Így menekülhet a devizás autóhitelből

Gőzerővel készül az autós devizahitelek forintosítása, amely 2015. december 1-jén lép hatályba. Kinek lesz jó, kinek nem, és mi van akkor, ha már baj van? Ennek jártunk utána. 

A 2000-es évek közepén jelent meg a kezdetben előnyösnek tűnő, a 2008-as nemzetközi gazdasági összeomlás óta azonban sok tízezer autós számára rémálommá vált devizaalapú hitel-, illetve lízingszerződés. Mintegy hét évvel a konkrét problémák jelentkezése után,

idén december 1-jén lép életbe az ingatlanhitelekéhez hasonló, törvényileg azonban nem kötelező, hanem önkéntesen választható forintosítás,

amely kiiktatja az árfolyamkockázatot a hitelszerződésekből. Közérthetőbben fogalmazva: a havi törlesztőrészlet összege onnantól nem változik majd.

A kormány és a bankszövetség megállapodásának összköltsége 31 milliárd forint, amelyet részben az állam részben a bankok állnak Forrás: Origo

Megvannak az árfolyamok

Varga Mihály augusztus 19-én bejelentette, hogy

az átváltási árfolyam 309,20 forint az euró- és 287,20 forint a svájcifrank-alapú hiteleknél,

de a jelzáloghiteleknél korábban megállapított kedvezményes árfolyam (308,97 forint/euró, és 256,47 forint/frank) alapján jóváírást kapnak az ügyfelek. Az átváltáshoz kapcsolódó jóváírás 31 milliárd forintos összegét fele-fele részben állja a költségvetés, illetve a bankok, átváltás után az utóbbiak nem emelhetik a kamatokat.

Azaz a jellemzően 160 forintos egykori árfolyamhoz képest még a legkedvezőbb svájci frankos konstrukció is 1,6-szoros szorzót jelent,

ami egy átlagosnak tekinthető 50 ezer forintos autóhitelt alapul véve 80 ezer forintos havi részletfizetést eredményez.

A forinthiteleknél és a devizában törlesztett hiteleknél értelemszerűen nem volt árfolyamrés, így ebben a vonatkozásban nincs mit elszámolni. Most az elszámolás tárgya az egyoldalú kamat- és díjemelés. „A bankszektorra így is csaknem 200 milliárd forintos újabb extrateher hárul majd” – hangsúlyozta korábban Kovács Levente, a Bankszövetség elnöke.

Gyakori eset, hogy a 10, sőt akár 0 százalékos kezdőrészletre elhozott jármű aktuális piaci értéke töredéke a még fennálló tartozásnak Forrás: Origo

Annyi pozitívuma mindenképpen lesz a forintosításnak, hogy megszűnik a bizonytalanság mind az ügyfél, mind a finanszírozó részéről. Az azonban kevésbé köztudott, hogy

a problémás hitelek esetében az adós már nem támadhatja meg a forintosítás alapját képező szerződést, hiszen ha forintosítja, azzal elismeri, hogy devizaalapú szerződése létezik.

Amennyiben az adós nem vállalja a kötelező forintosítást (bővebben lásd lejjebb), úgy számos jogi lehetősége van, hogy azt vitassa.

Sok kocsi sokra megy

Varga Mihály arról is beszélt, hogy 229 ezer lakossági devizaalapú fogyasztásihitel-szerződés él Magyarországon, összesen 305 milliárd forint értékben, és csaknem ennyi, 255 milliárd forint a már nem élő állomány. Azaz ennyi lehet a nyilvánosság elől gondosan titkolt bedőlt hitelszerződések forintértéke.

A Magyar Lízingszövetség tájékoztatása szerint 180–200 ezer lakossági devizaalapú autóhitel-szerződés él Magyarországon. Ez önmagában is hatalmas szám, de úgy sem elhanyagolható tétel, ha a 3,6 milliós hazai teljes gépkocsiállományhoz viszonyítjuk: annak mintegy 6 százalékát teszi ki.

Azaz minden 18. jármű, személygépkocsi-, illetve teherautó- vagy motorkerékpár-devizahitellel terhelve rója az utakat.

Ez mai árfolyamon számolva 300 milliárd még be nem fizetett forintot jelent, de a már lejárt szerződésekkel együtt a járműszektorban már 1000 milliárd forintot tett ki a teljes devizahitelezés.

Ezzel önmagában még nem lenne baj, ugyanis a devizahitelekből vásárolt autók sokszor egy régebbi, rosszabb, környezetszennyezőbb kocsit váltottak ki. A 2000-es években a lerobbant szocialista bontószökevényekből tömegével ültek át emberek szalonúj Suzukiba, Opelba, Fordba, Volkswagenbe. A levegő tisztult, a közlekedésbiztonság szintje is feljebb ugrott, a komfort is látványosan javult, mi több, autós, bankos, kereskedő és az állam közösen örült minden egyes devizahitel megkötésének.

Eufória után hidegzuhany

Aztán ismerjük a folytatást, amit akkor még csak nagyon kevesen láttak előre. Főleg nem az autósok. Hiszen mi baj lehetett volna, Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, és másról sem hallottunk, mint hogy bármelyik percben esedékes az euró bevezetése. Az euró az állam mellett az embereknek is jó, mert nem kell átváltási veszteséggel számolni, ha Nyugat-Európába utaznak, sőt az erős pénzt a világon mindenhol elfogadják, és végül, de nem utolsósorban a devizahitelekben az árfolyamkockázatot is kilövi, ha a hitelek 93 százalékának a devizaneme, a svájci frank és az euró árfolyama nem távolodik el egymástól.

Sokan bedőltek Forrás: AFP/Mohammed Mahjoub

Ehelyett mind a mai napig a forint maradt a fizetőeszköz, árfolyama a 2008-as világgazdasági válság után a fontos devizákhoz képest csaknem a felére zuhant. Következésképpen a devizaalapú hitelek forintban fizetendő törlesztőrészletei az egekbe szöktek. Aki például 2005-ben 160 forintos árfolyamon számolva írt alá frankhitelt, ma a 300 forintot súroló svájci pénz okán majd a dupláját fizeti. Ha tudja. Az autó értéke ráadásul folyamatosan csökken, ezért

nagyon gyakori eset, hogy a 10, sőt akár 0 százalékos kezdőrészletre elhozott jármű aktuális piaci értéke töredéke a még fennálló tartozásnak.

Akkor is, ha az adós becsületesen törlesztett eddig.

Adós, fizess! Vagy…

Több tízezerre tehető a hitelükkel bedőlő autósok száma,

akiknek a zöme hiába akarta, nem tudta teljesíteni a horrorisztikusan megnövekedett havi befizetendőket. És most várja, hogy mikor és milyen módon vesz elégtételt rajta a finanszírozó a mulasztás miatt, hiszen magánszemélyként jogi és vagyoni felelősséget vállalt egykor a hitelösszeg visszafizetésére – kamatos kamattal persze.

A Magyar Lízingszövetség ezért azt ajánlja, hogy fizetési nehézségek esetén jobb mielőbb felvenni a kapcsolatot a finanszírozóval, amellyel közösen kidolgozhatnak egy B tervet, hiszen

a jármű lefoglalása, értékesítése és a pereskedés, majd a vagyoni végrehajtás igazából senkinek sem jó.

Többségében a bank sem jut annyi pénzhez, amennyi elég lenne a szerződés lezárásához, az adós pedig autó és akár fedél nélkül is maradhat. Létezik továbbá a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Békéltető Testülete, amely mint közvetítő megnyugtató megoldást javasolhat a bank és az ügyfél számára.

Egy kétmilliós autóhitelből akár háromszázezer forint is lehetett a kereskedő jutaléka Fotó: Hirling Bálint

Mindenekelőtt azonban érdemes tájékozódni a további lehetőségekről is. Egy kattintást mindenképpen megér a sorstársakat tömörítő weboldalak (civilkontroll, feherkemeny) és számos netes, valamint közösségi oldalon létrejött fórum valamelyike, illetve ajánlott felkeresni egy, a témában jártas szakjogászt. Mi megtettük, és meg is lepődtünk.

Civil kurázsi

Dr. Varga István jogász – aki a gyakorlatban is számos károsultnak segít és segített már érdemben – szerint civil kurázsi, egy kis odafigyelés és megfelelő jogalkalmazás, és a hitelkárosultak azonnal fellélegezhetnek egy időre, sőt akár végérvényesen is.

Lakás vagy autó, egyre megy,

a legtöbb szerződés egy kaptafára készült blankettaszerződés, és általában több formai és főleg tartalmi részben támadható.

Dr. Varga szerint nem kell szívbajosnak lenni, a legapróbb hibát is fel kell tárni, amit a finanszírozók a hitelügylet során elkövettek. A devizahitelek esetében a szerződésekben eleve olyan bizonytalanságokat rögzítettek és írattak alá a hitelkérelmezőkkel, amelyek jogilag erősen aggályosak. Az egyik ilyen a menet közben változó árfolyam és így a teljesen kiszámíthatatlan törlesztőrészlet. Ugyanez a fogódzkodó abban az esetben is, ha a szerződést időközben változó futamidejűre módosították a havi törlesztés fixen tartása érdekében.

A jogász szerint a finanszírozók részéről

„finoman szólva sem volt anno kellően felkészítve a naiv ügyfél a várható veszélyekre”.

Elmulasztottak ugyanis eleget tenni a tájékoztatási kötelezettségüknek, így etikátlan módon jártak el a devizahitel-konstrukciók bevezetésével. Az is eleve sántít, hogy virtuális devizahitelekről van szó, azaz hogy csak papíron váltották át devizába a hitelösszeget, tényleges devizaforgalom nem történt. Ez is támadható.

Fotó: Kismartoni András - Origo

Ha zaklat a behajtó

Amikor pedig sorra dőltek be a válság után a hitelek, a hitelnyújtók még tovább feszítették a húrt, és a jog kereteit túllépve is igyekeztek visszaszerezni a kintlévőségüket. Az egyik jellemző megoldás a külsős adósságkezelő cégeknek kiszervezett behajtás, amely dr. Varga István szerint adatvédelmi szempontból nincsen rendben, ráadásul a behajtók sokszor telefonhívásokkal, személyes megkeresésekkel zaklatták/zaklatják a devizaadóst.

Csakis, tértivevényes ajánlott levélben kommunikálhatnak az ügyféllel, minden más megoldás egyfajta megfélemlítés, nyomásgyakorlás.

A Magyar Végrehajtói Kamara 2015. augusztus 31-én megszűnik, általános jogutódja, a végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a 2015. szeptember 1-jén megalakuló Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lesz. A végrehajtás állami ellenőrzés alá kerül. Onnantól jogi végzettség kell a tagsághoz, és a tagok pályázat útján hétéves, határozott idejű munkaszerződést kapnak…
Mindazonáltal bármilyen végrehajtás csakis jogerős bírósági ítélet, illetve végrehajtható közjegyzői okirat birtokában indítható. E nélkül nem vihetik el a járművet, illetve nem kényszeríthetik ki a leadását.

Fontos megjegyezni, hogy a jármű értékesítéséhez elengedhetetlen okmányt,

a törzskönyvet öt évnél tovább nem tarthatja letétben a finanszírozó.

Jog szerint ki kell adnia az ügyfélnek. Ez azért érdekes, mert a visszavett járművek rendszerint egy árverési telepre kerülnek, és általában mélyen a piaci ár alatt kényszerértékesítik őket, tovább növelve a tartozás összegét. Azaz ha egy 1 millió forintot érő autóra összesen 1,5 millió a tartozás, és 500 ezerért adja el a bank, akkor egymilliós tartozás marad – autó nélkül. Amennyiben azonban a devizahiteles maga el tudja adni 1 millióért, máris a felére csökkentheti a tartozását.

Akkor van baj, ha az amúgy etikátlan, de a bankok által rendszeresített közjegyzői okirat alapján kibocsátott fizetési meghagyást figyelmen kívül hagyja az ügyfél. Az ugyanis 15 napon belül jogerőre emelkedik, és a devizakárosult elesik a polgári per lehetőségétől, amelyen pedig nagy eséllyel az aktuális állapotnál kedvezőbb helyzetbe hozhatná magát.

Hol volt, hol nem kft.

A céges járműfinanszírozás az adókedvezmények és a konstrukció egyéb sajátosságai okán jellemzően valamilyen lízingkonstrukció. Természetesen ezek között is sok a devizahiteles, ennél pontosabb tájékoztatást azonban nem kaptunk a számokra vonatkozóan. A fizetési morál általában a lakossági szektorhoz hasonlóan nagy szórást mutat. Az a cég, amelyik komolyan veszi a működését, nem engedi meg magának a jelzálogbejegyzést és egyéb kellemetlen ügyletet.

Sokan azonban kihasználták/kihasználják a vagyoni felelősséggel nem járó cégformák lehetőségeit, és eleve rosszhiszeműen kötöttek szerződést a finanszírozókkal. A kft. az egyik legalkalmasabb forma arra, hogy néhány cégadásvétellel később örökre eltűnjön a hatóságok szeme elől, így a finanszírozott jármű egykori üzemeltetője sok év után is háborítatlanul közlekedhet a járművével, amit eladni ugyan csak a törzskönyv birtokában tudna, na de az első be nem fizetett lízingdíj után minden hónap ajándék.