Én vagyok a kettőstömegű lendkerék

kettőstömegű
Vágólapra másolva!
Lehet, hogy akkor is ott van az autóban, ha benzines. Mi az a kettőstömegű lendkerék, amelytől minden dízelautósnak égnek áll a haja? Elmagyarázzuk.
Vágólapra másolva!

Mi, mármint a vásárlók, akartuk, hogy a modern autók finoman, rángatásmentesen járjanak, a kulturált üzem árát többek között a kettőstömegű lendkerékkel fizetjük meg. Főleg, amikor elfárad, és – a kuplungszettel együtt – akár több százezret kell költeni a cseréjére.

De mi az a kettőstömegű lendkerék?

Nemrég elmagyaráztuk, mi az a sebességváltó, a kettőstömegű lendkeréknek ehhez van némi köze. Egy ideje trend, hogy az autógyártók egyre kisebb motorokból próbálnak minél nagyobb teljesítményt és nyomatékot kipréselni, amit főleg azzal érnek el, hogy egyre bonyolultabbak a befecskendezési rendszerek. Előfordul, hogy ütemenként akár nyolc befecskendezési ciklus van, ami bizony rezonanciával jár.

Bonyolult szerkezet, nem csoda, hogy megkérik az árát Forrás: Opel

A kettőstömegű lendkerék valójában egy komfortnövelő alkatrész, amely a zavaró rezgéseket csillapítja. Ha van az autónkban, a motor kisebb vibrációt ad át a karosszériának, vagyis jobban érezzük magunkat az utastérben. Ahhoz, hogy erre képes legyen, bonyolult ellenállásokkal és rugókkal van tele, a kettőstömegű lendkerék emellett a hajtásláncot is védi a hirtelen nyomatéklöketektől.

Nem csak a dízelekben van

Ami a műszaki részleteket illeti, a lendkerék két részből áll, az első a főtengelyhez kapcsolódik, a másodikhoz csatlakozik a kuplung, a sebességváltó, a kardántengely, vagyis lényegében a hajtáslánc. A két lendkerék egymáshoz képest irányonként 60-60, összesen akár 120 fokban is képes elmozdulni, azaz valóban hatékonyan tudja csillapítani a motor felől érkező durva kilengéseket és rezgéseket.

A vibráció és a nagy nyomaték főleg a dízelmotorokra jellemző, de a benzines autók tulajai sem alhatnak nyugodtan a turbók erőltetése óta. Több modern feltöltős benzinesben is kettőstömegű lendkerékkel biztosítják a finom járást, többek között az Opelnél és a Volkswagen-konszern TSI-motorjainál is előfordul kettőstömegű lendkerék. Biztosat csak alvázszám alapján lehet mondani, aki aggódik, diktálja be a számot egy márkaszervizben, és remélje a legjobbakat. Jó hír viszont, hogy egyes dízelekben nincs kettőstömegű, ilyenek például a Hyundai-Kia dízelei, de a PSA 1,6-os HDi-jeiből és a Renault 1.5 dCi-jéből is vannak olyanok, amelyek egytömegű lendkerékkel készülnek. Itthon releváns, hogy a Suzuki 1,25-ös dízeljeiben ellenben kettőstömegű a lendkerék.

Mennyit bír?

Kinél mennyit. Azt mondják, a kettőstömegű lendkerék békés autópálya-tempóban ezer kilométeren sem kopik annyit, mint egy csodás reggeli dugóban tíz kilométeren, szóval 120-320 ezer kilométer között bármikor csereérett lehet az alkatrész. A sok megállás-elindulás gyilkolja igazán, de az állandóan alapjárathoz közeli, alacsony fordulatszámon való közlekedést sem szereti. Finom kuplungkezeléssel, és a motor optimális fordulaton tartásával sokat tehetünk az alkatrész egészségéért.

Honnan tudjuk, ha rossz?

"Hibajelenség többféle lehet. A motor zörög indításnál, zörög leállításnál, zörög alapjáraton" – mondja Rosenkranz Attila független autószerelő, hozzátéve, hogy indításnál és leállításnál jellegzetes csattanó hangot is lehet olykor hallani. "Közeledik a csere ideje akkor is, ha álló helyzetben a kuplungot enyhén benyomva remegés érződik rajta."

Ha tönkrement, nincs javítgatás, csere van

Rosenkranz szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kuplung és a kettőstömegű lendkerék szorosan összetartozó alkatrészek, ha az egyik csereérett, akkor bizony a másikat is cserélni kell vele. Ettől lesz igazán drága a móka, de akkor is az lesz, ha spórolásból csak a kuplungot vagy csak a kettőstömegűt cseréli valaki.

"Hiába mondjuk, hogy így nincs garancia, mindig van, aki csak az egyiknek a cseréjét kéri, aztán néhány hét múlva kezdhetjük az egészet elölről. Ez csak párban megy, különben sokkal drágább lesz" – figyelmeztet Rosenkranz. "Van, aki kitalálja, hogy inkább átalakítószettet (amikor a kettőstömegűt egytömegű lendkerékkel váltják ki - a szerző) rakat be, aztán panaszkodik, hogy a csere után jobban ráz az autó."

Ki féljen a legjobban, és ki ne?

Rosenkranz tapasztalatai szerint leggyakrabban a Volkswagen-csoport autóiban és a Mercedesekben kell kettőstömegűt cserélni, aztán jönnek a francia autók. Erre magyarázat lehet, hogy a Volkswagen korábbi PD befecskendező-elemei a legkisebb tűrésűek mind közül, márpedig a kettőstömegűt egy elkopott vagy elkoszolódott porlasztócsúcs is nyírja, mert alig észrevehetően, de egyenetlenül jár miatta a motor. Akkor pedig a kettőstömegű lendkerék is sokat dolgozik.

Érzékeny szerkezet, már a dobozra is úgy vigyázzunk, mint egy hímes tojásra

"Nehéz megítélni, hogy a gyakorisági adatok valóban a minőséget tükrözik-e, az is lehet, hogy csak mi találkozunk több VW-es ügyféllel. Japán autókban mindenesetre a kettőstömegű szinte soha nem megy szét. A benzineseknek jó hír, hogy ritkább az idő előtti meghibásodás, de ha a kuplung elkopik, azokban sem szabad bent hagyni" – mondja Rosenkranz.

Mennyibe kerül?

Ha cserélni kell, elég drága, mert kell hozzá az új kuplungszett, és munka is van bőven vele. VW-es modelleknél megúszható akár 200-220 ezer forintból is a csere (Audinál is), japán autóban (2007 Mazda6 2.0D) ugyanakkor akár 600 ezer forint is lehet, vagyis hatalmas a szórás. Számolni mindenesetre azzal lehet, hogy 200 ezernél olcsóbban nem nagyon lehet megúszni, ha beüt a krach.

Egyes modelleknél ugyan jelentős megtakarítást jelenthetnek a kiváltószettek, a szerelők azonban jellemzően nem szeretik ezeket, és nem egyértelmű, hogy a rövid távú spórolás nem üt-e vissza hosszabb távon. Mondjuk, azoknak biztos nem, akik egy ilyen csere után gyorsan megszabadulnak az autójuktól a használtpiacon.