Rendőrt hívni a lapos gumihoz

2014.02.21. 10:44

Az átlagosnál melegebb tél nem csak a fűtésszámlának, az utaknak is jót tesz. Kevesebb kátyú keletkezik, de aki emiatt kap defektet, az futhat a pénze után. A bejelentők mintegy fele kap csak kártérítést.

„A Hungária körúton a kőbányai aluljárónál volt egy balesetem. Egy teherautóról esett le egy betondarab az útra, valószínűleg előttem pár perccel. Nem bírtam kikerülni, mert sötét volt, és ráadásul köd is, rámentem, szétment a gumi és a felni. Kihívtam a rendőröket, lefotóztak mindent, készült jegyzőkönyv is. A bejelentés után 2-3 hónappal fizetett kártérítést az útkezelő.”

„Nekem egy kifordult útpadkakő roncsolt szét egyszerre két gumit. Kihívtam a rendőröket, akik felvették a látleletet. Ezzel bementem az útkezelőhöz, akik láttamozták, iktatták, aztán továbbutaltak egy kárfelmérőhöz, aki rögzítette a káreseményt, majd megsúgta, hogy melyik kártérítési formával járok jobban. Az átutalt összegből – némi kiegészítéssel – vettem négy vadiúj gumit. Az egész kábé egy hónap se volt, és tisztára úgy éreztem magam, mintha Svédországban lennék.”

Két kollégánk történetében – azon túl, hogy mindketten sikeresen kértek kártérítést – közös, hogy rendőrt hívtak miután megsérült az autójuk, és az így készült jegyzőkönyvvel már egyértelműen bizonyították az adott útkezelőnél, hogy akkor és ott jártak pórul. Aki valamilyen úthiba, legyen az kátyú, úton heverő törmelék, megsüllyedt csatornafedél miatt szenved kárt, annak ott a helyszínen az a legfontosabb dolga, hogy a lehető legalaposabban dokumentálja az esetet. Ez lehet fotók készítése, tanúk keresése vagy a rendőrség kihívása, bár ez esetben készüljünk fel rá, hogy akár órákat is várhatunk a kiérkező közegekre, mert ez a fajta eset meglehetősen hátul áll a prioritási listájukon.


Hamar kideríthető, ki felel az adott útszakaszért

A baleset után azonnal értesíteni kell az útkezelőt, ami egy kis nyomozást igényel, de az esetek többségében hamar kiderül, hogy kihez kell fordulni. Ha lakott területen kívül járunk pórul, akkor nagy valószínűséggel a Magyar Közút Zrt-t kell keresni. Ők kezelik az országos közúthálózatot, és ezen útszakaszok településeken átszelő szakaszait, valamint – az M5-ös és az M6-os koncessziós pályákat kivéve – az összes autópályán is ők végzik az üzemeltetési és fenntartási munkálatokat, ami több mint 31 ezer kilométernyi utat jelent. Lakott területen belül már bonyolódik a helyzet, de nem vészesen: a települést átszelő út – ha az egy országos főút része – szintén a Magyar Közúthoz tartozik, a többiért a helyi önkormányzatok felelnek. Budapesten a fő- és tömegközlekedési útvonalakat, a felül- és aluljárókat, valamint a Duna-hidakat a BKK Közút Zrt. kezeli, a többi fővárosi útszakasz (rendszerint mellékutak, kisebb utcák) a kerületi önkormányzatokhoz tartozik.

Az esetek többségében a Magyar Közútnál és a BKK Közútnál köt ki a károsult, aki mindkét táraság honlapjáról letöltheti a kárbejelentő nyomtatványt. A Magyar Közútnál személyesen és elektronikusan is jelezhető a kárigény, a BKK Közútnál viszont csak személyesen lehet elindítani az ügyet a cég XI. kerületi irodájában. „A bejelentést követően egy biztosítási kárszakértő telefonon egyeztet a kárfelvétel részleteiről. A károsultnak kell bizonyítania azt is, hogy az érvényesíteni kívánt kárösszeg miért annyi, amennyit megjelölt. A bejelentések elbírálása társaságunknál átlagosan 10-30 napot vesz igénybe” – mondta megkeresésünkre Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút kommunikációs vezetője, hozzátéve, hogy az elutasítások leggyakoribb oka, hogy a károsult nem tudja egyértelműen bizonyítani a gépjárművében keletkezett kárt, valamint nem az út- és látási viszonyoknak, illetve a kihelyezett táblák jelzéseinek megfelelően közlekedett.


A bejelentők fele kap kártérítést

Az elmúlt évek átlaga alapján a bejelentett káresetek közel felét fizette ki a Magyar Közút, amely tavaly összesen 1012 eset után mintegy 71,6 millió forintot költött erre. Ez kiugró évnek számított, a korábbi évek javuló tendenciát mutattak, 2010-ben 504 eset után fizettek 80,8 millió forintot, 2011-ben 252 eset után 69 milliót, 2012-ben pedig 199 eset után 22 milliót.

Hasonló kártérítési arányról számolt be a BKK Közút is. A tavalyi évben benyújtott 641 kárigény 51,8 százalékánál állapították meg a társaság felelősségét és fizettek kártérítést. Az évszakhoz képest melegebb télnek köszönhetően idén eddig mindössze 30 úthiba okozta kárt jelentettek be, a tavalyi év hasonló időszakában (2013. 01. 01.-02. 19-ig) ez szám 155 volt. A jogosnak ítélt káresetek után kifizetett átlagos kárérték 50-100 ezer forint volt. A BKK Közút éves szinten mintegy 30-40 millió forintot fordít az úthibák miatt keletkező káresetek rendezésére.

A legegyszerűbben és leggyorsabban azok úszhatják meg a kátyúkárt, akiknek van cascójuk, és csupán az önrészt jelentik be. Akik biztosra akarnak menni, azok már kátyúra és defektre is köthetnek biztosítást, ami több társaság kínálatában megjelent az utóbbi évekbenForrás: MTI/Jászai Csaba


Ne fékezzünk reflexből, mert nagyobb lesz a kár

A futóműves és a gumijavító szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy ha már kikerülni nem tudjuk a kátyút, a belehajtás előtt még próbáljuk a lehető legjobban lelassítani járművünket. Közvetlenül az úthiba előtt viszont engedjük gurulni az autót egyenes kerekekkel, így ugyanis a forgó gumiabroncs veszi fel a hirtelen szintkülönbség-változás okozta mechanikai behatásokat. Ha hirtelen lefékezünk, blokkolhat a kerék, ráadásul előrebillen az autó, ami csökkenti a kátyúval való találkozás túlélésében fontos hasmagasságot, az erőhatások tehát mind a futóművet érik.

Úthibába futva a felni akkora ütést kaphat, hogy az oldalpereme meghajolhat, sőt el is csavarodhat forgástengelye mentén. A gumiabroncsból ilyenkor rögtön elszökik a nyomás, laposan pedig már nem fekszik föl a deformálódott felnire, amely a következő fordulatnál ki is vágja a gumit. Ha ráfékezünk, a fentieken túl akár a spirálrugók alsó vagy felső kanyarulata is letörhet, elereszthet a rendszer a gömbfejnél, a trapéznál és a lengéscsillapítónál.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK