Füstös ördögfióka - Trabant 601 Gruppe 2 (1972) veterán teszt

A hetvenes évek végétől négy éven át egy raliversenyző páros mindenkit lepipált a legkisebbek kategóriájában. Megépítettük Trabantjuk hű mását.

A 30-40 évvel ezelőtti csúcskategóriás ralisok nevét még ma is sok rajongó kívülről tudja; Ferjáncz Attila, Kiss Dezső, Szuhanyik László, Dudás Gyula, Ranga László, Simor Gyula, hogy csak néhány nevet emeljek ki a rengeteg tehetséges versenyző közül. Évekig száguldoztak az élbolyban, a híradásokban, az újságcikkekben is állandó szereplők voltak. Akik viszont erejüket megfeszítve sem tudtak felkerülni a legjobbak közé, esetleg a kisebb géposztályokban értek el jó eredményeket, többnyire csak a nagyon lelkes és mániákus rajongók emlékezetében maradtak meg. A Karácsonyi Tamás - Stiller Zoltán páros négyszeres magyar bajnok (1978-1981 között), kétszer (igen nagy pech miatt) "csak" a második helyig jutottak az éves értékelésben. Trabant volt a paripájuk, így a parádés teljesítmény ellenére a széles közvélemény alig hallhatott róluk, s ma is kevesen tudják, hogy abban az időben ők voltak a befoghatatlan "pöfögős" páros.

Régóta vágytam egy működőképes öreg járműre, lehetőleg autóra, és valamilyen különleges darabra. A különlegesség az én szótáramban nem márkára vagy típusra utal, hanem a kialakításra; raliautóval álmodtam. S milyen négykerekűt lehet viszonylag kis pénzből felújítani, és versenygéppé alakítani? Rögtön a volt szocialista modellekre gondol az ember, pedig azok is viszik a pénzt. Példaként említhetném a nemrégiben bemutatott Lada és Wartburg raliváltozatokat, amelyek megépítésének költsége sokmilliós tétel volt. Tapasztalt felújítók letörték a lelkesedésemet: a Skoda S100 és a Polski Fiat 125 is jelentős összegeket emésztene fel. Egy lehetőségem maradt tehát: a lehető legegyszerűbb típusból, a Trabant 601-ből legyen a "fenevad". Hetekig néztem az internetet, találok-e valamilyen használható képet egykor Magyarországon versenyző példányról. Szerencsére akadt egy, a hetvenes-nyolcvanas évek két legendás viadalán, a Taurus és a Volán ralikon készült archív képeket bemutató netes fotóalbum, ahol rábukkantam végre a Trabira: a kifordított Wartburg felniken csücsülő, középen kivezetett kipufogójú autó annyira megbabonázott, hogy rögvest eldőlt: ilyen kell nekem. A Karácsonyi - Stiller páros autójáról volt szó, így talán érthető, miért vezettem be az ő pályafutásuk sikereit ecsetelve ezt a cikket.

Ilyen volt 1976-ban a Taurus ralin. Két ködlámpa és két szúrófény világíthat. Géptető leszorítót akkor még használtak

Első lépésként kellett egy donor, de a felhozatal láttán hamar kétségbeesetem, hetekig nem találtam a hetvenes évek elejéről származó, lehetőség szerint nem teljesen romos 601-est. Aztán, mint a mesében, megjelent "Hamupipőke", egy 1972-es, kopottas, de ígéretesnek tűnő autó képében; előző, idős tulajdonosa 2003-ban ment vele utoljára, azóta (és addig is szinte mindig) ceglédi garázsában állt, szinte rozsdamentes volt a kényes részeken, pöccre beindult, lelkesen pöfögött, így az enyém lett egy jobb minőségű hegyikerékpár áráért.

Alig egy hónappal az internetes kép megtalálása után egy kispesti lakás nappalijában ülök, forog a diktafon, velem szemben pedig Stiller Zoltán, az egykori navigátor. Nehéz szavakkal leírni, milyen érzés egy olyan emberrel beszélgetni, aki nemcsak hogy minden porcikáját ismeri a ralizásra használt Trabinak, de a versenyekről, a versenyzőtársakról is anekdoták tucatjait őrzi emlékezetében. A ma is temperamentumos és energikus gyöngyösi sportember nagy átéléssel meséli el versenyzésük történetét, az akkori idők nehézségeit, a miskolci Afit, majd a Hungarocamion autós szakosztályában eltöltött éveket. Egy terjedelmes fényképalbum is előkerül; az 1971-ben indult ralis karrier sikereit megörökítő képek mellett gondosan megőrzött újságcikkek is mesélnek a múltról.

Az összes matrica fent van, az ablak tetejére tett Stiller feliratot a tuningmester az egykori, megmaradt öntapadós matricából vágta ki

Több autójuk volt, a páros eleinte Karácsonyi Tamásék családi használatú 601-esét nyűtte: a futam hétvégéje előtt teljesen szétszedték, majd összerakták a versenyzéshez, utána a derék négykerekű ismét visszavedlett hétköznapi "pöfögőssé". Lényegében csak a motor kapott komoly tuningot, annak titkát Stiller Zoltán szigorúan őrizte egész pályafutásuk alatt. A futómű a rugókon kívül maradt a szériaváltozaté, még az egykörös fékhez sem nyúltak. Bukócsövet viszont hamar beszereltek, ám pályafutásuk végéig a gyári üléseket használták. A műszerfalon semmi nem változott, csak évekkel a kezdés után vásároltak egy Halda Twinmastert; a méterszámláló jól jött a sokat tréningező, s a pályákat lelkiismeretesen felíró párosnak, még a legnagyobb ködben sem kellett visszavenniük a tempóból. Trabantosok között elért páratlan sikerszériát (gyorsaságuk mellett) annak köszönhették, hogy míg az ellenfelek zöme sokszor feladta a futamokat technikai hibák miatt, az ő autójuk szinte mindig végigment az akkor nem ritkán 1000-1500 km-es hosszabb versenyeken. A tuningmester Stiller nem hegyezte ki végletekig a kéthengerest, de minden viadal előtt új gyári főtengelyt tett be, s mindig 1:33-as keveréket tankolt (ennek is köszönhetően sosem "ragadt meg" a motorjuk).

Középen jön ki a vaskos kipufogócső, az autó hangja nem lett fülsüketítően ordítós. A terpesztett futóművel élvezetes a kanyarvétel, s az erősített fékeknek köszönhetően a lassulás is sokkal jobb, mint a szériaautón

A fényképalbumot nézve hamar világossá vált számomra, hogy a neten megtalált 1978-as, fehér festésű, türkizkék géptetőt és csomagtérfedelet, oldalán pedig cirkalmas betűkkel felírt "Astralin autózománc" feliratot viselő autó helyett az 1976-ban használt szürke (matt fekete géptetős és csomagtér fedeles) gép replikája lesz az én Trabantom. Az egykori navigátor elbeszélései és megőrzött dokumentumai alapján januárban kezdtük el az átalakítást úgy, hogy csak az akkoriban is létező változtatásokat hajtottunk végre. A szétszerelést és a lakatolást Sebők András érdi autórestaurátor végezte nagy szakértelemmel. A duroplaszt elemek lebontása után kiderült, inkább apróbb rozsdásodásokkal kell megküzdenie, a legtöbb kényes hely (doblemezek, hattyúnyak, küszöbök) épségben megmaradtak. A teljes lecsupaszítás, majd az oldalpanelek visszaragasztása után a bukócsöves következett. A homologizációs lapból és az egykori fényképekből is kiderült, a cső csak a B-oszloptól indult hátrafelé, elöl nem védett semmi.

A rádió előlapjának helyén a ködlámpák és a szúrófények, valamint a navigátorlámpa kapcsolója, továbbá a központi áramtalanító látható

Az első komoly nehézségnek a gyári szürke szín kikeverése tűnt, mert a színkódot senki sem tudta megmondani. Egy véletlen folytán kiderült: a Retro Mobilban is bemutatott kék Trabant eredetileg ezt az árnyalatot hordta; egy első lámpakarika lett a megmentőnk, s mivel a festékkeverők jó munkát végeztek, a több mint egy hónapig tartó procedúra után a vágyott színben pompázott a gép. Közben a felnikészítők is nekiláttak: a nagy nehezen fellelt, úgynevezett "bütykös" Wartburg keréktárcsákat kellett átalakítani (az agyrészüket megfordították, hogy a külső perem kintebb legyen) és esztétikailag helyreállítani. A futóművet az Pécsi Volános Lada és Wartburg raliautókat készítő Németh Gyula vette kezelésbe: elöl Wartburg dobfék jelenti a tuningot, s mindkét laprugó átalakításon esett át, hogy a Trabant kerekei egy kicsit terpesszenek. A fékrendszert a biztonság miatt kétkörössé alakítottuk (1980-tól egyébként már így készültek az autók).

A csomagtartóban korabeli mentődoboz, és az első útra betett benzineskanna. Van eredeti emelő és szerszámkészlet is. A későbbi versenyváltozatoknál a tank is ide költözött. A rendszám itt még a régi

A legkomolyabb átalakítás a motort érintette. Németh Gyula Stiller Zoltán tanácsait követve készítette el a két felömlős, módosított hengerfejű és blokkú erőgépet, amelyhez a gyári, de 28 mm-esre növelt furatú karburátort illesztette. A váltó maradt széria (csak fel kellett újítani), s a kuplung sem változott. Átalakult viszont a gyújtás, nagyobb lett a légszűrőház belépő nyílása. Speciális kipufogódob készült előre és hátra, a cső 45-ös átmérőjűvé nőtt. A 6 voltos rendszert 12 voltos váltotta fel (ahogy egykor a versenyautóban is), erre elsősorban a megnövekedett áramfelvétel miatt (gyújtás, térképlámpa, két ködlámpa és két szúrófény) volt szükség, de továbbra sem generátor, hanem dinamó (Wartburg) termeli az áramot. Az összerakást is Sebők András végezte, de én sem tétlenkedtem: az ülések tisztításán, a légszűrőház, a bukócső, a motorburkolat, a fűtéscsövek, a felfüggesztések és a kipufogórendszer csiszolásán és festésén dolgoztam.

Szépen forog akár 5500-at is a tuningmotor, amely az ésszerű erősítésnek köszönhetően nem fogyaszt többet 10-12 liternél. Megmaradt az eredeti fűtés is (a fűtődobok egyelőre a garázsban pihennek), hogy hűvösebb időben lehessen párátlanítani a szélvédőt

Előre nem látható nehézségek sűrűn tarkították a munkát. Nem stimmeltek az új fékcsövek, rossz volt az új gömbfej, rövid volt az egyik, utólag beszerzett pótolhatatlannak tűnő szürke díszléc gumi, nem passzolt a helyére a gyári sportkormány, nem tartotta meg a bal első ablakot az emelőszerkezet. A futómű összerakása után derült ki, hogy a gyárilag hosszabb kerék tőcsavar is rövid az átalakított első futóműhöz, így spéci tőcsavart kellett - nem kis munka árán - betenni. Végül csak összeállt a paripa, az első próbaköröket gond nélkül futotta a verseny Trabant; semmi mással össze nem hasonlítható élmény vezetni, vagy csak egyszerűen nézegetni a négy hónap megfeszített munkájával feltámasztott autót. Miután a korabeli matricák kinyomtatása is megtörtént (minták és fényképek alapján mindegyiket sikerült reprodukálni), jöhetett a gépkönyveztetés, a vizsga és a FIVA minősítés. Most már csak Karácsonyi Tamásra és Stiller Zoltánra vár a Trabant...

A 89-es rajtszám most is ott van az autó oldalán. Ez még a keskeny ajtóoszlopos kivitel, az ablakgumik és a díszcsíkok is szürkék

Hévíz hétvégén!

A Trabant is ott lesz április 27-én és 28-án Hévízen, a nyolcadik Lotus Retro Mobil Concours d' Elegance veterán szépségversenyen, az ötcsillagos Lotus Therme Hotel&Spa parkjában. Sok látványos és izgalmas program kecsegtet: szombaton felvonulás Hévízen és Keszthelyen, vasárnap reggeltől délutánig szabadtéri veterán- és luxusautó-kiállítás gyerekprogramokkal, grillételekkel, zenével. Az esemény a Hévíz városa által megrendezett Boldog Békeidők-programsorozat egyik állomása.