Az Euro 5-ös károsanyag-kibocsátási norma bevezetése után általánossá vált a részecskeszűrők alkalmazása a dízelmotoros autókban, de már sok Euro 4-es modellbe is beszerelték. Jó kis csapda lehet azoknak, akik külföldről hoznak be használt autót.

2009 szeptemberében lett kötelező az Euro 5-ös norma teljesítése az újonnan forgalomba helyezett autók számára Európában, ettől az időponttól kezdve minden dízelautóba bekerült a részecskeszűrő. Ennek pofonegyszerű az oka, koromcsapda nélkül (ez a részecskeszűrő másik neve) ezek az autók egyszerűen képtelenek lettek volna teljesíteni az előírásokat.

Mit csinál a részecskeszűrő?

Maga az ötlet legalább 25 éves, és pofonegyszerű: ha már nem tudjuk elkerülni a korom keletkezését, tegyünk a kipufogócsőbe egy szűrőt. Lényegében egy olyan szerkezetről van szó, ami a gázolaj tökéletlen égéséből eredő korommaradványt gyűjti össze, és égeti el.

A részecskeszűrőknek köszönhető, hogy nem húznak maguk mögött sűrű, fekete füstöt a dízelautók

A gyári szűrők általában a katalizátorokban használatoshoz hasonló kerámiatestek, hosszúkás, négyzet keresztmetszetű csatornáinak elejét és végét felváltva lezárják. A kipufogógáz bemegy a csatornába, de kijönni csak egy másikon tud. Így a gázoknak mindenképpen át kell haladniuk a kerámiatest porózus falán, közben a koromrészecskék fennakadnak rajta. Kívülről a részecskeszűrőt nem könnyű megkülönböztetni egy mezei katalizátortól, de a csőbe belenézve jól látszik a lezárt és nyitott csatornák alkotta sakktáblaszerű mintázat.

Mennyi kormot szed össze?

Nagyon sokat, és pont emiatt számít macerás alkatrésznek. Egy jó szűrőben pár száz kilométer alatt 2-5 deka korom is összegyűlhet, ami nem megfelelő használat esetén gyors eltömődést okoz. Az összegyűjtött korom mennyisége függ a gázolaj minőségétől is, márpedig a Magyarországon kapható üzemanyagot általában nem szokták agyondicsérni a szakértők.

Mivel a részecskeszűrő a kipufogórendszer fontos eleme, eltömődése esetén a motor nem tud megfelelően működni, a teljesítmény egy része elillan. A részecskeszűrők egy részének külön adalékra van szüksége a korom kiégetéséhez, a legtöbb autógyártó azonban gondozásmentes részecskeszűrőket alkalmaz, ezek automatikusan indítanak tisztító ciklusokat némi többletfogyasztásért cserébe.

Városban állandóan eldugul

A részecskeszűrős autókkal a legnagyobb probléma, hogy rendszeres (tele tankonként legalább egyszeri) magas fordulatszámú (például autópályás) autózásra van szükség ahhoz, hogy a kormot ki tudják égetni magukból. Ha ez elmarad, a szűrő csak telik és telik, a tisztítási folyamat pedig a rövid városi autózások közben nem tud befejeződni.

Egy kicsit eldugult részecskeszűrő

Sok típus nem is jelzi, hogy a részecskeszűrő éppen belekezdett egy tisztítási ciklusba, így a tulajdonosok nem is tudnak róla, ha adott pillanatban éppen nem szabadna leállítani az autójukat. Némely modellben kigyullad egy lámpa, vagy jelez a fedélzeti számítógép, de a legtöbbször csak apró jelekből, például hirtelen megnövekedő pillanatnyi fogyasztásból lehet következtetni a részecskeszűrő öntisztulására. Ezt sok sofőr nem veszi észre, vagy nem tudja, hogy sztrádán, egyenletes tempónál kellene néha kikormolnia autóját.

Több tízezer forint a tisztítás

500-700, extrém esetben akár 100-200 kilométerenként is szükség lehet a korom kiégetésére, amihez magas, körülbelül 600-650 fokos hőmérsékletre lenne szükség a kipufogóban. Csakhogy a rendszeresen városban használt autóknál ehhez még az önszabályzó rendszer befecskendezésével sincs meg mindig a megfelelő hőfok.

Az a részecskeszűrő, amely rendszeres hosszú távú autózások híján nem tud megfelelően kitisztulni, előbb-utóbb vészüzemmódba kapcsolja a motort, ilyenkor pedig már csak a manuális tisztítás segít. Ennek költsége néhány tízezer forint, a nyűgöket pedig fokozza, hogy legfeljebb százezer kilométerenként az egyébként gond nélkül regenerálódó részecskeszűrőket is illik kitisztíttatni.

Sok Euro 4-es autóban is benne van

Különböző adókedvezmények miatt már sok Euro 4-es autóba is beszerelték a részecskeszűrőt az import szempontjából népszerű piacokon, így vásárlás előtt érdemes rákérdezni, hogy a kinézett autóban van-e részecskeszűrő. Ha van, érdemes lehet inkább másikat keresni, mert az autó vételárának jelentős százalékát viheti el, ha rossz állapota miatt esetleg cserélni kell az újonnan több százezer forintba kerülő részecskeszűrőt.

Sakktáblaszerkezet

Nagy rizikót jelent ezeknél az autóknál, hogy az állandó dugulás miatt sokan inkább kiüttetik a hibakódot, így miközben az új tulaj azt hiszi, hogy minden rendben, a részecskeszűrő visszajelzéseinek hiányában megkergült elektronika lassan kivégezheti a motort. Az, hogy kiütötték a hibakódot, sokszor csak akkor derül ki, amikor már túl késő.

AdBlue a részecskeszűrő mellé

A legmodernebb, Euro 6-os dízelekben a részecskeszűrő mellé SCR-szűrő is kerül, amely AdBlue folyadék befecskendezésével alakítja a káros nitrogén-oxidot nitrogénné és vízgőzzé. Az ammóniaszagú adalék már néhány benzinkúton is megjelent.

Egy átlagos dízel akár ezer kilométert is megtehet egy liter AdBlue-val, bár autópályán drasztikusan megnő az adalékfogyasztás. Sokan abban a hitben élnek, hogy elég kötelező szervizelésnél utántölteni, pedig egy harmincezres ciklus felénél már simán kifogyhat a karbamidoldat - népi nevén húgysav. Először csak figyelmeztetések jelennek meg a műszerfalon, aztán, ha teljesen kifogyott az AdBlue, a törvények értelmében nem szabad beindítani az autót - marad az azonnali utántöltés vagy a tréler.