Hiába van egyre több úti cél, amit pár ezer forintos fapados repülőjáratokkal is fel lehet keresni, a családok, baráti társaságok számára még mindig az autó az egyik legolcsóbb és legpraktikusabb eszköz, amivel el lehet menni nyaralni, kempingezni, fesztiválozni, akár bel-, akár külföldről van szó. Megvan az az előnye is, hogy saját ritmusunkhoz igazíthatjuk az időbeosztást, és a kiszemelt nyaralóhelyen is könnyebben mozoghatunk vele, nem kell bérautóra, tömegközlekedésre költeni.
Persze egy nem megfelelően felkészített autó sok bosszúságot és nagy költségeket is okozhat, ha külföldön robban le, arról nem is beszélve, hogy értékes napok mehetnek el a nyaralásból megfelelő szakembert és alkatrészeket vadászva. Hogy ilyen ne forduljon elő, célszerű egy alapos átnézéssel, felkészítéssel kezdeni a nyári szezont.
Gyakori a tavaszi, nyári szezonban a délután zivatar, egy alapos, szakszerű tisztítást így is megérdemel az autó, pláne, ha télen a fagyok miatt hónapokig kerültük a mosókat. A hideg évszakban az utak fagymentesítéséhez használt só a kosszal keveredve
szép lassan szétmarhatja a karosszériát.
Először nagy nyomással, majd finom szivaccsal is érdemes mosni, utóbbi közben észrevehetjük a kisebb sérüléseket. Fontos, hogy a háztartási súrolószerek ártanak a fényezésnek, helyettük speciális autósampon ajánlott, tél után az alváz tisztításáról sem szabad megfeledkezni.
Takarítás után alulról is érdemes átnézni az autót. A kisebb-nagyobb leverődéseket ajánlott megjavíttatni, hogy a helyükön ne alakulhasson ki rozsda. A hideg és az esetleges mechanikai behatások miatt leeshet az alsó motorburkolat néhány rögzítőcsavarja, patentje, ezeket érdemes ellenőrizni, ahogy a kézifék bowdenjét is. A motormosást tilos nyomással végezni, nehogy az elektromos csatlakozók beázzanak, illetve azért sem, mert a hűtők lamelláiban is kárt tehet az erős vízsugár.
Az utastérben főleg az olyan helyekre érdemes odafigyelni, ahol beázhatott az autó, és megállhatott a nedvesség, hiszen ezek a káros baktériumok és gombák kedvelt helyei. Illik rendesen letisztítani az üvegeket, hiszen a finom porréteg és az apróbb karcok szürkületben, esőben, szembe világító forgalom esetén jelentősen rontják a kilátást. Kis karcok az üvegeken még polírozhatók, de a nagyok már okot adhatnak a cserére.
Már annak is érdemes a téli gumikat nyárira cserélnie, aki sokat autózik hajnalban vagy éjszaka, mert a hőmérséklet már ezekben a napszakokban sem megy tartósan 7 fok alá. Sokan lustaságból fent hagyják a melegben is a téli gumit, de ez több okból sem ajánlott. A lágyabb keverékű télik ugyanis
gyorsabban kopnak a nyári melegben,
mert a mélyebb barázdák, lamellák miatt túlmelegedik a futófelület. A fékút akár harmadával is nőhet, ami jelentősen növeli a baleseti kockázatot. Még a fogyasztást is rontja melegben a téli gumi, arról nem beszélve, hogy a kanyarban sem lesz az igazi a tapadás.
Felszerelés előtt érdemes megvizsgálni a nyári abroncsokat, elsőként a profilmélységet. A törvény minimum 2 mm-t ír elő, de aki zuhogó esőben is megfelelő tapadást vár el az abroncstól, az
4 mm-nél kisebb profilú gumit már ne tegyen fel az autójára.
Fontos az abroncs kora is, 5 évnél idősebb gumik már nem biztos, hogy megfelelően tapadnak, a túlkoros gumit a megszaporodó repedések mellett az oldalfalon látható négyjegyű DOT szám árulja el. Az első két számjegy a gyártás hetére, a második kettő a gyártás évére utal, egy 0614-es gumi például 2014 februárjában készült.
Felszerelés előtt fontos, hogy beállítsuk a gyárilag meghatározott nyomásértékeket, amelyeket a vezetőoldali B oszlopon találunk, vagy a tanknyílásnál, vagy a használati útmutatóban.
Nagy terhelésnél nagyobb nyomás kell a gumikba,
a tájékoztató általában erre is kitér. Persze a kiegyensúlyozottság ellenőrzése sem árt (centrírozás), hiszen a rázó kerék kellemetlen vezetés közben. A gumis műhelyek ezt mind elvégzik helyettünk, sőt sok helyen a téli gumik tárolását is megoldják.
Télen és tavasszal fokozott terhelésnek van kitéve a futómű a sok kátyú miatt. Érdemes ezért elvinni az autót egy átnézésre, futóműállításra, és ha szükséges, cseréltessük ki az elhasználódott lengéscsillapítókat, szilenteket, gömbfejeket, porvédő gumiharangokat.
Olcsóbb egy futóműállítás, mint ha a hibásan álló keréken elkopik egy gumi,
arról nem is beszélve, hogy azzal az úttartás is romlik.
Az ajtótömítéseket szilikonnal illik kezelni, ami megakadályozza a deformálódást, a repedések keletkezését. Ha az ablaktörlők szélvédővel érintkező része már kezd leválni, és törlés közben csíkokat húz, akkor itt a csere ideje, amit házilag is könnyű elvégezni.
Vásárláskor típusazonos lapátokat válasszunk, ami elsősorban a vezető és az utas előtti darab eltérő hosszúsága miatt fontos. Ne elégedjünk meg a legolcsóbb, gyenge minőségű gyártmánnyal, válasszuk a nagyobb autóipari beszállítók (pl. Bosch, Denso, Hella, Valeo stb.) termékeit.
A közkedvelt nyaralóhelyek felé tartó autósoknak hőségre és sűrű forgalomra kell számítaniuk, ami akkor okozza a legtöbb kellemetlenséget, ha torlódások alakulnak ki. Ekkor szinte elviselhetetlen tud lenni az autózás légkondicionáló nélkül, de talán ennél is bosszantóbb, ha van légkondi, csak nem működik.
Éppen ezért a légkondicionáló tisztítása és ellenőrzése fontos, sok autóban már otthon is megoldható a pollenszűrő cseréje, de előtte érdemes elolvasni a kezelési útmutatót.
A klímában elszaporodott baktériumokat
speciális fertőtlenítő spray-jel lehet semlegesíteni. Hosszú utazás előtt érdemes felkeresni egy szakműhelyt, ahol elhárítják az esetleges problémákat, és pótolják a rendszerből időközben kiszökött gázt. Aki most vesz használt autót, és nem működik benne a klíma, ne dőljön be a "csak fel kell tölteni" kifogásnak, sokszor drágább javítanivaló áll a háttérben, ezért nem költött rá a volt tulaj.
Persze azokban az autókban is lehet védekezni a hőség ellen, amikben nincs légkondicionálás. Bár a lehúzott ablakok huzatosak, hangosak, ráadásul a fogyasztást is növelik, a típushoz gyártott
első légterelő felszerelésével enyhíthetjük a negatív hatásokat.
Családosoknak érdemes a hátsó ablakokra napvédő rolót, vagy tapadókorongos szűrőt erősíteni, ami hatékonyan véd a tűző nap ellen.
Hatásosabb, de drágább megoldás az ablakok lefóliázása. A hővédő fóliák hatékonyan szűrik a napsugarakat, és a bent ülőkön kívül az utasteret is megvédik az ultraibolya sugárzástól, ráadásul baleset esetén a szétszóródó szilánkoktól is védenek, így a pár tízezres kiadás előnyeit sokáig élvezhetjük.
A motortérben csavarjuk le az összes kupakot és fedelet, amit a kezelési útmutató megenged. Hideg motornál, sík talajon állva nézzük meg, hogy a megjelölt szinten áll-e a hűtőfolyadék. Két-három évente illik cserélni, legalább desztillált vízre, de jobb a rendes, eleve fagyállóval kevert hűtőfolyadék, amiben adalékok akadályozzák meg a korróziót, adnak kenést a vízpumpának.
Ha van elég hűtővíz, de mégis melegszik a motor, akkor a radiátorral lehet gond. Az a jobbik eset, ha szennyeződéssel, bogarakkal tömődtek el a lamellái, de az is előfordulhat, hogy belül fémdarabok váltak le, amelyek eltömítik a járatokat, vagy hogy egyszerűen nem kapcsol be a termosztát.
Húzzuk ki a helyéről a nívópálcát. Ha azt mutatja, hogy kevés a motorolaj, töltsünk utána, ha pedig a színe már közelebb áll a feketéhez, mint az aranyhoz, cseréltessük le a kenőanyagot. Hosszú utazásokra vigyünk egy kisebb flakonnal, és ilyenkor út közben is érdemes megnézni az olajszintet, mert tartós autópályás használat közben az olajfogyasztás is nőhet.
Győződjünk meg arról, hogy megfelelő a fékfolyadék szintje, vagyis, hogy a minimum és a maximum jelzések között van-e. Évente műszeresen ellenőrizni kell a folyadék forráspontját is, kétévente pedig teljesen le kell cserélni, mivel vízmegkötő anyag.
Érdemes megnézni, milyen állapotban van a légszűrő, amelyet olajcserék alkalmával, 10-15 ezer kilométerenként érdemes cserélni, ha pedig poros utakon járunk, még gyakrabban. A pár ezer forintos alkatrésznek
fontos szerepe van a motor megfelelő lélegeztetésében,
ami a menetteljesítményekre és a fogyasztásra is hatással van.
Ha a telet kibírta, valószínűleg tavasszal sem lesz gond az akkumulátorral, de könnyen előfordulhat, hogy a télen meggyengült akku épp a hőségben megy tönkre. Érdemes a sarukon korrózió nyomát keresni, ha találtunk, akkor azt el kell távolítani. Ha háromévesnél idősebb az akku, szakszervizben méressük be a teljesítményét, szükség esetén cseréljük.
A téli, fagyálló ablakmosó folyadékot lehetőleg mielőbb használjuk el, és ha már üres a tartály, akkor a rovartetemek eltávolítására képes nyári ablakmosó folyadékkal pótoljuk. Ma már pezsgőtabletták is kaphatók, amelyek a vizet szélvédőmosóvá változtatják.
A motortérben a gumicsövek állapotára is oda kell figyelni, nem árt egy kis ápolóanyaggal lefújni őket. Amelyik repedezett, azt érdemes cserélni, nehogy nyáron, a nagy melegben
autópályán araszolva durranjon el valamelyik hűtéscső.
Régen gyakori trükk volt a hűtő előtt téli takarólap használata, akinek van, távolítsa el, hogy a rendszer teljes kapacitással működhessen.
Végezetül a csomagtartóban is rakjunk rendet, a téli eszközöket (hólapát, hólánc, homokzsák, takaró, kesztyű, kabát) vegyük ki, hiszen így könnyebb lesz az autó, és csökken a fogyasztása. Ilyenkor a pótkerék állapotát, légnyomását is érdemes beállítani, és a kötelező kiegészítők meglétét is ajánlott ellenőrizni. Az elakadásjelző háromszöget bármelyik rutinellenőrzésen számon kérhetik, míg a mentődobozt és a láthatósági mellényt csak bizonyos esetekben - akkor viszont komoly bírság kockázata mellett.