Mi van, ha kavics pattan a szélvédőre?

Jönnek az éjszakai fagyok, kátyúk és ezzel együtt a repedt szélvédők szezonja is. Sokszor egy elfelejtett kis kavicsfelverődés okozza a bajt, pedig a legtöbb kár gyors beavatkozással megelőzhető lenne. A javítás egyszerű és a szélvédő árához képest olcsó, ha viszont cserélni kell, casco nélkül nincs sok esély a kár megtérítésére.

Már csak pár napig tart a szokásosnál enyhébb novemberi idő, a jövő héten jön a tél, és vele az éjszakai fagyok. A hideg felgyorsítja a kátyúképződést, sok helyen töredezik az aszfalt, az autók által felvert, lövedékként süvítő burkolatdarabok miatt ez a szélvédőkárok időszaka is. A kavicsfelverődés legtöbbször apró kárt okoz a szélvédőben, de ha elmarad a gyors javítás, annak gyakran menthetetlen repedés a vége.

Ez színtiszta fizika: fagyos időben a hőmérsékletkülönbség anyagfeszültséget okoz, ez pedig a sérülésnél a szélvédő berepedéséhez vezethet. Különösen a szélvédő alsó részén, a fűtési zónához közel keletkezett repedések jelentenek fokozott veszélyt. Egy szakmai teszten mínusz öt Celsius-fok alatt a sérülések 70, míg mínusz tíz fok alatt 81 százaléka repedt meg azon a részen, ahol a meleg levegőt a szélvédőre fújta az autó klímaberendezése.

Veszélyes lehet a sérült szélvédő

A szélvédőkár egyre gyakoribb jelenség, érdekes megfigyelés, hogy mintha ezzel párhuzamosan csappant volna meg a bevásárlóközpontok parkolóiban dolgozó szélvédőjavító vállalkozások száma. A sok sérülés a nálunk kiirthatatlan kátyúk mellett többek között annak is köszönhető, hogy a technológia fejlődésével tíz év alatt átlagosan tíz százalékkal vékonyodtak az autóüvegek, miközben az elmúlt két évtizedben az autók üvegfelületének növekedése lett a trend: átlagosan húsz százalékkal több az ablak, mint régen.

Ez a szélvédő nyilván menthetetlen, de nem is egy kis kavics végzett vele. Az apró sérülések pár ezer forintért javíthatók, a repedt szélvédőt viszont cserélni kell Forrás: AFP/Imaginechina

Az üvegfelületek növekedésével együtt nőtt a szélvédő terhelése is, ma a karosszéria merevségének harminc százalékát a szélvédő biztosítja. Minél nagyobb a terhelés, annál jelentősebb a repedésveszély, így egyáltalán nem meglepő, hogy egyre több szélvédővel van probléma. Amellett, hogy az apró sérülések elhanyagolása később nagyobb javítási költséget eredményezhet, egy baleset során is nagyobb kockázatot jelenthet a sérült szélvédő.

A biztosítók szervizekből származó adatai szerint a kavicsfelverődések okozta sérülések hetven százalékát szélvédőcserével javítják, és csupán az esetek harminc százalékában kerül sor a jóval kisebb költséggel járó javításra. Bár az esetek hetven százalékában a szélvédő javítható volna, gyakran a javítási technológia birtokában nem lévő szervizek beszélik rá az ügyfeleket a költséges és a szélvédő gyári rögzítésének megbontásával járó cserére. Ami nem csupán anyagi, de környezetvédelmi szempontból sem lényegtelen különbség: míg negyven javítás hulladéka a tenyerünkben is elfér, addig negyven szélvédőcsere hulladéka egy teherautó billencsét is megtölti.

Hogyan javítják a szélvédőt?

A kagylós, a repedéses és az ezek kombinációit jelentő sérüléseknél az a legfontosabb, hogy minél előbb felkeressünk egy szakműhelyt. Erre nemcsak a továbbrepedés kockázata, hanem a sérülés szennyeződésének megelőzése miatt is szükség van. Érdemes a sérülést leragasztani egy ragasztószalaggal, hogy megvédjük a portól és a víztől. A szélvédő három rétegből áll, a belső színtelen, és a külső színezett üveg között biztonsági védőfólia van. Egy felcsapódó kavics miatt az üveg és a fólia között légbuborék keletkezik, amelynek a sérüléshez hasonlóan többféle alaktípusa van.

Maga a szélvédőjavítás a sérülés bemeneti nyílásának kitakarításával kezdődik, amelyet gyémánttűvel vagy speciális fúróval végeznek. Ha régebbi a sérülés, akkor szükség van tisztítófolyadékra és melegítőeszközre is. Miután megtisztították a repedést, felhelyeznek egy konzolt a szélvédőre, a bemeneti nyílásra injektort illesztenek, amelynek tömítése szilikonból van.

Csak egy kis piszkálás, és már készen is van a javítás. A csere nem olyan jó mulatság, hiába végeznek szép munkát, több lehet utána a zörgő belső elem Forrás: AFP/ANP

Ezután a sérülés bemeneti nyílásán keresztül, az injektorral speciális ragasztót préselnek bele, amelynek a fénytörése megegyezik az üvegével. Ezt követően a készüléket letakarják napfénytől védő, UV-szűrős fóliával. Ha a ragasztó már teljesen kitöltötte a sérülést, leveszik a fóliát, és hagyják megszáradni. Végül kap egy felületi kezelést, amellyel lezárják a sérülést, és síkba hozzák az üveggel, a polírozás nem kötelező. A munka gyors, a költsége a sérülés nagyságától függően pár ezer forint, a szélvédőcserénél mindenképp olcsóbb.

Kötelező nem, csak a casco segít

A kőfelverődés által okozott szélvédőkárok rendezése lehetetlenül bonyolult a kötelező biztosítás terhére, mert a károkozás általában nehezen bizonyítható. Nagyon nehéz ugyanis eldönteni, hogy a Magyar Közútkezelő hibáztatható-e, mert a kavicsokat, kátyúkból kihordott kő- vagy aszfaltdarabokat nem távolította el a burkolatról, vagy mi, akik nem tartottuk be az előírt követési távolságot, vagy pedig az előttünk haladó autós, aki ugyan vétlen a balesetben, de mégis csak ő okozta a kárt.

Aki az ilyen károk ellen védelmet akar, annak cascót kell kötnie, nem tudunk ugyanis olyan biztosítóról, amely önálló szélvédőbiztosítást kínálna. Célszerű a cseréhez vagy javításhoz olyan szolgáltatót választani, amely a biztosítóval olyan szerződést kötött, hogy az ügyfélnek az ilyenkor szokásos 10 vagy 20 százalékos önrészt sem kell kifizetnie, és a kár a bónuszbesorolást sem befolyásolja.