Feltámasztom a nagypapa autógyárát

2015.03.03. 21:33

Christian Borgward bejelentette a Genfi Autószalonon, hogy bő fél évszázados kényszerpihenő után újraéleszti az egykor jó minőségű és modern autóiról ismert német márkát. Sok tisztázatlan részlet van még a Borgward visszatérése körül, és intő jel, hogy az elmúlt években sok régi név, például az Alpine, a Maybach, a Saab és a Trabant feltámasztása is balul sült el.

A legendás angol autóversenyző, Sir Stirling Moss társaságában jelentette be Christian Borgward, hogy újraindítja nagyapja gyárát, igaz, Bréma helyett Stuttgartban. Az új márkalogó már elkészült, autó viszont nincsForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Felix Kästle

 

Modelloffenzívát indítunk, de nem most

Stuttgarti székhellyel feltámad a Borgward márka, és a mai nappal újra az aktív gyártók sorába lép - jelentette be újságírók gyűrűjében a cégalapító unokája, Christian Borgward a Genfi Autókiállításon. A protokoll következő eleme egy izgalmas tanulmányautó leleplezése lett volna, ám a cégvezető üres kézzel érkezett - ígéretekből azonban annál többet hozott. Ősszel, a Frankfurti Autószalonra már tényleg elhozzák az első újkori Borgwardot, a következő években pedig egész modelloffenzívára lehet számítani innovatív, akár elektromos hajtású, high-tech online eszközökkel felszerelt típusokkal.

Egykor szerte a világban voltak Borgward-szalonok. A cég 1924-től 1961-ig több mint egymillió autót adott el, egy időben a vezető német márkák közé tartozottForrás: Borgward

A cégvezető szerint már bő tíz éve dolgoznak a márka feltámasztásán, túl vannak több autóipari beszállítóval a szerződéskötésen, és néhány szakembert sikerült is átcsábítania más cégektől - a társtulajdonos például a Mercedes haszonjárműrészleg sajtófőnöke volt, a vezető dizájner pedig a Saabtól érkezett. Globális vállalatban gondolkodik, és a németen kívül más, feltörekvő piacokon, így feltehetően a kínain is mielőbb meg akar jelenni. Bár Christian sosem találkozott nagyapjával, Carl F. Borgwarddal, meg van győződve róla, hogy büszke lenne a néhai alapító a márka visszatérésére.

Majdnem egy szinten volt a Mercedesszel

Nálunk azonban nem sokan ismerik a rombuszemblémás brémai modelleket. Leghíresebb típusát, az Isabellát sokan Skoda Feliciának nézik, amikor felbukkan egy-egy találkozón, aztán a rombuszemblémát megpillantva Renault-ra gyanakodnak. Pedig a Borgwardok teljesen önálló, jó minőségű, tartós és innovatív autóikról voltak híresek. A már említett, csodaszép Isabella mellett a Hansa 1500, majd az Arabella is része volt a kínálatnak, ilyenekről álmodtak, akiknek többre telt a VW Bogárnál. Első német autóként, a Mercedest is megelőzve a P100-as luxuslimuzin kapott légrugós futóművet.

Drágább volt ugyan, mint egy Opel Rekord vagy egy Ford 12M, de olcsóbb a Mercedes 180-asnál. Az 1,5 literes, középkategóriás Isabella messze a legsikeresebb Borgward volt. Rajongói szerint az volt a cég veszte, hogy túl jó autókat építettForrás: Borgward

Bár a szögesdrót innenső oldalán a Borgwardnak sem termett sok babér, a világ számtalan táján ismerik, Kuba szabadtéri skanzenjében pedig máig sok példány napi használatban van. A konszern almárkái (Lloyd, Goliath) is jól fogytak, az autók mellett haszonjárműveket és motorokat is gyártott. Ennek ellenére épp a német gazdasági csoda éveiben, 1961-ben csődbe ment a brémai cég, 20 ezer alkalmazottja az utcára került, főleg azért, mert Carl Borgward rossz érzékkel finanszírozta a céget, sok típushibája jött ki az új modelleknek, és visszaesett az amerikai Isabella-export. Unokája talán most sikerre viszi a céget, de egy márka feltámasztása sok buktatót rejt. Lássuk mások kísérleteit!

Hamvába holt NDK-s csillagok

2007-ben a Frankfurti Autókiállításon mutatta be a Herpa modellgyártó cég a Trabant kombi reinkarnációját, két évvel később pedig már egy átdolgozott, járóképes tanulmányt hoztak el, 47 kilowattos villanymotorral. Igen, a kipufogógázairól hírhedt kétütemű környezetbarát elektromos autóként támadt volna fel, de hiába rajongott érte a közönség, nem sikerült hozzá befektetőket találni, márpedig tömegtechnika és gyártókapacitás híján aligha lehetett volna gazdaságosan előállítani. Így apró sikert ért csak el a Trabant nt: 1:43-as modellként a gyűjtők kedvence lett.

A Herpa nevű modellgyártó készítette el a retró Trabant-tanulmányt, és mindenki lelkesedett érte. Kivéve a befektetetőketForrás: Herpa

Míg a Mini, a VW Beetle és a Fiat 500 sikeresen lovagolta meg a retróhullámot, a Trabantnak jóval nehezebb dolga lett volna, hiszen Európán (és annak is főleg a keleti felén) kívül szinte sehol sem ismerik a márkanevet. Még reménytelenebb ügy volt egy másik NDK-s gyártmány, a szocializmus Ferrarijaként gúnyolt Melkus feltámasztása. Mindössze 101 példány készült a hetvenes években a sirályszárnyas, kétütemű sportkocsiból, így még az egykori keletnémet tartományokban is csak kevesen ismerik. Ennek ellenére úgy döntött a cégalapító unokája, hogy újraéleszti a márkát.

Senki sem kért a retrósportkocsiból

Seb Melkus először a régi, Wartburg-motoros RS1000-ből épített egy tucatnyi példányt, majd a 2009-es Frankfurti Autószalonra elhozta a vadonatúj, Lotus-alapokra épülő RS2000-et. A 270-375 lóerős, szintén szárnyas ajtós sportkocsi története alig három év után a cég csődjével ért véget, mivel az átszámítva több mint 30 millió forintos retrósportkocsi eladhatatlannak bizonyult. Talán e fiaskó is hozzájárult ahhoz, hogy az Opel jegeli a hat éve hírként megpendített Wartburg-feltámasztást.

Igaz, hogy jól nézett ki, és nagyon ment a Melkus RS2000, de néhány keletnémet veteránost kivéve senkit sem hozott lázba a régi márkanévForrás: Melkus

Más sportkocsimárka is hasonló sorsra jutott: a hányatott utolsó évei alatt több tulajdonosváltást megért, olasz De Tomaso a 2011-es Genfi Autószalonon adott magáról életjelet egy tanulmányautóval, de utána megint eltűnt a süllyesztőben. Gyakoriak a hasonló forgatókönyvek: egy régi, nem használt márkanevet megvesz egy ambiciózus cég, egész vagyont elkölt egy új típus kifejlesztésébe, de aztán beletörik a bicskája a projektbe. Reméljük, nem fog hasonló sorsra jutni a Borgward is.

Az újkori Maybach sem volt sikertörténet

A nagy autógyártók pontosan tudják, mennyire óvatosan kell bánni a régi szép emlékek felidézésére indított próbálkozásokkal, és a rájuk elköltött eurómilliókkal. Mégis, 2002-ben a Mercedes optimistán feltámasztotta a legendás Maybach márkát, amely a két világháború között fejedelmi limuzinokat gyártott - az urbánus legenda szerint egykor Horthy Miklós szolgálatában álló, magyar múzeumi példányt korábbi cikkünkben bemutattuk. Ugyanaz volt a cél az ezredforduló után is, mint régen: a Rolls-Royce és más elitmárkák konkurenciáját kínálni, sok százezer eurós áron, fényűző kivitelben.

A legdrágább Mercedes egyik felszereltségi szintje: ennyi maradt a Maybachból. Hogy halmozni lehessen a régi szép emlékeket, ebből az extrahosszú változatok a Pullman utónevet is megkapjákForrás: Mercedes-Benz

Tíz év után azonban leállt a Maybach 57 és 62 limuzin gyártása, amelyekből csak a töredékét sikerült eladni annak, mint a Mercedes eredetileg tervezte. A sajátos dizájn, az angol elitmárkáknál kisebb presztízs, és felső tízezernél, úgy látszik, nehezen elfogadott Mercedes műszaki tartalom okozhatta a bukást, de a márkától azért nem búcsúztak el végleg. Ezentúl Mercedes-Maybach néven futnak az új S osztály legfényűzőbb változatai, amelyből az idei Genfi Autószalonon mutatják be a 6,5 méteres, pompás Pullmann-limuzint - a híres diktátorautó, az S600 Pullman bemutatásának 50. évfordulóján.

Gordini és Abarth mint felszereltségi szint

A Fiat okosabb stratégiát követett, amikor 2007-ben leporolta a nemes Abarth márkanevet: nem önálló modelleket mutat be, hanem eleve a meglévő típusok (500-as, Punto) sportváltozataira biggyeszti a skorpiós emblémát. Annyira megtetszett az ötlet a Renault elnökségének, hogy 2010-ben visszahozta házi sport- és ralimárkáját, a Gordinit, igaz, mindössze egy felszereltségi szintként a Clio RS-nél, a Twingo RS-nél és a Windnél. Azóta viszont mindhárom modellt leváltották, a fehér csíkos díszítésű Gordini pedig eltűnt a süllyesztőben.

Egyelőre csak a Grand Turismo játékban létezik az új Alpine sportkocsi, de állítólag tényleg szériaautóval fog jelentkezni a márkaForrás: Renault

Ennél nagyobb terveket is szőtt a Renault: az évtizedek óta az érdekeltségébe tartozó, farmotoros sportkocsijairól híres Alpine-t szerette volna feléleszteni, 2012-ben be is mutatta az A110-50 nevű dögös tanulmányt, amit láttunk is élőben végigszáguldani a Goodwood Festival of Speeden, de még semmi sem lett a sorozatgyártásból. Ugyanebben az évben a részvények 50 százalékát eladta a Renault az angol Caterhamnek, a versenypályákon így már fel-felbukkan a régi francia márka.

Kínai kézben két patinás európai márka

Az angol MG-t a csőd után a névhasználati jogokkal együtt megvásárolta a kínai Nanjing Automobile, és nem érte be annyival, hogy leszerelte és hazacipelte a gyártósorokat. Fokozatosan újraindította a termelést (pontosabban kínai elemekből a végszerelést) az angliai Longbridge-ben is, 16 év után pedig új modellek mutatkoztak be a híres MG név alatt - igaz, messze nem olyan magas műszaki és minőségi színvonalon, mint a hőskorban.

Nagy-Britanniában is gyártják, részben itt tervezték az MG6-ot, de valahogy mégis inkább kínai autónak érződik, mint európainakForrás: MG

És mi lett a tíz éve szintén csődbe ment testvérmárkával? A Rover szabadalmainak egy része szintén kínai kézbe került, de a márkanév a Land Roverrel együtt a BMW-től a Fordhoz, majd onnan a Tata konszernhez vándorolt, azzal a céllal, nehogy egy esetleges kínai klón lerombolja a sikeres Land Rover prémiummárka hírnevét is a fejlett piacokon. Ázsiában persze semmi sem lehetetlen: a Shanghai Automotive Industry Corporation (SAIC) az ismerősen csengő Roewe név alatt is kínál autókat…

Néhány hónapig tartott csak a NEVS-féle Saab újbóli gyártása - most újra a holt márkák társaságát gyarapítjaForrás: NEVS

Az egyik legújabb, és sok rajongó számára legfájóbb történet Európában a Saab vergődése, és 2011-ben bekövetkezett csődje. Miután az egykori tulajdonos General Motors az új fejlesztésű modellek licencét visszatartotta, maga a gyár és az ősrégi 9-3 modell szerelőszalagja képezte az eladás tárgyát, amely előbb a Spykerhez, majd a kínai érdekeltségű NEVS-hez került. Mint korábbi cikkünkben írtuk, a benzinesek mellett elektromos Saabokkal kezdték meg a visszatérést, de nyolc hónap után, 2014. novemberben finanszírozás hiányában újra leállt a termelés Trollhättenben. Nagy az esélye annak, hogy innen már nincs visszaút - pedig az autószalonokon még a NEVS is ambiciózus terveket vázolt fel.