Csak három betű, sokszor mégis életek, de minimum komoly anyagi kár múlhat rajta. Mikor segít és mikor nem a blokkolásgátló? Elmagyarázzuk.

Majdnem tíz éve, 2004 nyara óta csak blokkolásgátlóval felszerelt új autót lehet forgalomba helyezni az Európai Unióban, vagyis jó eséllyel annak is ott van az autójában, aki esetleg nem tud róla. Extraként korábban is árulták a röviden ABS-ként ismert fékrendszert, elterjedtsége így jelentősnek mondható, de még sokáig nem tűnnek el az utakról azok az autók sem, amelyekből hiányzik.

A blokkolásgátló működésének lényege röviden összefoglalható, a neve is árulkodik róla: erőteljes fékezésnél megakadályozza, hogy blokkoljanak a kerekek. Az ABS-rendszerek ezt a féknyomás egy másodpercen belüli többszöri megszakításával, majd újrafelépítésével érik el, ami azért jó nekünk, mert így vészfékezés közben is kormányozható marad az autó, egy blokkoló kerékkel ugyanis nem lehet irányt váltani.

Egy ABS nélküli autóban vészfékezésnél blokkolnak a kerekek, a gumik tapadást vesztve, tehetetlenül csikorogva próbálnak kapaszkodni az aszfaltba. Ez azért rossz, mert ilyenkor hiába tekerünk a kormányon, csak a gumi és az úttest között bezárt szög változik, a gumi ettől nem nyeri vissza tapadását: kitekert kormánnyal is ugyanúgy csúszik tovább, mint előtte, pont, mintha jégen szánkáznánk.

Az ABS nélküli autó csak tehetetlenül csúszik, blokkolásgátlóval kormányozható marad az autóForrás: Mercedes-Benz

Az ABS működését arról ismerjük fel, hogy darálni, rázkódni kezd a fékpedál, a rendszer ilyenkor szakítja meg, illetve építi fel újra a féknyomást. A folyamatos megszakításoknak köszönhetően a kerekek forgásban maradnak, a gumik nem veszítik el tapadásukat, így vészvékezve is kikerülhető az autó elé tévedt kiskutya vagy gyalogos. Az ABS-t egyébként éppen a járókelők védelmében tették kötelezővé, a gumifüstöléssel vészfékező autók túl sok halálos gázolásért voltak felelősek.

A rendszer működése főleg mérnökök számára érdekes, röviden összefoglalva annyit érdemes tudni róla, hogy a központi eleme a hidraulikus egység (hidroaggregát), amely a fékfolyadék nyomását állítja elő. Az autó minden kerekénél, időnként a tengelyeken vagy a differenciálműben jeladókat helyeznek el, amelyek a kerekek szögsebességét mérik, vagyis érzékelik, ha a tapadáshatáron átbillenve blokkolnának.

A jeladók jeleit egy vezérlőegység dolgozza fel, amely a számítások eredménye alapján küld jeleket a féknyomás csökkentéséért felelős mágnesszelepeknek. Blokkolásveszély esetén a rendszer a szükséges mértékig csökkenti a féknyomást az adott keréknél, amikor pedig újra szabadon kezd forogni, újra lehetővé teszi a féknyomás növelését. A féknyomást kontrolláló mágnesszelepek folyamatos ki-be csukódásának következménye a fékpedál darálása.

Az ABS-szel kapcsolatban általános tévhit, hogy a kormányozhatóság megőrzése mellett a fékutat is rövidíti. Általában valóban igaz, de nem minden esetben, tükörjégen és friss hóban az ABS is könnyen zavarba hozható, és jelentősen meghosszabbíthatja a fékutat. Friss hó esetén az egyszerű fizika is magyarázat: a blokkoló fékezés az első kerekek előtt egy hókupacot hoz létre, amely segíti az autó lassulását, a folyamatosan forgó kerékkel, darálva lassuló ABS-es járműnél ilyen nem jön létre. A friss hó és a tükörjég alig tapadó felületek, padlófék esetén az ABS-nek egyszerűen túl sok időre van szüksége ahhoz, hogy a folyamatos megszakításokkal meg tudja állítani az autót, érdemesebb motorfékkel próbálkozni.

Hasonló probléma, amikor macskaköves vagy kátyús úton kell vészfékezni, az ABS váratlanul ezeken is bedarálhat, meghosszabbítva a fékutat. A magyarázat itt is egyszerű: ilyen körülmények között valamelyik kerék egy-egy pillanatra a levegőbe kerül, ahol állóra fékeződik. Ilyenkor az ABS teljesen elveszi a fékerőt, hogy az úttestre visszakerülve ne blokkoljon az adott kerék, így megmarad az irányíthatóság. Cserébe megnő a fékút, ami meglepheti a tapasztalatlan sofőröket. Sáros, iszapos, homokos vagy kavicsos útszakaszokon is nehézkessé válhat az ABS működése, ilyenkor érdemes kétszer is meggondolni a vészfékezést.