Nem az igazi, ha 120-nál lemarad a bringa

Tetőre, ötödik ajtóra vagy vonóhorogra is lehet rögzíteni a biciklitartókat, de épp azt rontják le, amin az autógyárak évtizedek óta lázasan dolgoznak: a biztonságot és a fogyasztást. Jó választással azonban csökkenthetők a kockázatok és mellékhatások, sőt, a felszerelés vagy az igazoltatás sem válik rémálommá.

A tető foglalt, de hátul még van hely: a profi tartók négy bringával is boldogulnak, de a biztonság kedvéért ellenőrizni kell a vonóhorog előírt terhelhetőségét. Sok szállítórendszer gyártója maximális sebességet is ajánl, általában 90 és 120 km/h között. Galériához kattintson a képre! Forrás: Thule

Autópályákon, és főleg a Balatonhoz közeli főutakon idén minden eddiginél több olyan autóssal lehetett találkozni, akik a nyaralásra magukkal vitték bringájukat. Az aktív pihenés dicséretes, de a rögzítés módja nem mindig: sokszor szemmel láthatóan lötyögnek a kerékpárok, ráadásul amióta divatba jött a hátfalon rögzítés, néha semmit sem lehet látni a rendszámból és a hátsó lámpából. Mivel ősszel sem ér rögtön véget a bicikliszezon, összegyűjtöttük a szállítás legfőbb szabályait.

Mostantól tabu a mélygarázs

Az első, és legfontosabb eldöntendő kérdés, hol utazzon a kerékpár. Ha csak ketten indulnak útnak egy dönthető hátsó üléstámlás kocsiban, akkor az utastérben rögzítve a legjobb, még akkor is, ha ki kell szerelni a bringa első kerekét. Így a legjobb a lopás elleni védelem, és nem nő a fogyasztás, de családi nyaralásnál általában nincs erre lehetőség, így marad a külső szállítás, fent vagy a hátul.

A jávorszarvastesztet és az ISO-sávváltásimanővert bírnia kéne a tetőtartóknak is, de némelyikről az ADAC tesztjén már 70-nél lerepültek a kerékpárok. Forrás: ADAC

Évtizedeken át a tetőtartó volt az egyeduralkodó megoldás, és ma is megvannak az előnyei: stabil rögzítésnél így jelentik a bringák a legkisebb veszélyt a kocsi fényezésére, nem takarják ki a hátsó lámpát és szélvédőt, jól hozzáférhető marad a csomagtartó, és parkolásnál sem kell túlnyúlással számolni. Néhányan persze évről-évre bakiparádéba illő jelenetként megpróbálnak bringákkal a tetőn garázsba vagy parkolóházba behajtani, de ez tényleg nem a konstrukció hibája, hanem a sofőré.

Lássuk a benzinszámlát!

Így is akad azonban pár kellemetlenség, hogy mást ne említsünk, a fokozott oldalszél-érzékenység és a bringák nehézkes fel- és lepakolása. Cserébe ez a legolcsóbb módja a szállításnak: a noname tartók már ötezer forint alatt elvihetők, a jobbak tízezer körül kaphatók (a zárható kivitel átlagosan háromezerrel drágább), és a forgatható, automata rögzítős Thule Proride csúcsmodell ára is megáll harmincezernél. Ezek mind egy bicikli szállítására valók, egy családnak tehát többet kell vásárolnia, és nem szabad megfeledkezni a keresztirányú alaptartó beszerzéséről sem.

Viccnek tűnik, de van, aki tényleg ilyen trehányul felrakott, minden irányba kilógó bringákkal indul útnak. Ez bárhol közúti bírság, nem csak a kitakart lámpa és rendszám miatt Forrás: Flickr/Ken Mayer

De az osztásból-szorzásból nem szabad kifelejteni egy másik tényezőt, az autó extrém esetben akár 40 százalékkal megnövekvő fogyasztását sem. Az ADAC kísérlete szerint egy dízel Opel Zafira B étvágya 130 km/h-nál 2,4 literrel növekedett meg tetőtartóval (benzineseknél még nagyobb lenne a különbség), míg hátfalon rögzített bringákkal csak 1,1 liter volt a többlet. Sokan lustaságból, vagy sportosságukat demonstrálva üresen is fent hagyják kocsijukon a biciklitartót, ami 12 százalékos többletet jelenthet.

Óriáspók a csomagtartó ajtaján

Aerodinamikai szempontból előnyösebb tehát a kocsi hátfalára rögzített tartó, és amiatt sem kell aggódni, hogy be tudunk-e állni alacsonyabb fa árnyékába. Ezeket hevederekkel lehet rögzíteni a hátfalhoz úgy, hogy a csomagtartóajtó peremébe akasztjuk be a kampóit, a műanyag, vagy jobb esetben habosított bevonatú állvány egyik lába pedig sokszor a hátsó szélvédőre támaszkodik. A tartók zöme típusra szabott, vagyis autócserénél nem használható tovább, a hárombringás kivitelek 13-35 ezer forintba kerülnek, de persze ebből is létezik Thule luxuskivitel terepjárókra 110 ezerért.

Nyithatatlan csomagtartó: a hevederes tartó a hátsó ablak felső élére és a lökhárítóra támaszkodik. Ilyenkor kilátás sincs, és a tolatóradar is megőrül, de még rosszabb, hogy sokan parkolásnál, levett bringánál is nyitva hagyják a függőleges tartót. Ez csúnya sérülést okozhat a figyelmetlen gyalogosoknak Forrás: Flickr/John Mizel

A hátfali tartó előnye, hogy nem kell magasra emelni a bringákat, hátránya viszont, hogy nem mindet könnyű felszerelni, és a csomagtartó ajtaja nem vagy csak részben nyitható. Mindegyik rendszer közül ennél a legnagyobb a kockázata annak, hogy horpadást vagy horzsolást okozzunk a karosszérián, ráadásul a legtöbb autónál eltakarják a rendszámot és a lámpákat, amiért bármikor megbüntethet a rendőr - hacsak nem magasra felszerelt, drágább kivitelt választunk, vállalva a nagyobb légellenállást.

Több tízezres bírság keserítheti meg a kirándulást

Egyike az elfeledett KRESZ-előírásoknak, hogy a rakományt a járművön úgy kell elhelyezni, hogy „a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse”. A kocsi hátuljára rögzített holmi (ez esetben bicikli) hátrafelé egy méterre, oldalirányban legfeljebb 40 centire nyúlhat ki, összességében a felmálházott autó nem lehet szélesebb 2,5 méternél. Tetőcsomagtartón előre és hátra szintén maximum 40 centis túlnyúlás engedélyezett. Aki ezt megszegi, vagy eltakartja a hátsó lámpát, illetve a rendszámot, 5-50 ezer forint közötti helyszíni bírságra számíthat, de extrém esetben szabálysértési eljárás és 150 ezer forintos büntetés is lehet a vége.

Végre át lehet szerelni a rendszámot

E problémák közül néhányra megoldást kínált a szállítórendszerek harmadik típusa, a vonóhorogra rögzíthető állvány. Ezekből a legolcsóbbak tízezer forint körül kaphatók, de a jobb minőségűekre (például a kétbringás Thule Express vagy a hármas Green Valley) legalább kétszer ennyit kell áldozni. A drágább kivitelek billenthetők, így fel lehet nyitni a csomagtartó ajtaját - ez a szolgáltatás sok bosszúságtól kímélhet meg nyaralásnál. De a legfontosabb szolgáltatás csak az ötvenezer pluszos kategóriában jelenik meg általánosan: a külön hátsó lámpatest és rendszámkeret.

A legjobb gyári megoldás az Opel feláras FlexFix rendszere, amit a lökhárítóból lehet kihajtogatni. Szerencse, hogy a Corsánál a fiók fedelén lakik a rendszám, más típusoknál harmadik tábla kell - vagy nálunk marad az átszerelés Forrás: Opel

Magyarországon azonban több nyugati állam gyakorlatától eltérően nem lehet az autókra harmadik rendszámtáblát igényelni, így sokan utólag készítettek műanyagból „Copy-másolat” feliratút, az egyedi azonosító hamisítása bűncselekményt elkövetve - igaz, jóhiszeműen. Egy ősrégi Köhém-rendelet miatt ugyanakkor a kocsi hátsó rendszámát sem volt szabad átszerelni a biciklitartóra, egészen tavalyig, amikor a Totalcar kezdeményezésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a rendőrség közös állásfoglalásban törölte el az értelmetlen tilalmat.

Nem lehet zsíros a vonóhorog

Számtalan egyéb szolgáltatással (például a bicikli feltolását segítő rámpával) bőven százezer forint fölé lehet feltornászni az ilyen típusú tartók árát, de már az olcsóknak is megvan egy fontos tulajdonságuk: könnyen rögzíthetők. Múlt idő a vonóhorogra szerelendő kereszttartó, ma a legtöbbet egyszerűen a gömbre kell akasztani, majd egykaros szorítómechanizmussal rögzíteni - de előtte gondosan el kell távolítani az utánfutózásból esetleg ott maradt zsírt. A rendszer előnye, hogy univerzális és viszonylag nagy teherbírású, viszont még inkább hátra tolja az eleve megpakolt autó súlypontját, vagyis jobban leül a fara.

Az Auto Club Europa és a GTÜ tesztjén fékezéskor és rossz úton összezúzták a Mercedes farát az olcsóbb vonóhorgos tartón himbálódózó bringák. Ütközésnél a hátsó üveg sem lenne biztonságban Forrás: GTÜ

Egy további, aggályos tulajdonságára akkor derült fény, amikor a GTÜ műszaki felügyelet és az Auto Club Europa tavaly közös teszten vizsgálta a különféle rendszerek tulajdonságait, mégpedig az egyre divatosabb, akár harminc kilót is nyomó elektromos rásegítésű kerékpárokkal. Szlalomnál, úthibán némely vonóhorgos tartó elferdült, és olyan is akadt, amely a földet súrolta, igaz, a tetőtartók közül sem bírta mindegyik a kiképzést - az olcsóknál úgy lógtak oldalra a bringák, mint egy letiport virág.

Repül a bringa, ki tudja, hol áll meg

A témában máig az ADAC 2011-es töréstesztje számít referenciának, ahol ijesztő dologra derült fény: a Mont Blanc tetőtartótól elszabadultak a kerékpárok, és lövedékként repültek előre - jaj lett volna annak, aki az útjukba kerül. Emiatt az autóklub a hátulra rögzíthető szerkezeteket ajánlja, más vizsgálatokból ugyanakkor kiderül, hogy ezek sem mindig állnak a helyzet magaslatán: karambolnál az elszakadó heveder vagy a lelazuló vonóhorog-csatlakozó miatt némelyik betöri a hátsó ablakot, és meggyűri a lemezt. Viszont a legrosszabbról sem repül le a bringa a többi közlekedő felé.

Szinte az összes vizsgálat a gumitesztekből ismerős konklúzióval zárul: a drágább termékekkel általában nemcsak plusz kényelmet és jobb kezelhetőséget, hanem nagyobb biztonságot is kapunk. A gyártóknak viszont még lenne mit fejleszteniük, a masszívabb kiviteleken túl például világosabb használati utasításokra lenne szükség. Bármilyen jó is a rendszer, ha a használó nem megfelelően rögzíti, vagy elfeledkezik az ellenőrzésről menetközben, akkor a biciklik mellett veszélyt is hordoz.