Minőségi eszközpark, profi fényezőkamra, jó szem és némi művészi hajlam is kell ahhoz, hogy egy karosszériaelem lefényezése után szemmel ne lehessen felfedezni, melyik elem a javított.

Egy komoly fényezőműhely kialakításának költsége 30-35 millió forint az épületen felülFotó: Gulyás Péter

Sokan nem is sejtik, hogy mennyire nem könnyű a gyári fényezéshez megszólalásig hasonló színárnyalatot kikeverni. Ez olyannyira nagy kihívás, hogy még a gyártók sem képesek egy adott gyárban azonos árnyalattal fényezni egy adott típust huzamosabb időn keresztül, és a helyzetet megnehezíti, hogy a márkák a különböző gyáraikban más és más beszállítótól vásárolják a festéket.

Az olcsóbb autókat kínáló márkák (például a Suzuki) ráadásul spórolnak a festékkel, így négyrétegű fényezésük vastagsága a szokásos 100-140 helyett csak 60-80 mikront (0,06 mm) éri el, ami azt jelenti, hogy olyan vékony a festékréteg a lemezen, hogy a végső árnyalat kialakításában az alapozó színének is szerepe van, mivel átüt rajta. Így tehát hiába keveri ki egy mester a tökéletes árnyalatot, ha az alapozó színe nem stimmel, akkor a javított elem színe el fog térni az autó többi részétől.

Alapozó, festék, lakk

A szegedi Kovács Autóház Kft. nemrég átadott látványfényező műhelyében a Sikkenstől beszerzett körülbelül száz komponensből a teljes színskálát ki lehet keverni.

Alapvetően három csoportra lehet osztani őket: kétkomponensű akril festék, egykomponensű bázisfesték (metál és gyöngyházfényezéshez), és az alapozó, ami manapság már szintén színezett. A festékek ma már vízbázisúak, ami azt jelenti, hogy a bennük lévő szerves hígító aránya a korábbi 50-60 százalékkal szemben már csak 10 százalék. Minden festék szilárd (kötőanyag, pigment, adalék, töltőanyag) és illékony (oldószer és hígító) összetevőkből áll, a prémium és nem prémium festékek között a színazonosságban és a fedőképességben vannak különbségek.

A kék dobozokban vannak a metál és gyöngyház festékek, a zöldekben a normál akrilok, a narancsokban pedig a színezett alapozókFotó: Gulyás Péter

Minden nap gép kevergeti a festéket a dobozokban

Az akril festékek és az alapozók az állástól leülepednének, ezért a festékesdobozok tetejébe egy speciális lapátkerék van integrálva, amelynek tengelye kinyúlik a dobozon, és egy fogaskerékben végződik. Ezt a keverőfalnak elnevezett polcrendszer automatikusan, minden nap 5 percen át megforgatja egy lánchajtáson keresztül. Persze olyan komponensek is vannak, amelyek hígabbak, és elég nekik egy felrázás használat előtt, mint a narancslének.

A sűrűbb festékek napi 5 perc keverést igényelnek, amit az automatikus keverőfal végezFotó: Gulyás Péter

A metálfestékekben egyébként apró, finom fémrészecskék felelnek a csillogásért, míg a gyöngyház-hatásúakban ezt a feladatot a 10-20 százalékban hozzáadott, valódi kagylóból nyert pigmentek látják el, de ma már léteznek olyan autófestékek is, amelyekben apró üvegszemcsék okozzák a csillogó hatást. Használat előtt a festékhez átlátszó edzőanyagot, vagyis aktivátort kell keverni, enélkül nem valósulna meg a kémiai kötés, és a festéket száradás után is le lehetne mosni a lemezről. A bekeverés után fél órán belül fel kell használni a festéket, utána már megváltozik az állaga.

A vastag polc belsejében lévő láncos hajtás forgatja a dobozokba tett lapátokatFotó: Gulyás Péter

A Kovács Autóház fényezőműhelyében az eredetivel egyező vastagságú bevonatrendszert visznek föl, ami miatt később nehéz megállapítani az elemről, hogy javítva volt. Kovács elárulta, hogy aki biztosra akar menni autóvásárlásnál, annak egy elemen belül is több helyen is meg kell mérnie a rétegvastagságot, mert az emberi munka miatt 10-20 mikronos eltérések előfordulhatnak egy elemen belül.

Ha javítani kellett egy elemet, akkor az a lakatosmunka után a kitteléssel és csiszolással nyeri vissza az eredeti alakját. A durva sérüléseket erős, üvegszálas kittel javítják, amiből minél kevesebbet kell használni, mert más a hőtágulása, mint a fémnek.

autó fényezőműhelyFotó: Gulyás Péter
A fényezőkamra
A fényezőműhelyek legfontosabb része a fényezőkamra, ahol előre beállított hőmérsékleten, szabályozott túlnyomás mellett, a legnagyobb tisztaságban fényezik az elemeket. A fényezőkamra saját, igen komoly légtechnikával bír, a szegedi Kovács Autóházé például óránként 24 ezer köbméter levegőt mozgat meg a pneumatikus zsaluk és a ventilátorok segítségével.

A levegő huzatmentesen, a mennyezetbe épített paplanszűrőn keresztül érkezik meg a kamrába, hogy aztán a padlóba épített festékcsapdán keresztül távozzon. A befújt levegő kétszeres szűrésére, az enyhe túlnyomásra és a falak ragacsos, légypapírra emlékeztető bevonatára is azért van szükség, hogy a minél kevesebb szennyeződés szálljon a levegőben. Égőfejjel melegítik a levegőt 20-25 fokosra a szóráshoz és a műveletek közötti szellőztetéshez, vagy 72 fokosra a szárításhoz. Utóbbi azért ennyi, hogy a karosszéria legalább 60 fokosra melegedjen. Így 30-40 perc alatt megszárad rajta a festék, de utána még 1-3 napig tart a kikeményedési idő, és csak utána lehet késznek nevezni a fényezést.

 

Bármilyen szín reprodukálható

Ha reprodukálni kell egy színt, akkor ma már korszerű műszerekre támaszkodhatnak a szakemberek. Az 1,5 millió forintba kerülő, számítógéppel összekötött színmérő berendezést felismeri az adott színárnyalatot, és kiad egy rangsort, hogy melyik, általa ismert receptúrák esnek hozzá legközelebb, százalékosan kifejezve.

A gépben a több millió gyári színárnyalat mellett azoknak a pontos receptúrája is el van tárolva, amelyeket az adott fényezőműhelyben egyszer már előállítottak a mesterek. Néha speciális igények is felmerülnek: nemrég egy ügyfél krómszínűre akarta fújatni autója felnijeit, a különleges színhez szükséges receptúrát nagy nehézségek árán végül úgy szerezték meg, hogy a Sikkenstől elkérték a Forma-1-es McLaren versenyautóét.

A gyári színkártyák. Van olyan alapszín, aminek 16 különböző kártyája, vagyis árnyalata vanFotó: Gulyás Péter

Nagy segítséget nyújtanak a színelemzésekhez a festékgyártók által kiküldött, kézzel festett, gyári színkóddal rendelkező papírkártya színminták, de ezek csak a fő irányt adják meg az árnyalat megtalálásához, a munka neheze a szín minél jobb megközelítésében rejtőzik. Minden alapszínhez 6-16 ilyen kártya tartozik, amelyek látszólag alig különböznek, de valójában mindegyik egy-egy eltérő árnyalatot jelenít meg.

Először be kell azonosítani, hogy a javítandó autóhoz melyik tartozik, aztán a színminta, a falon kitett árnyalási segédletek, és a számítógép ajánlása alapján meg kell próbálni leutánozni az eredeti színt. Ehhez veleszületett érzék is kell, ezért tartja úgy Kovács Ákos műszaki vezető, hogy az autófényezőknek valamennyire művészeknek is kell lenniük.

A képen közel félmillió forint láthatóFotó: Gulyás Péter

Magához a fújáshoz ebben a műhelyben prémium minőségű japán Ivata márkájú szórópisztolyt használnak, ami ugyan darabonként 160 ezer forintba kerül, de tartós, és egyenletes, stabil szórásképpel rendelkezik.

Más pisztoly kell az alapozóhoz, a festékhez és a lakkhoz, mind más fúvókéval és más nyomáson (2-4 bar) dolgozik. Minden szórás után a külön elszívóval rendelkező pisztolymosó berendezésben, nagynyomású oldószerrel mossák el az eszközöket, de a fúvókákat, tömítéseket így is évente kell cserélni.

Ebben mossák el nagynyomású oldószerrel a szórópisztolyokat minden festés utánFotó: Gulyás Péter

Ha a színelemzés (amire egyébként a biztosítók egy munkaórát számolnak el) után kikeverték a megfelelő árnyalatot a saját légelszívóval felszerelt festékkeverő helyiségben, akkor először kézzel, egy kártya alakú próbalapra viszik fel a festéket, és ezt hasonlítják össze az autó épen maradt, eredeti fényezésű részeivel.

A fényezés rétegei
Egy autó zsírmentes, steril karosszériája a gyárban először vékony, fekete kataforikus alapozót kap egy fürdőben, ami a korrózióvédelmet szolgálja. Utána jön a filler nevű töltőalapozó, amivel az apró egyenetlenségeket el lehet tűntetni, majd a bázis szín, és végül a színtelen lakk, ami a prémiumautóknál akár kétszeres vastagságú is lehet. A négyrétegű bevonatrendszer az olcsó autóknál általában 60-80, az átlagosoknál 100-140, a prémiumautóknál 140-180 mikron (ezred mm) vastagságot ad ki.

Nappali fény a belső terekben is

Ha megfelelőnek tűnik az kikevert szín, akkor az új, vagy javított lemezt is lefújják vele, amelyet utána különböző fényviszonyok mellett - napon, árnyékban, sötétben, neonfénynél - összehasonlítanak az autó eredeti színével. A napfényhez azonos színfrekvenciájú elemlámpa is rendelkezésre áll a művelethez, ami nem olcsó játék, körülbelül 100 ezer forintba kerül.

Természetesen az említett színmérőt is ezzel a lámpával együtt kell használni. A műhelyben és a kamrában a speciális mennyezeti neoncsövek is a nappali fény frekvenciáját utánozzák, igaz, emiatt ötször annyiba kerülnek, mint a hagyományos neonok.

A festékkeverő helyiség számítógépéhez van kötve a kék színmérő berendezésFotó: Gulyás Péter

Mitől függ a fényezés költsége?

Egy karosszériaelem fényezésének ára sok tényezőtől függ. A műanyaghoz más, alakváltozásra képes kittet, az alumíniumhoz pedig más alapozót kell használni, mint az acélhoz. Természetesen számít a sérülés mérete, felülete, az autó fényezésének rétegszáma, hogy matt, metál-, vagy gyöngyházfényezésről van-e szó (a metált a legkönnyebb javítani).

Fontos, hogy az elem közepén, esetleg a szélén volt-e a sérülés. Sok esetben nem fújják le a teljes elemet, csak a sérülés helyén „ködölnek”, ami a melléfújásos ködölés esetén átterjed a szomszédos elemek széleire is, hogy ne legyen erős a kontraszt pont a lemezek találkozásánál, ami átveri a szemet.

Egy jó fényezőműhelyben olyan minőséget és rétegvastagságot tudnak produkálni, hogy szakemberek is csak nehezen állapítják meg az adott elemről, hogy fújva voltForrás: Origo

Az árak is széles skálán mozognak, egy lehúzott lökhárítósarkának festése 15 ezer forintból megáll, míg egy autó komplett újrafényezésének ára az 5-600 ezer forintot is elérheti.

Utóbbi természetesen nem a 2-4 liter elhasznált festék miatt kerül ennyibe, hanem azért, mert amit lehet, le kell szerelni a karosszériáról, és utána össze is kell tudni rakni a kocsit, ami sokkal nehezebb művelet, mint aminek tűnik.

A Kovács Autóház műhelyében akár egyszerre négy autón is lehet dolgozni az előkészítő helyiségben, amit az üvegfalon keresztül az ügyfelek kívülről nézhetnekFotó: Gulyás Péter

Mitől jó egy fényezés?

Aki egy autó fényezésének a minőségét akarja megállapítani, annak többféle fényviszony mellett is meg kell vizsgálnia a végeredményt, de a legegyszerűbb, ha visz magával egy polárszűrős napszemüveget, ami azonnal láthatóvá teszi az eltéréseket a különböző elemek árnyalatai között.

Kovács szerint csak az a fényezés megfelelő minőségű, ha utána az autót nézve egy idegen nem tudja megmondani, melyik elem volt fényezve. Nagy odafigyeléssel és megfelelő technológiával, emberi munkával még jobb minőséget is el lehet érni, mint amilyen a gyári, robotok által készített fényezésé.

Egy komplett autó átfényezésének költsége meghaladja a félmillió forintot, de legalább a színegyezésre nem kell ügyelniForrás: Origo

Érdemes vizsgálni a színhűség mellett a narancsosságot, ami a fényezés technológiájára utal, a pormentességet, vagy azt, hogy mennyire tükröződik a külvilág a lemezeken.

A falcok (csukott ajtónál nem látható helyek) fényezésének minősége is sokat elmond egy adott gyártó igényességéről, mint ahogy az is, hogy használnak el az alsóbb részeken műanyag védőfóliát, vagy, hogy a gumírozott, vastagabb alapozós alvázvédős festést egészen az ajtók aljáig elér-e, vagy lejjebb végződik a határa, ami a gyártó fukarságára utal.