Kicsi és dobál, de másfél millió vevőt levett a lábáról

Hihetetlen sikert aratott a Lengyelországban gyártott 500-as, a Fiat bájos retróautója, de benne van a korban. Nem merték leváltani, inkább csak eltüntették ráncait, és ezután is jópofa, izgalmas és szerethető maradt, sőt, vezetni sem rossz. De a varázsáért kemény kompromisszumokat kell kötni.

Bejött az 500-as a Fiatnak, olyannyira, hogy már egész modellcsaládot építettek a retróautóra (500L, 500X és társaik). Főleg a nagyautóknál szokhattuk meg, hogy sokáig kivárnak a modellcserével, sőt, még csak ráncfelvarrással sem zavarják meg a vásárlókat. A minik kategóriájában kissé meglepő volt, hogy milyen sokáig bírta az 500, és

nyolc évvel bemutatása útán is csak a vérfrissítésnek jött el az ideje,

nem a modellváltásnak, mint néhányan megpendítették.

Barcelonai taxikra hajaz az autó trendi fényezése, a Camouflage névre keresztelt, vicces minta felára 250 ezer forint Forrás: Biró Csongor

Ha nagyon hozzányúlnak, elrontják

Ha valamin változtattak is, azt a tervezők jó érzékkel eldugták. Érthető módon a cél nem az volt, hogy új autót alkossanak, hanem hogy kedvet csináljanak az éveken át hallatlanul népszerű régihez. Ez sikerült, az új smink szolid lett, de vastagabb szemceruzával kihúzva, kis pirosítóval felturbózva - egyedi színekkel, felnikkel és kiegészítőkkel csinos éjszakai pillangót varázsolhatunk az 500-asból.

A hátsó lámpa közepén megjelent betétről azonosítható legkönnyebben. Az újkori Mini a harmadik, a VW Beetle a második generációnál jár, ez még csak az elsőnél Forrás: Biró Csongor

A nappali menetfényt adó LED-es fénykarika láttán gyanút foghatunk, a hátsó keretes diódás lámpák észlelésekor már messziről biztosak lehetünk abban, hogy részesei lehetünk az egyedfejlődés eme csodájának.

A lemezeken nem változtattak,

csak egy kis krómcsík és egy térhatású hűtőmaszk jelzi a megújulást. Látszólag minden maradt a régi, de mégis összefut a szánkban a nyál: ez már művészet!

Lelkes szívómotor, mint a hőskorban

Az 1,2 literes szívómotor fölött már igencsak eljárt az idő, de az üresen 865 kilós könnyű kisautót könnyedén mozgatja, kulturáltan jár, alacsony (azaz már percenként 1500-as körüli) fordulaton is van némi nyomatéka. A pörgetés sincsen ellenére, bár nyilván nem szaggatja fel az aszfaltot a 69 lóerejével.

Utastere ilyen színösszeállításban fantáziátlan, de a formák magukkal ragadnak. A régi, nyolcszelepes motor 12,9 másodperc alatt gyorsítja százra, a kéthengeres turbóval jobban megy Forrás: Biró Csongor

90 km/h-s sebességnél 2200-at, mélyre taposott gázpedállal, 130-cal repesztve pedig 3500-at forog a turbós vetélytársainál várszegényebb, de tartósabb négyhengeres. Ilyenkor nagy a menetzaj, és az apró 500-as úttartása kissé instabil, érződik rajta, hogy nem szereti a nagy tempót. Sebességtartó automatika nem is rendelhető hozzá, de talán nem is baj. Másrészt, hatvan-nyolcvan kilométer/órás sebességig

egész jól elindulhatunk lámpától,

komolyabb autóval azonban ne akarjunk versenyezni.

Ötfokozatú váltója jó áttételezésű, határozottan jár a kulisszában (a kezdőkre is gondoltak az olaszok, a váltószoknyára felrajzolták a kapcsolási sémát).

A kisebb fogyasztáshoz elkelne azért egy hatodik fokozat is.

Több mint 500 kilométeres, főként országúti tesztünkön 5,5 literes átlagot mértünk 100 kilométerenként, de városi használatban magasabb az étvágya. Tankja kicsi, legnagyobb hatótávja 650-700 kilométer.

Pattog, mint a nikkelbolha

Az érem kevésbé vonzó oldala, hogy kemény a rövid tengelytávú Fiat felfüggesztése, rossz úton kínzó a vezetni, és pattog, mint egy nikkelbolha. Ráadásul zajos a futóműve, és messze nem tökéletes az egyenesfutása. Hibátlan burkolaton viszont annál izgalmasabb a kocsi, hiszen a kormányzása közvetlen, és a sarkaiba helyezett kerekek miatt van egy kis gokartos érzésünk. Ahogy teltek a napok, úgy okozott egyre nagyobb örömet a vezetése, már-már vártam, hogy beüljek és meghajtsam.

Nappali fény LED-es karimája jelent meg a lámpában. Mára az 500-as egész modellcsaláddá nőtte ki magát Forrás: Biró Csongor

A függőség kialakulását jelezte, hogy az Instagramon elkezdtem az Abarth 595-ről videókat nézni, és találtam vadító gyöngyszemeket. Szerencsére sikerült a tesztautót visszaadni azelőtt, hogy menthetetlenül beleszerettem volna, de azért egy Essesse változatért lehet, hogy felkutatnám és eladnám a családi aranyat, ha létezik. Egy Akrapovic kidörgőkkel megvadított Bipostóért pedig a lelkemet is odaadnám, de a 12 millió forint az alapárhoz az is kevés lenne.

Az 500-ast megöli a fekete utasér

A beltérben is vannak apró változások, zárható a kesztyűtartó,

magasabb felszereltségénél digitális az óracsoport.

A központi kijelző összeköttetésben a navigáció, a fedélzeti számítógép és a szórakoztató rendszer adatait is megjeleníti előttünk. Jól informál, nem igényel különösebb előtanulmányokat a műszeregységek kezelése, az információk megértése.

Szokni kell a műszeregységet, a váltások esedékességére is figyelmeztet Forrás: Biró Csongor

Tesztautónk utasterében nem volt túl sok fantázia, a Fiat honlapján a testreszabási lehetőségek gazdagok, de ebbe a kocsiba csak sötét tónusok, csicsás zongoralakk betétek és fényes műanyag kilincsek jutottak, ezekből is a legkopogósabbak. Az amúgy fehérben is kérhető utastér komor hangulatát oldják a sárga cérnával szegett és varrott, nyomokban műbőrös ülések. Az ajtópanelek belsejére nem jutott semmi puha, és a kapcsolók ósdiak.

A sofőr változatlanul magasan ül,

és a váltókonzol háza mellett éppen elfért a jobb lába, ez magas illetve széles sofőröknek gondot okozhat.

Kockázatok és mellékhatások

Elöl a kényelem elfogadható, bár rövidek az ülőlapok és az ülésnek is csak a mintázata szép, a tartása kevésbé tetszett. A megfelelő üléspozíció megtalálása nehézkes, rossz látni, mekkora rés keletkezik a háttámla és az ülőlap találkozásánál. Női tomporokra építették, nekem eleinte kínlódás volt elhelyezkednem. A hátsó ülésen felnőttek csak saját felelősségre szállíthatók, gyerekek is csak óvatosan, de csomagok annál inkább.

Itt azért nem leányálom utazni, csak gyerekek férnek el Forrás: Biró Csongor

Nagy hokistáskám a ledöntött ülések révén kényelmesen befért az alapból szerény 186 liter helyett így jelentősen felhizlalt csomagtérbe. A hokiütő már problémásabb volt, a vége a kézifék kar mellett kapott csak helyet. És nem volt itt sem egyedül, az ülés állítókarja meredt mellette. Ez csak véletlenül lehet ilyen furcsa alakú és ilyen rossz helyen: aki először ül a kocsiban, azt fogja behúzni a kézifékkar helyett, és akár le is törheti. Még rosszabb, ha menet közben ülésállítás helyett berántja a kéziféket.

Alaphelyzetben 186 literes a csomagtartó. Kisebb hátsó ajtóval, félkabrióként is létezik Forrás: Biró Csongor

Az irányjelzőt csak a kar határozott lenyomásával lehet működtetni, annyira macerás, hogy azon vettem észre magam, időnként index nélkül kanyarodok. Biztos úr, ez a magyarázat, higgyen nekem! Ha a hibák sorát szeretnénk bővíteni, nincs nehéz dolgunk.

A ködlámpa kapcsolója sem logikus,

az első ködfényszórót csak úgy lehet kikapcsolni, ha előbb bekapcsoljuk a hátsó ködzárót. Az ablakemelők kapcsolója a váltó mellett kapott helyet, nem túl szerencsés helyen.

A többi divatautóhoz képest olcsó

Az ötcolos, érintőképernyős Uconnect szórakoztató rendszer már belépőszinten százezer forint, a navigációért (vagyis a lényegért) azonban külön fizetni kell. Az automatikus klíma még a Lounge felszereltségnél is feláras, 80 ezer forintba kerül, míg a 16 colos, csinos felnik 50 ezerbe fájtak. A peres gumikkal ütnek is rendesen, aki a lágyabb autózás híve, maradjon meg a 15-ös alapkerekeknél.

Főleg a szórakoztató elektronika fejlődött a hosszú évek alatt Forrás: Biró Csongor

Fiat 500-asunk már 3,27 millió forintért lehet, a tesztelt Lounge felszereltség 3,72 millió forintért már manuális klímát, fűthető tükröket, osztott hátsó ülést, ülészsebeket, bő krómozást, állítható magasságú vezetőülést, alufelnit, multikormányt, hét légzsákot és dobozhangú szórakoztató rendszert, valamint Bluetooth-kapcsolatot adott.

Az árlistában üvegtető is jár hozzá árnyékolóval,

de a tesztelt változatnak - akárhogy is feszegettem -, lemezteteje volt .

A hossza mindössze 3,5, a tengelytávja pedig 2,3 méter, nem rugózik valami finoman. Garanciája öt évre vagy 100 ezer kilométerre szól Forrás: Biró Csongor

A start-stop rendszert (90 ezer forint) jó érzékkel megspórolta az importőr, inkább a City csomagra (könnyített kormányzás automata klíma, tolatóradar és sötétedő tükör) költött el 110 ezret. A közel 4,3 millió forintba kerülő tesztautónk híján maradt mindenféle vezetésbiztonsági segédnek, az 500-as ebben a tekintetben még a múltban vert gyökeret. De a Minihez, a VW Beetle-hez más retróautókhoz képest így is olcsó, és stílusa miatt még nyolc évesen is van esélye a sikerre.