Múló divat vagy örök darab? - Toyota Yaris-használtteszt

Toyota Yaris használt autó teszt 2016.11.23.

Mattuló lámpaburái alól olyan bamba kedvességgel néz rám az első generációs Yaris, hogy még be sem ültem, de már értem, miért vágyik az akár 17 éves autóra megannyi női szív. Már azt is tudom, miért engedi megvenni az asszonynak megannyi racionális férfi, hiába drágább a többi használt kisautónál. De vajon nem zsákbamacska dízelmotorral?

Emlékeznek még az elődjére, a Starletre? Nem? Én sem. Nincs ebben semmi meglepő, két ásítás között épp az előbb csuktam be a képét, de már most sem tudnám felidézni a vonalait. Érezhette ezt a gyár is, mert a Yaris formája a '99-es megjelenésekor a Toyotákhoz mérve abszolút formabontó volt, és elég hangos siker is lett belőle,

amit a 2000-es Év Autója díj besöprése koronázott meg.

Napjainkra reneszánszát éli, mert az első kiadások bőven bekúsztak az egymillió forintos határ alá, felkerülve sok első, vagy olcsó autót kereső ember radarjára.

Kicsit bumfordi, de gömbölyű formájával a kilencvenes évek végének divatjába illik az első generációs Yaris Fotó: Szabó Gábor - Origo

Legyünk őszinték, amolyan csendes duhaj a japán gyártó, mert egy olasz formatervező körberöhögte volna, amíg elcsukló hangon ismételgeti: ezt szántátok formabontónak? Komolyan ez nálatok a vadulás? Pedig az akkor uralkodó kockaforma után ez a mindenhol lekerekített, folyóban csiszolt kavicsra hajazó megjelenés radikális váltás volt, a többi meg már történelem. A felhasználóknak olyannyira bejött, hogy hamar az utcakép része lett, és nem is akar kikopni.

Jé, hová tűnt a kilométeróra?

A beltér kialakításánál is napirenden lehetett, hogy egyetlen élt sem szabad hagyni sehol. Mindenfelé ívek uralják a műszerfalat is, ráadásul

mindegyik vonal egy kisebb rekeszben végződik,

amiből egy városba szánt autóban soha nem lehet elég. Elkezdtem megszámolni őket, de tíz után feladtam. Az egyik kedvencem a kétfelé nyíló kesztyűtartó, ahol a fenti részen például egy hölgy mindig kéznél tudja tartani a rúzst.

A ráncfelvarrás után valamivel igényesebb lett a beltér, de így is nyomasztóan sok a műanyag. Rengeteg a praktikus tároló Fotó: Szabó Gábor - Origo

Aki először ül Yarisba, nem érti, hova tűnt a kilométeróra. A japánok egyik merész húzása a középre, egy alagút mélyére húzott kijelzőcsoport volt, ráadásul az egészet digitálisan oldották meg - még hogy nem mernek dizájnforradalmat csinálni!

Sokan frászt kapnak a digitális műszeregységtől, mások könnyen hozzászoknak. Csak a Yaris III-ban cserélték le analóg órákra Fotó: Szabó Gábor - Origo

Elvileg könnyebb átfókuszálnia a szemnek az útról, mert távolabb van tőlünk, ezért kevésbé vonja el a figyelmünket a vezetésről. Kapott hideget-meleget ez a megoldás, de a tulajok rendszerint szeretik. Nekem is szinte rögtön megszokta a szemem az egérmozit, viszont nyári napfényben a visszajelző lámpák fényeit sokszor nem látni jól. Ejnye-ejnye, Toyota!

Kopik a belseje, de praktikus

A szokásos helyen, a bal szélén szakadt első ülésbe huppanva nyöszörgés adja tudtunkra, nemcsak a szövet, a szivacs is túl van már élete delén.

A bőrkormány és a váltógomb is kopik, kicsit tovább rontva az összképet.

És ehhez nem is a kőműves brigádot kellett cipelnie, csak egy anyukát munkába járni, ráadásul évi tizenezres futásával igazán nem egy agyonhasznált autó. Rákeresve azt látjuk, többen panaszkodnak ilyesmire, nem ritka jelenség így 150 000 km környékén.

Kevés kilométer, de városi autóhoz illően sok ki- és beszállás: az apró üléseken már látszik a használat Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az ülőlap egyébként rövid, és ha el akarom érni a kormányt, a lábamat a nyakamba kell húznom, mert amikor a lábam fér el, a kormány kerül elérhetetlen messzeségbe. Nem vagyok átlag női méret a 180 centimmel, elismerem, de azért gondolhattak volna a néha beülő apukákra is.

Teszi a dolgát, könnyen vezethető és manőverezhető, de nem vezetési élményre tenyésztették ki. Ritkán, és csak a késő évjáratokat szerelték fel ESP-vel Fotó: Szabó Gábor - Origo

Menni pont olyan vele, mint amire számítunk egy városi anyukaautótól. A szerpentinek hétvégi királya címet meghagyjuk másnak, de a célunkig is a legrövidebb útvonalon megyünk majd, hiszen minek többet utazni, mint amennyi szükséges?

Ez tényleg csak egy helyváltoztató eszköz.

Ha tekerem a kormányt, fordul, ha taposom a féket, megáll. A váltókar is elég döglött ahhoz, hogy ne akarjunk többször hozzányúlni, mint amennyiszer kötelező.

Parlez-vous francais?

Ez lenne a japán precízség és elpusztíthatatlanság? Várjunk csak, hiszen ez nem is japán! 2001-től az Európába szánt Yarisok összeszerelését Franciaországba költöztették, ami az első években sajnos meg is látszott a minőségen. Nem kell tragikus dolgokra gondolni, csak mint a fent említett kicsit nyöszörgő műszerfal, vagy a lötyögős váltó, de a Toyotánál ez a fajta slendriánság is újdonság volt. A gyár is érezhette, nem maradhat ez így, ezért a későbbi évjáratoknál már javítottak ezen.

Könnycseppet elmorzsoló szem: ez már a modellfrissítés utáni példány. A matt búrán könnyen lehet segíteni polírozással Fotó: Szabó Gábor - Origo

A tesztelt modell a 2004-es évjáratával még az első széria ráncfelvarrott korszakának egyik utolsó darabja. Ezeket a legegyszerűbben az első fényszórók belső felén lévő könnycseppről lehet felismerni, illetve más lett kicsit a lökhárító, egy-két új szövet került belülre, meg más kormány, de alapvetően minden maradt a régi.

Annyira bevált a recept, hogy kár lett volna változtatni rajta.

Csakhogy a Yaris a sok zsebtől önmagában még nem lesz annyira jó. Akkor hol a titok?

Kívül kicsi, belül nagy

Elárulom: tervezéskor itt tényleg átgondolták, hogy városba terveznek autót, elsősorban a szebbik nem számára. Pont ezért rövid távon nem is mérvadó, hogy isteni kényelemben üljünk, hiszen mire zavarna az ülés, már rég ki is szálltunk. Viszont annál fontosabb a helykihasználás, legyen szó ezernyi zsebről, vagy éppen a tologatható hátsó üléspadról. Igen, ami az első Twingo különlegességeként szoktak emlegetni, azt a Yaris is tudja, csak japánokhoz mérten egy kicsit le is fölözve azt.

A három ajtó megnehezíti a jól variálható hátsó ülés kihasználását, nem túl szívderítőek a műanyagok. De a Yaris II. belseje még könnyebben karcolódik Fotó: Szabó Gábor - Origo

Itt ugyanis hátulra három személyt lehet besuvasztani, és kettőnek, ha nem égimeszelőkről van szó, még tényleg el is lehet férni rövid távon, ami azért becsülendő dolog.

Ezt ráadásul ötajtósként is lehetett kapni,

míg a Twingóból hiányzott a plusz két bejárat, és a Toyotában nem csak tologatható, hanem előre is billenthető az egész hátsó üléspad. Ezt szinte senki nem tudja.

Ennek az emblémának komoly felára van a használtpiacon, és a Yaris I. sem rombolja a nimbuszát Fotó: Szabó Gábor - Origo

És aki azt hiszi, ez csak egy egyszerű geg, hogy valamiben kitűnjön a többi városi autó közül, nagyot téved. Ha akarjuk, kínok nélkül befér négy felnőtt, ha viszont nem elég a 204 liternyi alap csomagtartó méret, csak egy kart kell húzni, máris egy zsugor vízzel több helyünk lesz (a lábtér rovására, természetesen). És a beltér variálását akár a csomagtartóból, fél kézzel, minden erőkifejtés nélkül el lehet végezni.

Létezett Yaris XL is, fura fazonnal

Látják, mondom, hogy gondoltak a felhasználókra! Ha nem lenne elég még így sem, az egész hátsó padot előre tudjuk borítani,

így a rögtönzött síkpadlós furgonunkba a fűnyíró is könnyen befér,

ne kelljen ezért apukának másik autóba ülnie. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének családi használatra még alkalmasabb, sokoldalúbb kisautók: az egyiket úgy hívják, Honda Jazz (itt olvashat róla használttesztet).

Nem túl nagy, de a pad előretolásával használható méretűvé növelhető a csomagtér. Egyes piacokon létezett csúf lépcsőshátú változat is Echo néven Fotó: Szabó Gábor - Origo

De van egy házon belüli alternatíva is, a praktikumot a Yaris Verso modellben emelte a csúcsra a Toyota - akinek ilyen van, szereti is. Műszakilag tökéletesen megegyezik a Yarisszal, ami itt csupa pozitívumot jelent, viszont a kedves, harmonikus formavilágának akkora pofont adott a felfújt bódé, hogy szerintem még a márkaszervizekben sem voltak hajlandóak kirakni a poszterét a falra.

Ez a nem túl előnyös kiállású, apró egyterű volt a Yaris Verso, (balkormányosként rossz) oldalra nyíló csomagtérajtóval Forrás: Toyota

Persze a Kangoo és a többi doboz sem szépség, nem nézegetni kell őket, hanem használni. Márpedig

ha valaki megvette a felfújt Yarist, jó darabig úgysem akarta eladni.

Az elégedettség tehát nem az esztétikumnak vagy presztízsnek, hanem a nagyon megbízható technikának és a kis alapterületen utánozhatatlanul nagy belső térnek szólt - ezeket nevezik belső értékeknek. Hat éve fel is támasztották egy időre a miniegyterűt.

Kis gondozással örök életű benzinesek

Visszatérve a normál méretű Yarisra, a benzinesek közt a leggyakoribb az 1.0 és 1.3-as négyhengeres (előbbit az Év motorjának is megválasztották). Mindkettő láncos és VVT-i, azaz szívóoldalon változó szelepvezérlésű. Elromlani egyik sem szeret, amíg olaj és benzin van bennük, cserébe 6-6,5 liter között tarthatóak könnyen. A kisebbik kezdetben 65, később 68 lóerejével és (jaj, le sem merem írni) 90 Nm-nyi nyomatékával a városhatárt bajos elhagyni, de utóbbi 86 lova már meggyőzően mozgatja a 965 kilós kasznit. Az 1.3-as már képes klíma mellett vinni utasokat és csomagjaikat egyszerre.

Év autója, orrában az Év motorja - elég jó ajánlólevelet kapott a benzines Yaris. A dízel fürge és takarékos, de felépítéséből adódóan több hibalehetőséget tartogat Fotó: Szabó Gábor - Origo

Aki úgy érzi, mégis egy antiélményre szánt autóval akar kicsit vadulni, annak a Yaris T-Sport néven futó 1.5-ös benzines a válasz. 106 lóerő elég magabiztosságot ad a sofőrnek, hogy akár a belső sávban okozzon meglepetést az autópályán, bár nekem mindig visszás a cukorfalat autót izmosított kötényekkel felaggatva látni.

A magas üléshelyzet hétköznap ki-behuppanásnál előny,

viszont sportos vezetésnél hátrány, de ha valaki mindenképp erre vágyik, úgysem ez fogja visszatartani.

Meg szabad venni a dízelt?

2003-tól vették fel az itteni kínálatba a spórolós európaiaknak a dízelt, ami egy 1.4D-4d nevű, egyébként rendkívül erős és rugalmas közös nyomócsöves darab. Ha a csúcsbenzines menését megkívántuk, de alulról 5 litert szeretnénk fogyasztani, és nem érdekel az autó hangja, akkor érdemes kipróbálni. Szerencsére nincs benne a rettegett kettőstömegű lendkerék, amit leírva idáig hallom, ahogy a tulajdonosok megkönnyebbülten sóhajtanak fel. Részecskeszűrőt sem kapott.

Máig van 1,4-es dízel Yaris (igaz, 75 helyett 90 lóerővel), de városi használatra létezik jobb alternatíva: a hibrid Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az EGR szelepet szokták emlegetni, hogy állandó városi használat mellett pár évente el szokott koszolódni, amit az alapjárat pici ingadozása mutathat. Szétszedhető, tisztítható, utána újabb pár évre el is felejthetjük a létezését.

Ilyen motorral felszerelt a tesztelt példány is, amire mindig vigyáztak.

Természetesen a megbízhatósággal máshogy állnak a széthajtott, nem karbantartott Yarisok.

Ne várjunk japános precizitást a váltótól, de legalább tartós Fotó: Szabó Gábor - Origo

A 75 lóerő és a 170 Nm nyomaték minden legális tempónál elég, akár terhelten is, a sztrádatempót pedig kisujjból kirázza. A dízelséget alapjáraton finom remegéssel érezteti, melegen a hangja csendesedik, soha nem tolakodó. A szervizköltségével egy bekezdést sem tudnék megtölteni. Nincsenek drámák, se a betervezetten felüli olajba fulladó szerelések. Egy-egy kerékcsapágyra, meg a szokásos olajcserékre korlátozódik minden költség. Ja, meg egyszer az akksi is lemerült.

Jó hír: ha nem törték, nem rozsdásodik

A rossz hírem, hogy aki a lötyögős manuális váltót szeretné kihagyni, annak csak az MMT névre keresztelt robotváltóra van lehetősége, ami minden kapcsolásnál egy kisebb bólintással fogja éreztetni, hogy nincs neki annyira ínyére a munkája. Erős közepesen teszi a dolgát, bár biztosan lesz, aki észre sem fogja venni, hogy lehetne ezt jobban is művelni.

Egy-két felületen már előjött pár barna pörsenés, de alapvetően jó a korrózió elleni védelem. Nem mindig volt ez magától értetődő a japán autóknál Fotó: Szabó Gábor - Origo

Egyik Yaris sem szokott rozsdásodni (már amennyiben nincsenek rosszul kijavított karambolos sérülései),

műszakilag nézve pedig nagyon megbízhatóaknak számít,

legfeljebb a fékek kopnak, néha izzók égnek ki. Szinte az összes hibáját felsoroltam, ami jórészt esztétikai. Vételnél érdemes figyelni arra, hogy a legelső darabok között még a szervókormány sem volt alapfelszereltség, az elektromos ablak, a klíma és a légzsák pedig abszolút luxuscikknek számított.

Ennyi idősen is jól megkérik az árát

A háromajtósoknál a hátramászás kalandja tud érdekes másodperceket okozni, ráadásul a hátsó oldalablakok fixek. Már csak a két letekerhető hátsó ablak miatt is érdekes az ötajtós, ami nagy előny tud lenni, ha nem csak maximum ketten utazunk, főleg, ha nincs légkondi a kocsiban. Ahogy más kisautóknál, ebből is nehezebben eladhatók a klíma nélküli vagy háromajtós modellek, ami persze vásárlói szemmel komoly megtakarítást is jelenthet. Szükség is lehet erre, mert a Yaris nem olcsó.

Sokan visszavonulót fújnak a három ajtó láttán. Való igaz, parkolásnál sem túl praktikusak: sok hely kell a nyitáshoz, könnyű odaverni Fotó: Szabó Gábor - Origo

Tizenéves kor ide vagy oda, a használtpiac árai igazodnak a kereslethez, és bizony nagyra értékelik az első szériát:

6-700 ezer forint alatt nem igazán van épkézláb darab,

de egy dízelért sok extrával még most is egymillió felett kell fizetni. Nyugtasson minket a tudat, hogy a halhatatlanság ígéretét hunyorítva ebbe is bele lehet látni még, csak legfeljebb kicsit zörgő műszerfallal, néha egy-egy ülésjavítással teszik meg az afelé tartó utat. Már ha sikerül kifogni egy olyan példányt, amit nem törtek rommá korábban, és a tartósság fogalmát nem keverték össze a gondozásmentességgel.