Fél perc alatt kirámolhatják az autóját

2014.11.28. 08:44

A tolvajok pár száz forintos rádióadóval meg tudják hekkelni a legtöbb távirányítós központi zárat, ugyanakkor a klasszikus vandál betörőmódszerek sem haltak ki. Némi odafigyeléssel elejét lehetne venni az autófeltöréseknek, melyek a karácsony előtti bevásárlásoknál mindig megszaporodnak.  

Néha előfordul, hogy egy laptopért vagy navigációért indított feltörés autólopással végződik, de a tolvajok általában vagy a bent hagyott értékekre, vagy magára a kocsira szakosodnak. Kíváncsian várjuk, hoz-e előrelépést a felderítésben a Józsefvárosban elindított új, arcfelismerő térfigyelő kamerás programForrás: Photononstop/Philippe Turpin

Két férfi kiszállt Budapest belvárosában egy elegáns szabadidő-autóból, egyikük kivett egy táskát a csomagtartóból, lecsukta a motoros ötödik ajtót, aztán elsétáltak. Néhány pillanattal később két tolvaj magabiztosan kinyitotta a kocsit, mintha az övék lenne, kirámolták az összes értéket (többek közt egy laptopot), és sietősen, de nem futva távoztak a helyszínről. A művelettel alig több mint fél perc alatt végeztek, de vesztükre nem sokkal távolabb tárt karokkal vártak rájuk a rendőrök, akik a térfigyelő kamerák felvételei alapján – több hasonló lopás után – már nyomon követték a mozgásukat.

Tessék vigyázni, az ajtók nem záródnak!

Ez a történet happy enddel zárult, de Magyarországon naponta több bűncselekmény történik hasonló forgatókönyv szerint, és általában bottal lehet ütni az elkövetők nyomát. A körúti módszer egyszerű volt: a tolvajok blokkolták a távirányítós központi zárat, így nyitott ajtókkal várt rájuk az autó, anélkül, hogy a tulajdonos bármit is sejtett volna, hiszen ő megnyomta a reteszelőgombot. Elkövetett azonban két súlyos hibát, amire persze jóhiszeműen nem kellene számítania az embernek, hiszen nem része az iskolai tananyagnak vagy a jogosítványszerzésnek, csak intelemből, netán a saját kárán tanulhatja meg.

A gyári távirányítók kódjait könnyű blokkolni vagy felvenni, és algoritmusok segítségével ajtónyitáshoz reprodukálni. Ha magát a kulcsot is megszerzik a tolvajok (például szervizben), és megtudják a tulaj címét, jó eséllyel oda az autóForrás: Police.hu

Nem ellenőrizte, hogy bezáródott-e a kocsi, amire a központi zár kattanásából lehet következtetni (ez új autóknál halk, és elnyomhatja a forgalom zaja), vagy a vészvillogó egy-két felvillanásából is látszik. Ilyen fényjelzés amúgy baleset-megelőzési céllal, kissé megtévesztően az elektromos csomagtérajtó nyitását-záródását is kísérheti, ezért a terepjáró tulajdonosának távozásnál érdemes lett volna még egyszer rányomnia a zárógombra, és figyelnie a felvillanó indexlámpát. A legtöbb megfizethető mai autóból persze hiányzik a motoros csomagtérfedél-mozgatás, nincs tehát más teendő, mint leparkolás után kivárni a fény- vagy hangjeleket, de aki biztosra megy, próbaképpen meg is húzhatja az egyik kilincset.

Az autó nem értékmegőrző

A másik hiba hallatán valószínűleg sokan felhördülnek majd, de sajnos egyelőre ilyen a közbiztonság: nem tanácsos nyílt utcán kipakolni egy autóból úgy, hogy sokak által jól láthatóan bent marad más holmi a csomagtartóban. Ezeket az apró jeleket mind figyelik a tolvajbandák (a korábban ismertetett esetben is négy főből állt a csoport), és különösen egy drága butikokkal, boltokkal, kávézókkal szegélyezett környéken könnyen le tudják vonni a megfelelő következtetéseket. De a bevásárlóközpontok, plázák környékén sincs biztonságban az autó, különösen ilyenkor, a karácsony előtti ajándékbeszerzések időszakában.

A kubai védelmi módszeren csak nevetnének a magyar tolvajok. Urbánus legenda, hogy hőkamerával keresik az autóban hagyott elektronikai eszközöket, azok még bekapcsolva sem bocsátanak ki elég hőt, különösen a motorhoz vagy a kipufogóhoz képest. Egyszerűen csak kifigyelik a tulajokat a pakolásnál, vagy találomra törik fel a kocsikatForrás: PhotoAlto/James Hardy

Aki néhány boltot végigjárva levisz pár holmit az autóba, majd folytatja a vásárlást, tálcán kínálja a lehetőséget a tolvajoknak. Némileg javít a helyzeten, hogy néhány bevásárlóközpont parkolóját időnként a tetőről távcsővel vagy Segway-jel cirkálva figyelik a biztonsági őrök, és egyre több helyen általánosak a kamerák. Utóbbiakkal kapcsolatban azonban kár hiú reményeket táplálni, hiszen, ha nyomozáshoz meg is lehet szerezni a felvételeket, ismeretlen személyazonosságú tolvajok látszanak csak, ami önmagában kevés. Főleg akkor lehet nyomravezető a kamera, ha látszik rajta egy kísérőautó rendszáma, vagy ha épp a belvárosi akcióhoz hasonló rendőrségi tetten éréshez asszisztál.

Mi lehet rosszabb a feltörésnél?

Ha lába kél a laptopnak, navigációnak vagy fényképezőgépnek, nem fizet a biztosító, alapesetben a casco csak az autó megrongálásakor keletkezett kárt téríti meg, ráadásul további veszélyeket rejt, ha lakáskulcs is eltűnik olyan dokumentummal, amiből ki lehet következtetni a lakcímet. Aki a tárcáját is az utastérben hagyja, megkezdheti bosszantó köreit a banknál és az okmányirodában, bár ez még mindig elhanyagolható idő- és főleg pénzveszteség ahhoz képest, ami akkor lenne, ha magát az autót kötik el.

A legtöbb ellopott autó illegális bontóban végzi, ami lehet egy elhagyatott családi ház vagy ipari létesítmény is. Órák alatt szétszedik, és alkatrészenként eladjákForrás: Police.hu

Vezda László, a Nemzetközi Autóvadász Közhasznú Egyesület elnöke elmondta, egyre gyakrabban viszik el a kocsikat látható külsérelmi nyomok nélkül. Kedvelt módszer, hogy kiszedik a zárat, készítenek hozzá (akár egy furgonban) új kulcsot, ennek indításgátló jeladóját hozzátanítják a kocsihoz csatlakoztatott számítógéphez, aztán feltűnés nélkül ellopják. Mint korábbi cikkünkben is említettük, az esetek nagy hányadában egy illegális bontó a végcél, ahol szétszedik és alkatrészenként kiárulják a kocsit – a megrendelő orgazdákon keresztül szerelőknek vagy mit sem sejtő vásárlóknak.

Feszítővas és fél tégla

Míg az autólopásokat hosszabb tervezés előzi meg, és profi, típusra szabott, esetenként akár milliós nagyságrendű berendezésekkel hajtják végre őket, addig a feltörésnél sokkal inkább improvizálnak a tolvajok, és nem bonyolítják túl a felhasznált eszközöket. A legegyszerűbb, a mai napig meglepően gyakori, de feltűnő módszer az ablak betörése, mondjuk téglával vagy kevésbé primitív elkövetőknél rongyba tekert gyújtógyertyával. Ebbe a vandál kategóriába tartozik az ajtók felfeszítése is, és sokszor százezres kár keletkezik egy pár tornacipő, doboz cigaretta vagy napszemüveg ellopásával.

Egy pár ezer forintos CD-rádióért pótolni kell az üveget. Hiába van levéve az előlap, azt feltételezik, hogy az ülés alá van rejtve. Hordozható navigációs tapadókorong-nyomok a szélvédőn? A kesztyűtartóban fogják keresniForrás: Police.hu

Akik rutinosabbak, zártöréssel dolgoznak, amit akár nagyobb forgalmú helyen is feltűnés nélkül végre lehet hajtani: a sokszor adott típushoz reszelt fémnyelv pár másodperc alatt kinyitja a kiszemelt autót. Ilyen műveleteknél a hidegvér a lényeg: a tolvajnak úgy kell tennie, mintha épp a saját autóját nyitná ki kulccsal, akkor is, ha megszólal benne a riasztó. Sokak fantáziaszüleményeivel ellentétben nem símaszkos marconák, hanem átlagos külsejű és öltözékű emberek járnak-kelnek az autók között, akik társukkal beszélgetve vagy okostelefont nyomkodva, feltűnés nélkül figyelnek és csapnak le.

Boltból összerakható a blokkoló

A mechanikus beavatkozásokhoz képest csökkenti a lebukás kockázatát, ha babrálás helyett inkább blokkolják a távirányítós központi zárat, miként a körúton kifosztott terepjáró esetében is történt. Ehhez olyan zavaróeszközt használnak, ami adott, általában 433 MHz-es frekvencián rövid időre megszakítja a távirányító jelét. Ekkor a központi zár vezérléséhez érkező kódsorozatból kimarad pár karakter, a zárás pedig nem megy végbe, hiszen a hiba miatt később a tulaj nyitni sem tudná az ajtót. Sokféle, rádiójelet kibocsátó eszköz (meghekkelt garázskapunyitó vagy walkie-talkie) alkalmas ilyen zavarásra, a tolvajoknak rendszerint pár száz forintos anyagköltségből állíthatja össze egy ügyes technikus.

Mint Kuznyák Miklós, a védelmi rendszerekkel is foglalkozó New Duett vezetője elmondta, a lopást egyre inkább megkönnyítik a vevők sokszor teljesen felesleges kényelmi elvárásai, amit a gyártók próbálnak kielégíteni. Így két-három helyett már néha már ötven méterről nyithatók a zárak, tehát a rosszfiúk jobban elrejtőzhetnek, miközben blokkolják a jeleket. Nemcsak az autók központi zárjai, hanem a gyári riasztók is védtelenek a szabotázzsal szemben, és ugyanez vonatkozik egy másik trükkre, a kódfejtésre is.

Az orrunk előtt lopják el a kódot

E módszerrel szemben sajnos azok az autósok is tehetetlenek, akik lelkiismeretesen ellenőrzik, hogy bezárt-e az autójuk. Amikor megnyomják a távirányítón a reteszelőgombot, és észreveszik, hogy hatástalan, még kétszer-háromszor megismétlik a műveletet, aztán egyszer csak mégis kattan a zár – hiszen a tolvajok most kikapcsolták a blokkolást. Csakhogy ekkorra három rögzített kódsor van a bűnözők birtokában, és ezekből algoritmusok segítségével meg tudják fejteni a negyediket, amit pillanatok alatt reprodukálnak. Máris nyitva van az autó, mindenféle zárban kotorászás nélkül.

Egy sima feltörés miatt nagyon sokan nem is értesítik a rendőrséget, pedig a nyomok sokszor sorozatos lopást elkövető bandához vezetnek, és a tagokra a korábbi bűncselekményeket is rá lehetne bizonyítani. Ahhoz, hogy a megrongált autóra (nem a benne hagyott értékekre!) fizessen a casco, semmihez sem szabad nyúlni kárfelvételigForrás: Police.hu

A rossz hírünk az, hogy e trükkel szemben csak úgy lehet védekezni, hogyha a szabotázs gyanújára kulccsal zárjuk le az autót, bár a legbiztosabb módszer kódlopás ellen elhagyni a helyszínt. Láthatóan az elmúlt években nem fogtak ki az alvilágon az ugrókódos gyári rendszerek, a drágább utólagos riasztók azonban szerencsére hatékonyabban megelőzik a bajt. Olyanok is akadnak köztük, amelyek távirányító helyett GSM-vezérlésűek, bár elég macerás lehet mindig telefonhívással nyitni és zárni az ajtókat. Sokkal használhatóbbak az RFID-riasztók, ezeket a központi zárral együtt úgy lehet kapcsolni, hogy egy kódkulcsot érintünk a szélvédő alatti szenzorhoz – ellopható rádiójelek ennél sincsenek.

Veszélyben a kulcs nélküli rendszerek

Egyre több új autóban jelenik meg a kulcs nélküli bejutás és indítás (keyless go), ami a kezdeti, sokszor könnyen stimulálható jeladók után összetett és látszólag védett rendszerré nőtte ki magát. A retesz oldásához például az autóhoz közel állva hozzá kell nyúlni a kilincshez, motorindításhoz a jelnek az utastéren belülről kell érkeznie. Itt nehezebb jelet lopni, mint egy sima távirányítós központi zártól, a sikeres kommunikációnak pedig az eszközazonosítók mellett precíz, bonyolult kódok is feltételei, ez azonban nem jelenti azt, hogy a keyless go rendszerű autók tulajdonosai nyugodtan alhatnának.

Olyan csodának tartották az elektronikus kulcsot, amit sosem lehet meghekkelni. Mégis könnyű ellopni a kódokat, a motort pedig sokszor a diagnosztikára használt OBD-csatlakozónál támadva indítják. Nemsokára összeomolhat a keyless go rendszerekbe vetett hit isForrás: Photononstop/Eric Audras

A kulcs vagy indítókártya folyamatosan sugárzott jeleit a svájci ETH szakemberei már reprodukálták, a német Bundpol fejlesztő- és oktatóintézet pedig komplett feltörőrendszert is kínál, igaz, hatósági célokra. A módszer mindkét esetben ugyanaz: az egyik áltolvaj az autó tulajdonosát követi a boltba vagy kávézóba egy aktatáskával, amiben jelszkenner és nagyteljesítményű rádióadó lapul. Mint a Bundpol videóján látszik, a sofőr zsebéből ezzel el lehet lopni és akár 400 méterre továbbítani lehet a jelet, amivel a másik elkövető nemcsak nyitni tudja az autót, de be is indíthatja a motort. E módszer jó eséllyel az alvilágban is elterjed, és akkor minden eddiginél könnyebb lesz az autólopás.