Egyelőre még csak nyilvános tesztüzemmel, de elindult a budapesti közbringa-rendszer. Kicsit drága, kicsit nehéz, de a miénk.

Mi a csuda az a Bubi?

A Bubi név a Budapest, bicikli szavakból áll össze, és a főváros új közbringa-rendszerét takarja. A megvalósításáért felelős Budapesti Közlekedési Központ (BKK) nem győzi belénk verni, hogy a Bubi nem hagyományos kerékpárkölcsönző, hanem egy új közlekedési alternatíva. Elődleges célja, hogy a rövidebb, belvárosi utakat kerékpárral és ne autóval vagy éppen tömegközlekedéssel tegyük meg. Így csökkentve a járatok zsúfoltságát, és a levegőbe engedett kipufogógázt, a testmozgás járulékos hasznosságáról nem is beszélve. A rendszer indulásakor 1100 egyedi építésű bringa várja a nagyérdeműt 76 dokkoló-állomáson, amelyek egymástól 300-600 méteres távolságra vannak szétszórva a főváros belterületén, egy még a Margitszigetre is jutott.

A Bubi használókra nem köt általános utas- vagy baleset-biztosítást a BKK. Ugyanez igaz a harmadik félnek okozott károkkal kapcsolatos felelősségbiztosításra is, ezért azt javasolják hogy aki nem biztos magában, kössön egyéni biztosítást. Ennek például egy nagyon stílszerű módja, ha valaki csatlakozik a Magyar Kerékpárosklubhoz, mert a tagsági díj befizetésével, a követő hónap 1. napjától biztosítva van kerékpáros balesetek esetére, valamint rendelkezik károkozói felelősségbiztosítással isFotó: Bácsi Róbert László - Origo

Mennyibe kerül?

Bubizni alapvetően kétféle módon lehet, bérletesként vagy alkalmi felhasználóként. A bérlet személyes regisztrációhoz kötött, és egy évre 18 900, fél évre 12 500 forintba kerül, de ebből 5, illetve 3 ezer forint letekerhető. Az első 30 perc ingyenes, utána 500 forint minden megkezdett félóra, de másfél óra múlva progresszíven nő a használati díj. Ezzel szeretnék megelőzni, hogy valaki egész napra lestoppoljon egy Bubit ahelyett, hogy gyorsan eltekerne vele egyik állomástól a másikig.

Az alkalmi felhasználók bankkártyával vehetnek 500 forintért egynapos, 1000 forintért háromnapos és 2000 forintért egyhetes jegyet, amely során 25 ezer forintos kauciót zárolnak a számlájukon. Innentől kezdve a kerékpárhasználat díjszabása ugyanaz, mint a bérleteseknél: az első félóra ingyenes, utána 500 forint félóránként, majd másfél óra múlva drasztikusan drágul a bubizás. Nem lehet kijátszani a rendszert azzal, hogy fél óra után visszatesszük a kerékpárt a dokkolóba, majd rögtön kivesszük, mert legalább 10 percnek kell eltelnie két kölcsönzés között. A fenti díjszabások alapján a kerékpározásra nyitott turistáknak kifejezetten megéri majd bubizni, hiszen a kaucióként zárolt pénzt előbb-utóbb visszakapják, így napi 500 forintért - félórás etapokra lebontva ugyan - de annyit kerékpározhatnak majd a belvárosban, amíg csak bírják, megspórolva a tömegközlekedés vagy taxizás költségeit. Nemzetközi összehasonlításban egyébként a Bubi az élmezőnybe tartozik a 18 900 forintos éves regisztrációs díjjal.

 Forrás: buksza.postr.hu

Hogyan használható?

A rendszer használata a bérleteseknek a legegyszerűbb, ők személyes regisztráció után egy kis plasztikkártyát kapnak, amivel egy mozdulattal kivehető a dokkolóból a Bubi. Ehhez elég a kártyát a bringa hátuljához tartani, és máris indulhat a menet. Ha valaki otthon hagyta a kártyáját, a telefonszámával és a BKK-tól kapott PIN kóddal is elköthet egy Bubit, ezeket a bringa fenekén található billentyűzeten, vagy a dokkolón található terminálon kell bepötyögni.

Az alkalmi felhasználóknak először napijegyet (vagy háromnaposat, illetve hetit) kell vásárolniuk bankkártyával a terminálon (ezt egyébként egy BKK-s ügyfélszolgálaton is megtehetik), amely során kapnak egy PIN kódot. Ezek után már csak annyi a teendő, hogy a telefonszámunkat és a PIN-t be kell nyomkodni a bringába, vagy a terminálon, és hajrá. A bérletesekre és az alkalmi felhasználókra is igaz, hogy egy regisztrált maximum négy Bubit vehet ki, amelyekért természetesen anyagi felelősség terheli, tehát az alkalmi felhasználóktól zárolt 25 ezer forintos kaució is kerékpáronként értendő.

A tömör gumik, a lakat, és a számtalan kiegészítő miatt közel 25 kilósra hízott a Bubi pedig a váz alumíniumból készültFotó: Bácsi Róbert László - Origo

Használat után a dokkolókba kell visszadugni a Bubikat, kis sípolás és dokkolón villogó zöld fény jelzi, ha jól csináltuk a lezárást, ekkor ér véget a bérleti idő számlálása is. Ha valamiért foglalt az általunk kiszemelt terminál összes dokkolója, akkor az állomás melletti – erre telepített – zöld fémkorláthoz köthetjük a Bubinkat, de ilyenkor a kerékpár hátulján jelezni kell a használat befejezését, ellenkező esetben pörög tovább a bérleti idő. A rendszer üzemeltetői egyébként látják a terminálok kihasználtságát, és ennek megfelelően mozgatják a kerékpárokat az állomások között.

Milyen vele tekerni?

A Bubi kapcsán a masszív jelző ugorhat be elsőként. Már ahogy kihúzzuk a dokkolóból érezni, hogy van benne anyag rendesen, ez nem az a bringa, amit felkap az ember és felszalad vele a másodikra, igaz nem is erre találták ki. Az amúgy nagyon kényelmes nyereg magassága tág határok között állítható, a BKK állítása szerint 150 és 200 cm között bárki megtalálhatja a neki ideális üléspozíciót, ami fedi a valóságot. A kormány széles, kényelmes, klasszikus városi kerékpáros pózban, közel egyenes felsőtesttel és laza karokkal hasíthatunk.

Klasszikus pózban tekerhetünk, utasokat elvileg nem szállíthatunk, de vasárnap hajnalban nagy valószínűséggel tele lesz a város utasszállító Bubikkal, mivel lazán oda lehet ülni a nyereg mögéFotó: Bácsi Róbert László - Origo

Háromsebességes agyváltót kaptak a Bubik, a kormányról, csuklóból lehet váltogatni, pofonegyszerűen működik, viszont a három fokozatból valószínűleg csak kettőt fognak használni a Bubiziók, az első ugyanis olyan rövid, hogy mókuskerékként forog lábunk, de csak lépésben haladunk. Nem kell hozzá sok Bubin töltött perc, hogy az ember azon kezdjen töprengeni, nem véletlenül pattan ki annyi doppingbotrány a kerékpársport kapcsán. A harmadik fokozattal ugyan már tempósan is haladhatunk, de ehhez kifejezetten nagy erő kell, egy szentendrei lángoskörtől valószínűleg még Lance Armstrong is elpilledne, de ez nyilván csak egy hatásvadász okoskodás, mert a Bubikat rövid távok legyűrésére találták ki, ahhoz pedig ideális. Ugyanakkor az is megtalálja majd a számítását, aki sportolásra akarja használni a Bubit, egy focicsapat erőnléti edzője például csodákat művelhet a felkészülési időszakban, ha napi egyórás közbringázást kihajt a srácokból.

Defekttől nem kell félni, mert tömör, 26 colos kerekeket raktak a Bubik alá, ami ront ugyan a rugózási komforton, de ez bőven megér annyit, hogy ne kelljen a folyton leeresztő belsőkkel vacakolni. A görgős fékek is jóval strapabíróbbak a felniket szorító hagyományos fékpofás megoldásnál, viszont nem túl harapósak, blokkoló kerékkel faroló Bubikat nem sűrűn látunk majd. Praktikus megoldás a kormányra rakott csomagtartó, ezen még egy laptoptáskát is biztonságban szállíthatunk, viszont kisebb motyók kipotyoghatnak oldalra. Ugyancsak a kormány előtt kapott helyett az elektronikus zár is, aminek inkább csak elvi jelentősége van, mert a kábel túlságosan rövid, még egy vékonyabb fához se tudjuk vele kikötni a Bubit. A kevésbé jól sikerült megoldások közé tartozik még az első csomagtartó gumikötele, ami már most úgy néz ki több bringán, hogy bármikor elszakadhat, illetve a kormányra szerelt információs tábla, amit egy kétoldalas ragasztószalaggal sikerült rögzíteni, pontosabban ideiglenesen odatapasztani.

A háromsebességes kormányváltót könnyű használni. A markolatnak jó fogása van, de látszik rajta, hogy hamar csereérett leszFotó: Bácsi Róbert László - Origo

Ellopják, vagy szétszedik?

A Csepel Kerékpárgyártó Zrt. műhelyében összeszerelt Bubikat elég jól felkészítették a vandálok és tolvajok ellen, de azért vannak gyenge pontjai. A masszív alumínium váz teljesen egyedi, ilyet kereskedelmi forgalomban nem kapni, de nem is ez lesz majd a fő vonzerő a tolvajok számára, hanem a könnyedén leszerelhető teljesen közönséges alkatrészek. Elgurultam az egyik tesztpéldánnyal egy bringaszervizbe, ahol hamar kiderült, hogy az első lámpa egy csavar megbontásával leszedhető, de ugyanez elmondható az első váltókarról és a hátsó váltóról is. Nem mintha ezek olyan drága alkatrészek lennének, de akinek éppen ilyenekre van szüksége, valószínűleg nem sokat fog vaterázni utánuk.
A kerekek már profin, elforgó anyákkal vannak rögzítve, akárcsak a nyeregcső, amit nem lehet kihúzni a vázból, és a nyerget is egy kis acélsodrony védi a tolvajoktól. Szintén az alkatrészhiénák ellen találták ki, hogy sok csavart gyantával öntöttek ki. Komplett Bubit egyébként nem lesz egyszerű elkötni, mert a vázba egy GPS jeladót rejtettek, és a terminálokat is kamerák figyelik.

Strapabíró agydinamó oldja meg a világítást, ami bolondbiztos módon működik: elindulás után azonnal világít elöl-hátul a Bubi, sőt, egy beépített akku segítségével még akkor is, ha megálltunk. Trükkös, speciális szerszámot igénylő csavar rögzíti a kerekeketFotó: Bácsi Róbert László - Origo

Mikor indul végre?

Az eredeti tervekhez képest a rendszer átadása többéves csúszásban van, de idén tavasszal gyorsultak fel úgy az események, hogy konkrét dátumok is szóba kerültek. A BKK ígérte május elejére, közepére, majd végére is. A késlekedés fő okát állítólag nem hardver, azaz a bringák és a dokkolók okozták, hanem a rendszer szoftverének finomhangolása. A jelek szerint sikerült megoldani a problémák jelentős részét, mert július 14-én meghirdették az ezerfős nyilvános próbaüzemet, ami néhány óra alatt be is telt. Ez a kiírás szerint legkésőbb augusztus 1-jéig tart, tehát ha minden jól megy, augusztus első felétől elindul a nyilvános Bubizás.

 

Bubiztak a lányok - A következő oldalon kiderül, hogy a life.hu két munkatársának mennyire tetszett az új közbringa-rendszer