnak az új Suzuki, de ne feledjük, egy szintén kompakt kategóriás Ford Focusért vagy Opel Astráért manapság minimum 4,7 millió fizetendő. Az első benyomások alapján igényesebb ugyan a német konkurencia beltere, és fejlettebb technikát vonultatnak fel (turbómotorok, vezetéssegítő rendszerek stb.), de tágasságban nehezen kelnek versenyre az S-Cross-szal, arról nem beszélve, hogy a szabadidőautós-stílus és az elérhető összkerékhajtás hozzáadott értéknek tekintendő.
Alapfelszeltségben pedig meglepően sokat nyújt a Suzuki, hiszen mindegyik változatába hét légzsák, ESP, manuális klíma, USB-csatlakozós CD-rádió, guminyomás ellenőrző rendszer és tempomat kerül, ezen a téren a kompakt crossover-kategória bestsellere, a tervezésnél láthatóan alaposan tanulmányozott Nissan Qashqai is jócskán elmarad tőle – igaz, ez a korosodó modell 4,15 millió forintos akciós árára is igaz. A Suzukinál azonban régóta véget ért az olcsón elvihető, fapados népautók kora, de ez nem jelenti azt, hogy nem lenne változatlanul jó ár-érték aránya.