A szupertraffipax mindent lát, és mindenért büntethet

Az európai uniós pénzből kiépített Véda Közúti Intelligens Kamerahálózat 134 helyszínre telepített 365 fix kamerája macerás helyszínkiválasztás és hosszas tét nélküli tesztelés után kedden reggel 8 órától élesben működik. Mint a kérdéseinkre adott válaszból kiderült, nem csak sebességmérésre fogja használni őket a rendőrség, hanem kezdettől sok más szabálysértést is észlelni tudnak velük.
A kamerák ezeket a funkciókat látják majd el:
Fontos tudni, hogy a fix kamerák élesítésével egyszerre
használni kezdi a rendőrség a mobil kamerák kiegészítő funkcióit is.
A 160 darab hordozható szupertraffipaxot az elmúlt egy évben csak sebességmérésre vetették be a rendőrök, de hónapokon át azt is próbálgatták bírságolás nélkül, hogyan ismerik fel a gyakorlatban a szabálytalanságokat.
Így működik a fix traffipax
Az OFRK az ígéri, hogy az automatizált rendszer biztonsági kontrolljaként ügyintézők is ellenőrzik majd a rögzített szabályszegéseket, hogy ne kapjanak kézhez a sofőrök téves információkon alapuló, megalapozatlan határozatokat.
Az összes fix kamera előtt kint van a „Közúti Ellenőrzés Traffic control” feliratú tábla, mivel ezt törvény írja elő, mint ahogy azt is, hogy
ezek „észszerű” távolságra legyenek a traffipaxtól.
Sajnos nem pontosította a rendőrség, hogy a kifejezés mit jelent, de feltehetően azt, hogy az enyhe sebességtúllépést még meg lehet úszni egy időben végrehajtott fékezéssel a tábla észrevételekor.
Az sem mehet biztosra, aki árgus szemekkel figyeli a figyelmeztető táblákat, ugyanis a mobil traffipaxokkal végzett méréseknél a rendőrséget nem kötelezi semmi tábla kihelyezésére, igaz, amikor legutóbb a sajtó számára nyilvános sebességmérést végeztek, kitették.
Budapesten hat új traffipaxot helyeztek el: kettőt az M3-as, kettőt az M5-ös autópályánál, kettőt pedig az M1-es és M7-es autópálya közös szakaszánál. Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megye tíz, Zala kilenc, Fejér, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye nyolc-nyolc új kamerát kapott.
Baranya és Bács-Kiskun megyében hét-hét, Békés, Csongrád, Heves, Somogy, Komárom-Esztergom, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hat-hat, Győr-Moson-Sopron, Vas és Nógrád megyében öt-öt új szupertraffipaxot szereltek fel.
Pest megyében négy új szupertraffipax van.
Az összes új fix traffipax megtalálható a nagyítható térképen
Miskolcon és Szegeden négy-négy, Debrecenben három új helyen mérnek a rendőrök. Az adatok szerint a Szabolcs megyei berendezések közül csaknem az összes, vagyis a hatból öt, Nyíregyházán van, míg egy Mátészalkán található.
A rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint a fix kamerák általában száz méteren belül észlelik a szabálysértéseket. A rendszer kialakításánál figyeltek arra, hogy a nap 24 órájában, bármilyen időjárási körülmények mellett alkalmas legyen a szabálysértők rögzítésére. Nappal színes,
éjjel fekete-fehér képet rögzít a fix kamera.
A felvétel lehet állókép, sorozatfelvétel (például záróvonal átlépésénél), illetve mozgókép is, nyilván utóbbit lehet a legnagyobb adatforgalom mellett továbbítani.
Azért építették ki a Véda rendszert, hogy az Európai Unió célkitűzéseinek megfelelően a 2010-es adatokhoz képest a felére csökkenjen 2020-ra a közlekedési balesetekben elhunytak száma. Ez Magyarország esetében a 2010-es 740 áldozattal szemben 370-et jelent.
Igaz, 1990 óta, amikor 2400-an vesztették életüket a közutakon, jelentős eredményeket sikerült elérni, ám 2014-ben megtorpant a csökkenő tendencia, és a megelőző évhez képest 5,9 százalékkal többen,
összesen 626-an vesztették életüket a magyar közutakon.
2015-ben az év 9 hónapjában már működő új mobil traffipaxok ellenére tovább romlott a statisztika, és 644-en haltak meg közúti balesetben, ami 2,9 százalékos növekedésnek felel meg.
Igaz, az alacsony üzemanyagárak miatt tavalyelőtt 6,4, tavaly pedig 7,6 százalékkal több benzin és gázolaj fogyott Magyarországon (ami a több megtett kilométerre utal), mint a megelőző években, így ezt figyelembe véve, egységnyi távolságra vetítve mégiscsak javult valamennyit a baleseti statisztika. De semmiképp sem drasztikusan.
2015-ben 16 241 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, ezek legnagyobb részét,
30 százalékát gyorshajtás okozta.
Második helyen 25 százalékkal az elsőbbség meg nem adása áll, a harmadik kiváltó ok pedig, 17 százalékkal, a kanyarodási szabályok áthágása.
Abszolút vagy relatív?
Igen érdekes, hogy a KSH statisztikája szerint 2014-ben a gyorshajtásokból eredő baleseteknek csak a 2,3 százaléka történt az előírt sebesség túllépése miatt (abszolút gyorshajtás), a maradék 97,7 százalék relatív gyorshajtásra vezethető vissza, ami azt jelenti, hogy a sofőr nem az útviszonyoknak, a forgalomnak vagy az időjárásnak megfelelően választotta meg a sebességét. A Véda kamerahálózat csak az abszolút gyorshajtókat szűri ki.Az 525 kamera mellett az uniós forrásból finanszírozott, 14,5 milliárd forintba került Véda program részeként a rendőrség még beszerzett 1000 darab GPS-alapú helyazonosításra képes kézi adatrögzítőt és 26 darab, 220 lóerős Skoda Octavia RS-t is. Utóbbiakat arra fogják használni, hogy a kamerák által szabálysértésen ért külföldi rendszámos autókat a helyszínen elfogják velük.