Olyan kockázatos lett a finanszírozóknak az autóhitel, hogy inkább megszüntették. Van helyette lízing, ami nagyjából ugyanazt tudja, de nem mindegy, hol kötjük, mert százezreket bukhatunk egy rossz konstrukcióval. A kereskedőket már nem motiválják óriási jutalékokkal, így azok ismét azzal próbálnak pénzt keresni, amihez értenek: eladással és szervizeléssel.

A március 15-e után megkötött autóhitel-szerződésekben az új polgári törvénykönyv (Ptk.) már nem ad lehetőséget opciós vételi jog kikötésére, ami a fedezetet biztosította a finanszírozók számára. Ezzel lehetetlenné vált, hogy - az ügyfél nem fizetése esetén - a bank birtokba vegye a hitel fedezetéül szolgáló járművet. „Az opciós vételi jog eltörlésével vélhetően az volt a törvényalkotók célja, hogy csökkenjen a hitelfelvevők kiszolgáltatottsága a bankokkal szemben arra az esetre, ha az ügyfél fizetésképtelenné válik. Így azonban megszűnt az autóhitelek mögötti autófedezet, ezért a bankoknak csak a személyi kölcsönöknél megszokott kockázatok és az azokhoz kapcsolódó jóval magasabb kamatok mellett érné meg autóhiteleket nyújtani. Ez mind az ügyfél, mind a bank számára is előnytelen, így lényegében majd minden piaci szereplő felfüggesztette az autóhiteleket, és helyette a lízing került előtérbe” – foglalta össze a törvényváltoztatás piaci hatását Orbán Imre, az egyik legnagyobb piaci szereplő, az Autóhitel Alkusz Zrt. vezérigazgatója.

A használt autó árát inkább összespóroljuk. A Cofidis Hitel Monitor idei első negyedéves eredményeiből az derül ki, hogy az autót újonnan vásárlók 70 százaléka, a használt járművet vásárlóknak pedig csupán 39 százaléka vett igénybe külső pénzügyi segítséget.Forrás: Origo

A lízing elterjedése logikus, hiszen amíg egy hagyományos hitelnél már kezdettől fogva az ügyfél tulajdonában van az autó, addig lízingelésnél végig a finanszírozó cég a tulajdonos. Ugyancsak a lízingkonstrukciónak kedvez az a márciustól bevezetett szabály, hogy a bank csak a számára ténylegesen felmerülő költségeket terhelheti a magánszemélyekre a szerződésmódosítás során. „Ezzel megszűnik a lízing eddigi talán legnagyobb hátulütője, a sokszor több százezer forintos előtörlesztési vagy lezárási költség” – magyarázta Orbán Imre, hozzátéve, hogy az egyéni és társas vállalkozásoknak továbbra is az eddig megszokott, átlagosan 4 százalék körüli lezárási díjakra kell számítaniuk.

Nagyon oda kell figyelni, hogy milyen konstrukciót választunk

A lízingtermékek ugyan csábítóak egy magánszemély számára is, ám nem árt tudni, a lízingekre nem vonatkozik a - hitelek esetében 2012 áprilisában bevezetett - THM-plafon, amit finanszírozók ki is használnak, és ennek köszönhetően óriási eltérések lehetnek a konstrukciók között. Az alkuszcég képviselőjének tanácsa az, hogy autóvásárlás előtt mindenki jól nézzen körül, mielőtt finanszírozó mellett dönt, ugyanis az akár 20-30 százalékos kereskedői jutalékot tartalmazó autólízingek THM értéke akár a 35-40 százalékot is elérheti, ami több százezer vagy akár milliós felesleges többletköltségeket is okozhat.

Új költségeket is hozott a Ptk.

A Ptk. márciusi változásával a lízingszerződésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok és költségek is új tételekkel bővültek: újdonság a szerződés (közjegyzői) Hitelbiztosítéki Nyilvántartásba (HBNY) történő berögzítésének 7 ezer forintos díja, amit a finanszírozó vagy a kamatokba épít be, vagy az első havi törlesztőrészlettel együtt szed be. Ez a költség mindkét esetben megemeli a THM-et.

Mindemellett az ügyfeleknek fel kell keresniük egy közjegyzőt is, mivel regisztrálniuk kell a HBNY-be; ezt egy személy esetében csak egyszer kell megtenni, a további autólízingeknél már nem. Magánszemélyek esetében ez 5 ezer forintos költséget jelent, azonban az ügyfél mellett az adóstársnak is azonossági nyilatkozatot kell tennie, ami adóstársanként újabb 5 ezer forint. Nem természetes személyek esetében a közjegyzői költséget nem személyenként, hanem óradíjban határozzák meg, ami 6 ezer forint/óra, de legfeljebb 18 ezer forint.

Ha beütjük a keresőbe az „autóhitel” szót, az első egy-két oldalon az ismertebb hazai pénzintézetek kalkulátorait látjuk a találatok között. Fél óra alatt öt-hat számítást készítettünk az összehasonlítás kedvéért, ezek néhány százalékkal tértek el egymástól havidíjban, tehát a kitalált példában (hatmilliós használt BMW felét finanszíroztatnánk 60 hónapra) 65-70 ezer forint között mozogva. A kalkulátorok egyike hitelt is ajánlott, nyolcszáz forintos havi felárral a lízinghez képest. A teljesség igénye nélkül, a csak merítéssel nyert legjobb ajánlat alkuszon keresztül készült, 62 ezer forintról szólt, de az alkusz százezer forintos szerződéskötési díja még hozzájön ehhez.

Már nem motiváló a jutalék

Az autókereskedelemben és finanszírozásban jártas forrásaink mindegyike megerősítette, hogy a válság átrendező hatása után az utóbbi egy év is sok változást hozott. Már rég nincsenek extrém hosszú futamidők, indulódíj nélküli konstrukciók – a szabályozás miatt se, de a hitelfelvevők is óvatosak lettek. A bombaüzletnek számító hitelközvetítés ma már két okból is sokkal kisebb haszonnal jár: a PSZÁF maximalizálta a beépíthető jutalékot, és nem egy összegben fizetik ki a kereskedőnek, hanem az ügylet elején 30 százalékát, majd a futamidőre lebontva a többit. Nemfizetés vagy hitelkiváltás esetén a jutalék időarányos részét visszafizettetik a közvetítővel.

„A lízingpiacról mostanra minden bőrt lenyúztak, nagy csoda nem történhet” – fejtette ki Prikler Péter, a győri Autó Pulai munkatársa, aki évtizedes tapasztalattal rendelkezik az autófinanszírozás területén. Elmondása szerint az alacsonyan tartott és porlasztva kifizetett jutalék miatt nincs értelme a finanszírozásra fókuszálni, ők inkább a minőségi autókínálatban és a korrekt kiszolgálásban látják a siker kulcsát. Ma nagyjából a vásárlók harmada vesz finanszírozással autót, ám az egymilliós vagy annál kisebb árkategóriában teljesen kifizetik a kocsit. A nagyobb értékű autóknál jelentős, 30-40 százalékos vagy magasabb indulódíjat vállalnak, tehát egy ideje kialakult a képességhez mért tehervállalás szokása. A futamidő jellemzően 4-5 év, ez a legtöbb ügyfél számára tervezhető intervallum.

A drága autókra nem kérnek hitelt

De mi a helyzet a tíz-húszmilliós vagy annál is drágább új autókkal? A prémiumkategória magánvásárlóira nem jellemző a hitel igénybevétele – mondja a székesfehérvári Procar Kft. munkatársa. Náluk ugyanúgy vitték a drága autókat a válság alatt is, mint előtte, és bár néha akadt köztük néhány finanszírozott darab, ma még annál is kevesebb van. Itt az vásárol, aki egyben ki tudja fizetni, és csak a cégek lízingelnek vagy bérelnek autót. Ebből fakadóan az itteni keresletet nem érintik úgy a változások, mint például az alacsonyabb árkategóriát.

Érdekes piaci fejlemény, hogy a válság hatására jóval tudatosabbak lettek a vásárlók, több általunk megkeresett kereskedés és finanszírozó cég arról számolt be, hogy a hitelbírálatok manapság problémamentesek, kereskedésenként évi néhány kérelmet utasítanak el. A vásárlók „szűrik magukat”, tehát ritkán állnak elő olyan igénnyel, amely nyomán ne tudnának folyamatosan fizetni.

A szolnoki Hering Autóház értékesítője, Mátyás Zoltán szerint is erősödött a vásárlói önmérséklet. Az ügyintézés gyors és egyszerű, a vásárlók pedig általában addig nyújtózkodnak, ameddig a takarójuk ér. A náluk beszámított használt autókat hitel nélkül viszik el a vevők, újat is csak minden huszadik esetben finanszíroztattak korábban. Ma ez az arány a három-négyszeresére nőtt, míg az indulódíjak gyakran elérik az 50-60 százalékot is.