Késve és a korábban kalkulált áraknál jóval drágábban indul a fővárosi bérbringarendszer a következő hetekben.

Budapest belvárosában összesen 76 gyűjtőállomást alakítottak ki, ezek 300–600 méterre vannak egymástólForrás: Origo

„De mi az a pubi?” – kérdezett vissza egy idősebb férfi az Andrássy úton, amikor az után érdeklődtünk, hogy fogja-e használni a hamarosan elérhető bérbringák egyikét. Mivel pont egy dokkolóállomás mellett szólítottuk meg, könnyedén tisztáztuk, hogy mire gondoltunk, és azt is, hogy nem pubi, hanem Bubi, ami a Budapest-bicikli szavak rövidítéséből jött össze, és egy pályázaton választották ki még 2010-ben.

”Ja, hogy ez az. Már napok óta figyelem, hogy kirakták a bringákat. Szépek, és így látszólag kényelmesnek is tűnnek, de őszintén megmondom, nincs az a pénz, hogy én Pesten biciklizzek” – mondta a ránézésre hetven körüli, de jó karban lévő férfi.

A katonás sorban ácsorgó Bubik vizsgálgatásába egy fiatal pár is becsatlakozott, és ők már azt mondták, hogy a belvárosban szívesen tekernének a dugóban való ácsorgás helyett, de amikor megtudták, hogy az éves regisztráció közel 19 ezer forint, és ezen felül még használati díjat is kell majd fizetni, közölték, hogy ennyi pénzből inkább egy használt bringát vennének. Ekkor az idősebb úr meglepő fürgeséggel elszaladt az érkező busza felé, így pont lemaradt arról a négy csinos középkorú francia nőről, akik azt szerették volna megtudni, hogy milyen feltételekkel lehet vinni a bringákat, mert rögtön mennének is egy kört a városban. Szemmel láthatóan csalódtak, amikor megtudták, még csak a tesztüzem zajlik, az árakkal viszont nem volt bajuk, elmondásuk szerint hasonló a tarifa Párizsban is, ahol rendszeresen használják a Velib nevű bérbringákat. Arra a kérdésükre viszont már nem tudtunk válaszolni, hogy pontosan mikortól indul a rendszer, mert ezt még senki se tudja, csak annyi biztos, hogy tavasszal.

Hiába vannak kerékpárok már a legtöbb állomáson, még csak a tesztüzem zajlik. Az első ezer regisztráló kedvezményt kap, valamint az indulás utáni első 10 napon a 24 órás, a háromnapos, illetve a hetijegy ára 0 forint lesz, csupán a díjmentes 30 percen túli használatért kell majd fizetniForrás: Origo

Indulásnak több időpont is felmerült, volt szó április elejéről, közepéről és végül május elejéről is, de csúszik az átadás, ami a Kerékagy blog értesülései szerint azért van, mert a vártnál nehezebb a rendszer szoftverét összehangolni az adóhatóság hálózatával. Ezt az információt ugyan nem erősítette meg nekünk a BKK sajtóosztálya, de nem is cáfolták egyértelműen: „Az éles üzem még azért nem indult el, mert jelenleg egy 'belsős', BKK dolgozók általi tesztüzeme zajlik, amelynek célja, hogy az esetleges hibák kiküszöbölésével a rendszer minden eleme megbízhatóan működjön. A MOL Bubi közbringarendszert csakis akkor adjuk át a nagyközönségnek, ha a lehető legtöbb hiba kiküszöbölésével finomhangoltuk a kerékpárokat.”

Finomhangolásra a jelek szerint lesz még szükség, ugyanis a terminálok képernyőit tanulmányozva kiderül, hogy a rendszer gondban van az ékezetes betűk használatával, bár ez legyen a Bubi legnagyobb baja. A terminálok körül nézelődő potenciális felhasználókat faggatva inkább az derült ki, hogy a legtöbben az árakat sokallják, és európai összehasonlításban tényleg drágának számít, még úgy is, hogy a BKK számos kedvezményt jelentett be.

A rendszer láthatóan még gondban van az ékezetes betűkkel. A kerékpárokat és állomásokat üzemeltető alvállalkozó egy név nélkül nyilatkozó munkatársától megtudtuk, hogy a Bubi fizikai része, tehát a bringák és a dokkolók már gond nélkül működnek, a csúszás a szoftverproblémák miatt van. Európában nálunk lesznek először érintőképernyős terminálok és ez (többek között) nem várt nehézségek elé állítja a rendszer technikai hátterét adó német Nextbike nevű céget, amely Európa-szerte több hálózatot is kiépített már. Ennek a cégnek a honlapján egyébként még áprilisi startot ígérnek BudapestenForrás: Origo

Forrás: buksza.postr.hu

A turistáknak megéri majd a bubizás

Ha végre beindul az üzem, kétféleképpen lehet majd igénybe venni a Bubikat, bérletesként vagy alkalmi felhasználóként. A bérlet személyes regisztrációhoz kötött, és egy évre 18 900, fél évre 12 000 forintba kerül, de ebből 5, illetve 3 ezer forintot használati díjra lehet fordítani, tehát letekerhető. Az első félóra ingyenes, utána 500 forint minden megkezdett félóra, de másfél óra múlva progresszíven nőni fog a használati díj mértéke. Ez azért van, mert így akarják megelőzni, hogy valaki egész napra lestoppoljon egy Bubit. A rendszer ugyanis alapvetően a gyors és rövid távú használatról szól, a tömegközlekedés egy olcsó és környezetbarát alternatívájaként.

Az alkalmi felhasználók, akik között nyilván sok lesz majd a külföldi turista, 500 forintért vehetnek egynapos, 1000 forintért háromnapos és 2000 forintért egyhetes jegyet bankkártyával, amely során 25 ezer forintos kauciót zárolnak a számlájukon. Innentől kezdve a kerékpárhasználat díjszabása ugyanaz, mint a bérleteseknél: az első félóra ingyenes, utána 500 forint félóránként, majd másfél óra múlva drasztikusan drágul a bubizás. Nem lehet kijátszani a rendszert azzal, hogy fél óra után visszatesszük a kerékpárt a dokkolóba, majd rögtön kivesszük, mert legalább 10 percnek kell majd eltelnie két kölcsönzés között. A fenti díjszabások alapján a kerékpározásra nyitott turistáknak kifejezetten megéri majd bubizni, hiszen a kaucióként zárolt pénzt előbb-utóbb visszakapják, így napi 500 forintért – félórás etapokra lebontva ugyan – de annyit kerékpározhatnak majd a belvárosban, amíg csak bírják, megspórolva a tömegközlekedés vagy taxizás költségeit.

A kerékpárkölcsönzők nem félnek a Bubitól

A 2005 óta működő és elsősorban külföldi turistákat kiszolgáló Budapestbike-nál nem számítanak nagy változásra vagy visszaesésre a Bubi beindulásával. „Véleményem szerint kettéválik ez az egész. Van a Bubi, aminek minden budapesti lakos örülhet, hiszen egy nagyon jó kezdeményezés; az Európa-szerte már évek óta jól működő szolgáltatás végre hozzánk is elért. Viszont a mi cégünk nem csupán kölcsönzéssel foglalkozik, hanem kerékpáros túrák szervezésével is. Ezt a vonalat fejlesztettük tovább az utóbbi években, és a Bubi indulásával egyre inkább erre szeretnénk hangsúlyt fektetni” – mondta megkeresésünkre Battai Bori ügyvezető, aki szerint remekül megfér majd egymás mellett a kétféle szolgáltatás, mivel különböző igényeket és ügyfélkört szolgálnak ki.

Csepelen készültek a speciális kialakítású és állítólag nagyon strapabíró és ennek köszönhetően mintegy 25 kilós Bubik. Defektet garantáltan nem fog senki kapni, mert tömör gumik vannak rajtuk. Ellopni nem éri majd meg, mert állítólag elektronikus nyomkövető van bennük, valamint olyan alkatrészekből építették őket, amelyek nem csereszabatosak a kereskedelmi forgalomban kapható bringákkal. A rendszer indulásakor 1100 kerékpárt vetnek beForrás: Origo

A BKK-nál abban nagyon bíznak, hogy a világ más városaiban működő bérbringarendszerekhez hasonlóan a Bubi is népszerű lesz. „A visszajelzések eddig nagyon pozitívak, a nagyközönség már rendkívül izgatottan várja az indulást” – írta nekünk a közlekedési cég, amely jelentős kedvezményt ad az első ezer bérletet vásároló magánszemélynek, bár azt nem tudni még, hogy a regisztrációs időszak mikor indul. Erre egyébként a Bubi hivatalos – és nem mellesleg már 5700 követőnél járó – Facebook-oldalán is sokan kérdeztek rá, ám ott is csak annyi olvasható, hogy 2014 tavaszán várható a start (a külföldiek ebből nem sokat értenek, mert angol nyelvű információ se ott, se a BKK-s oldalon nincs).

Bécsben már rákaptak a tekerésre

A város mérete és a bringák száma alapján az osztrák fővároshoz érdemes leginkább hasonlítani a Bubit az európai nagyvárosok közül, bár Bécsben már több, mint egy évtizede működik a Citybike Wien nevű közbringarendszer amelynek közel félmillió regisztrált felhasználója van már.

A cég honlapján közzétett adatokból az derül ki, hogy az első negyedévben rekordmértékben nőtt a bérbringahasználat Bécsben, márciusban például 163 százalékos növekedést regisztráltak 2013-hoz képest, igaz ebben benne van a kedvező időjárás hatása is. A népszerűség másik oka, hogy az osztrákoknak nagyon olcsó a bécsi bérbringa, a bankkártyás adatokat is igénylő regisztráció mindössze egy euróba kerül, az első óra ingyenes, a második egy euró, a harmadik kettő, míg a negyedik négy euró, és innentől kezdve minden további óra négy euró. Az üzemeltető cég szerint azonban a használók töredéke veszi csak ki órákra a bringákat, a többség (95 százalék) 10-20 perc alatt letudja a bringázást, ami azt jelenti, hogy tényleg a tömegközlekedés szerves része lett a mintegy 1400 darab bérbringa.

Az EU fizette a kiépítés nagy részét, a Mol az üzemeltetésbe szállt be
2011. szeptember 21-én, az autómentes napon írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében a rendszer létrehozásáért felelős BKK 900 milliós forintos uniós támogatást kapott a mintegy 1,1 milliárdos budapesti bérbringarendszer megvalósításához. Az 1100 darab kerékpár és 76 gyűjtőállomás éves üzemeltetési költsége 250 millió forint, a Mol – névadó szponzorként - ebből nettó 122 millió forintot vállalt magára, a fennmaradó költségeket a BKK fizeti. Évi 70 milliós bevétellel számolnak, így a fővárosnak évente mintegy 50 millió forintba kerülhet a Bubi működése. A budapesti közbringa ötlete 2009-ben merült föl először, akkor még úgy volt, hogy 2010 őszétől elindulhat a rendszer, és először ezer, majd ötezer forintos éves regisztrációs díjjal kalkuláltak.