Így működik a rendőrség bírsággyára

2016.04.18. 13:59

A mobil és fix traffipaxokat működtető Véda rendszer vásárosnaményi központjában izzó processzorok és serény rendőr előadók dolgoznak azon, hogy a 125 határozat/perc kapacitású szupernyomtató ne maradjon munka nélkül. Mindig hangsúlyozza a rendőrség, hogy a sárga csekkes levelektől a balesetek számának csökkentését várja, de azt a tényt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az uniós pénzből kiépített hálózat fontos milliárdokkal gazdagítja évente az államkasszát.

A Véda intelligens kamerahálózat 160 mobil és 365 fix készüléke a gyorshajtásról vagy egyéb szabályszegésről készült képeken kívül rögzíti a jármű rendszámát, honosságát, sebességét, a hely koordinátáit, illetve az esemény dátumát és időpontját. Ezekből egy metaadatcsomag képződik, ami interneten keresztül a hosszú nevű, Vásárosnaményba telepített Közlekedésbiztonsági Automatizált Feldolgozó és Információs Rendszerbe (KAFIR) kerül, amely tulajdonképpen a bírsághálózat agya.

5 hónap alatt, uniós pénzből épült fel a kétszintes, szupermodern, 144 helyiséget tartalmazó bírsággyár VásárosnaménybanFotó: Polyák Attila - Origo

A KAFIR bekérdez a közlekedési nyilvántartó rendszerbe is, hogy ellenőrizze a járműre vonatkozó műszaki adatokat, a műszaki vizsga és a kötelező biztosítás érvényességét, illetve hogy nem körözik-e. A kiegészített adatcsomagot a KAFIR továbbküldi a Robotzsaru informatikai rendszerbe, amelynek a szabálysértések osztályozása és továbbítása a feladata.

Forrás: ORFK
Helyszíni megállítás is lesz
Lehetőség van rá, hogy a rendőr, egy-két kilométerre leparkolva a fix kamerától, felcsatlakozzon rá az okostelefonjával, vagyis a kocsijában ülve látja, amit a kamera fent az akasztófán. Így van ideje és lehetősége, hogy megállítsa a szabálysértőket, és a helyszínen intézkedjen, ami különösen a külföldi rendszámos, nem uniós autók esetében fontos, hiszen a gazdáiknak nem tudják kiküldeni a bírságot.

Hatósági ügyek, amiket képpel kell bizonyítani:

  • objektív felelősség hatálya alá tartozók (sebességtúllépés, vasúti átjárón való tiltott áthaladás, tilos jelzésen áthaladás, autópálya leállósávjának jogosulatlan használata, kötelező haladási irány figyelmen kívül hagyása, behajtási tilalom megszegése). Ezek közös jellemzője, hogy a szabálysértésért a jármű üzembentartója felelős, függetlenül a vezető személyétől
  • közigazgatási bírsággal sújthatók (biztonsági öv használatának elmulasztása)
  • szabálysértések (záróvonal átlépése, jogosulatlan buszsáv-használat, lejárt műszaki, hiányzó kötelező biztosítás, forgalomból kivont járművel való közlekedés)

Kizárólag az objektív felelősség elve alapján elbírált ügyekkel foglalkozik az új vásárosnaményi és a hat éve átadott szombathelyi Közigazgatási Hatósági Szolgálat (KHSZ). A közigazgatási bírságokat a szabálysértés helyén illetékes rendőrkapitányságok intézik, az egyéb szabálysértéseket pedig azok a kapitányságok, amelyek a vétkes sofőr lakhelyén illetékesek.

Közúti igazoltatást ábrázol a bírsággyár falának dekorációjaFotó: Polyák Attila - Origo

A Robotzsaru informatikai rendszer azért kapta ezt a nevet, mert addig a pillanatig emberi munkaerő nem is találkozik semmilyen irattal, képpel vagy egyéb bizonyítékkal, amíg a két KHSZ valamelyikébe vagy egy kapitányságra meg nem érkezik a komplett adatcsomag. Tehát akkor is eljutnak az ügyek a megfelelő helyekre, ha a vétkes jó kapcsolatokkal rendelkezik a rendőrségen, vagyis már nem lehet „kivenni a fényképet a gépből”, mint régen.

Mivel az objektív felelősségbe tartozó ügyeknél szükség van az üzembentartó adataira is, ezért a Robotzsaru még ezekkel is kiegészíti az eddig keletkezett nagy adatcsomagot. Közben ad egy visszajelzést a KAFIR-nak, hogy az ügyet teljes terjedelmében megkapta.

A vásárosnaményi épület alagsorában található a KAFIR, amely a Véda rendszerhez tartozó kamerák által rögzített képeket, videókat és metaadatokat fogadja és tárolja. Még sok szervernek van hely a 15 fokosra hűtött terembenFotó: Polyák Attila - Origo

Ha a Dunától nyugatra, illetve Budapesten követték el az objektív felelősség elve alapján elbírálandó szabálysértést, akkor Szombathelyre, ha a Dunától keletre, valamint Pest megyében történt a dolog, akkor Vásárosnaményba kerül az ügy.

Az ország szinte két legtávolabbi pontján található KHSZ-ek négy egységből állnak:

  • Működtetést támogató osztály (technikai háttér biztosítása: postázás, nyomtatás, call center)
  • Döntéshozatali osztály (beérkezett képek, videók feldolgozása)
  • Jogorvoslati osztály (beérkező beadványok, kérelmek, fellebbezések elbírálása)
  • Végrehajtási osztály (be nem fizetett bírságok behajtása)
A vasúti átkelőknél, ha valaki piros jelzésnél megy át, akkor azt kell bizonyítania a rendőrségnek, hogy lett volna ideje a sofőrnek megállni (tehát, amikor a lámpa pirosra váltott, akkor még féktávolságon kívül volt a sínektől az autó)Forrás: police.hu

A két KHSZ-ben az ügyeket kiosztják a vezetők az előadóknak, akik egy, erre a célra megírt számítógépes felületen láthatják a kapcsolódó dokumentumokat, képeket, bizonyítékokat. Mivel a fényképek alsó sávja minden szükséges információt (hely, időpont, sebesség, rendszám) tartalmaz, könnyen lehet ellenőrizni, hogy valóban megtörtént-e a jogsértés, és hogy a sebességtúllépés mértéke az objektív felelősség hatályába esik-e.

A rendőrség a Központi Statisztikai Hivatalt, a magyar Közút Nonprofit Zrt.-t és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t is ellátja azokkal a forgalommal kapcsolatos adatokkal, amiket a Véda kamerái rögzítenekForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ha az információk kétséget kizáróan alátámasztják a szabálytalanságot, akkor az ügyintéző felügyelete mellett a határozathozatal automatizáltan történik, de még van egy utólagos kontroll is, amit az előadó végez el a levél szövegének átolvasása közben.

Reméljük, a borítékoló gépet csak a hatásos demonstráció kedvéért pörgették fel ennyireForrás: Origo

A végleges határozatot elküldik egy nyomtatóba, ami percenként 125 lapot képes kinyomtatni. Ezután a határozatok bekerülnek a postázóba, utána tértivevényt kapnak (mert nem mindegy a kézhezvétel időpontja), majd a borítékoló gépbe kerülnek, aminek a kapacitása 4000 levél óránként. Ha határozatonként csak a minimális, 30 ezer forintos bírsággal számolunk, ez akkor is óránként 120 millió forintot jelenthet az államkasszának. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ezekhez a közigazgatási bírságokhoz azért jelentősen át kell lépni a sebességhatárt - hogy pontosan mennyivel, arról ebben a cikkben olvashat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK