A kísértethajó tabu, de alhat a gőzös kabinjában

Neszmélyi Hajóskanzen a magyar hajótörténelem páratlan gyűjteménye. 2016.07.

Minden közlekedési eszköz közül talán a hajók szolgálnak legtovább, de ez már tényleg történelem: a hőskorban lapátkerekek kapaszkodtak bele a Duna vizébe, és gőzgépek dohogtak az utasszállítók gyomrában. Szerencsére akad egy hely, ahol összegyűjtötték a kevés, zömmel hazai gyártású túlélőt, egy érdekes uszályvontató és egy, a Rákosi-korszakban épített balatoni veterán társaságában.

Biztos, hogy Visegrádnál és Esztergomnál véget ér a dunai turistaattrakciók sora? Szó sincs róla, autózzunk csak tovább a 11-es úton az erőd miatt eleve érdekes Komárom felé (vagy az M1-esről Tatánál letérve rövidebb úton is érkezhetünk), és beérünk Neszmélyre. Sokan csak a gerecsei borokról ismerik a falut, pedig a Duna-partja is érdekes, különösen a Szent-Ilona öbölnél.

Itt található ugyanis az ország legnagyobb folyami hajóskanzenje, bár kitáblázás híján nem olyan könnyű megtalálni. Egy jókora hajócsavarnál kell lekanyarodni a főútról, és a vasúti sínek alatt átbújva máris ott vagyunk a parkolóban, a parton ácsorgó Vöcsök I. árnyékában. Az 1977-es szovjet szárnyashajó messze a flotta legfiatalabb tagja, a többiek viszont mind a vízen ringatóznak.

Tengerjáró és zuhatagi vontató

Jó időben érzetünk, a szabadtéri múzeum egyik nem állandó tagja is itt van: az 1939-es építésű Debrecen ex Kassa az utóbbi években Budapesten, a Batthyányi térnél állomásozott. Az impozáns hajót az újpesti Ganz-gyárban építették,

a magyar tengeri flotta utolsó megmaradt tagja

(főleg a Fekete- és a Földközi tengert járta), felújítása óta pedig rendezvények, kiállítások helyszíne.

A 77 méteres Debrecent az újpesti Ganz gyárban építették, és megjárta a II. világháborút is. Tíz éve újították fel, sokáig Budapesten lehetett megcsodálni Fotó: Kismartoni András - Origo

Sajnos ezúttal nem lehetett felmenni a fedélzetre, a másik kuriózum, az 55 éves Sopron pedig eleve nem látogatható. Ez az 1600 lóerős, Láng dízelmotoros zuhatagi vontató nem egyszerűen múzeumi műtárgy, hanem máig működőképes, és elég érdekes látvány, amikor egy másik matuzsálemet húz a Dunán. Ezzel szokták a Parlament elé vinni az 1871-es, monitor típusú, aprócska Lajta hadihajót is.

Szokatlan, hogy modern yachtok és motorcsónakok állnak a régi hajók között. Háttérben egy védett műszaki emlék, a Sopron vontató Fotó: Kismartoni András - Origo

Zoltán kiengedte a gőzt

Sokáig főleg a szárnyasok és a vízibuszok érdekeltek inkább az utasszállító hajók világából, de pár éve nagyon megtetszettek az oldalkerekes gőzösök. Budapesten csak az eredeti, de éttermi sátorral elcsúfított Kossuthot látja az ember, de szerencsére Neszmélyen két felújított példány is pihen az öbölben. Egyikük, a Zoltán a flottát fenntartó alapítvány névadója, és védett műszaki emlék.

Neue Donau néven kezdte pályafutását a Linzben épített, 370 lóerős gőzmotoros Zoltán hajó. Ez a korelnök, hat éve teljesen felújították Fotó: Kismartoni András - Origo

Idén ünnepli a 147. születésnapját, és utolsó évtizedeiben a csónakházként és

klubhajóként üzemelt a Százhalombattai erőműnél.

Amikor EU-s támogatással felújították, a kazán- és gépház helyén hajózástörténeti kiállítást rendeztek be. Természetesen mi is leereszkedtünk megnézni, és pókhálós, unalmas tárlat helyett egész érdekes dolgokba futottunk bele szépen kidolgozott hajómodellekkel, és sztorikkal a hőskorból, amikor (a vonatozás mellett) a gőzhajós kirándulás társadalmi esemény volt.

Amíg zárva a Közlekedési Múzeum, nem sok hajós kiállítást lehet látogatni. Főleg nem egy régi hajó gyomrában, mint itt Fotó: Kismartoni András - Origo

Hétköznap sok hajó állatokkal és terményekkel megrakott kofajárat volt, hétvégén pedig kirándulókat vitt a Dunakanyarba, ez egyik tablón még egy jómódú tanárnő és egy fess kapitány légyottjairól is beszámoltak. Szintén a Zoltán gőzös fedélzetén állították ki egy lelkes gyűjtő, Farkas Péter több mint száz darabból álló csónakgyűjteményét, köztük a nálunk is bemutatott Pannónia blokkosokat.

A Zoltán fedélzetén és gyomrában csónakmotorok sorakoznak, amerre a szem ellát Fotó: Kismartoni András - Origo

Csak itt lehet veterán hajón kabint bérelni

A skanzen másik állandó darabja, a Neszmély (korábbi nevén Bakony) több szempontból is kuriózum: 1957-ben gyártották, de a csavarhajtású, dízelmotoros hajók korszakában

új korában is antik technika volt oldalkerekeivel

és 400 lóerős compound gőzgépével. Nem csoda, hogy már húsz éves kora előtt állóhajóvá minősítették át, de épp ez adja ma a különlegességét: meg lehet nézni működés közben a gőzgépét, és a kormányállában szimulátoron játszhatnak a látogatók kapitányosdit.

A lapátkerekeknél kiszélesedő hajótest, ez a régi gőzösök gyönyörű védjegye. Ha nincs árvíz, bárki megalhat a Neszmély fedélzetén, festői környezetben Fotó: Kismartoni András - Origo

Sajnos, amikor ott jártunk, ezeket az attrakciókat nem lehetett megnézni (korrekt volt ugyanakkor, hogy kárpótlásul féláron, jelképes 300 forintért adták a belépőt). A Neszmély érdekessége, hogy szállodaként is üzemel, de persze ne ötcsillagos hotelként képzeljük el:

kalóztanya részén függőágyon alhatnak az iskolások,

a matrózkabinban emeletes-, a kapitányiban pedig franciaágyak vannak. Élénk élet van amúgy a motorcsónak-kikötőben és a parti büfében is, sok vendéggel a szlováki oldalról is. Így néz ki a környék a skanzen videóján (drónos felvételt itt láthat):

Élmunkások és úttörők kedvence

Míg a ragyogó gőzösöket elég jó lehet látni a partról, addig a skanzen hátsó részén, az „elfekvőben" állókból már elég sokat kitakarnak a fűzfák, bár valójában ezek a szó szoros értelmében nem is a szabadtéri múzeum részei, hanem csak itt várnak felújításukra. A legújabb vendég a Balaton (régi nevén Beloiannisz), amit részleges fenéklemez-csere után tavalyelőtt vontattak Neszmélybe.

Szebb napokat is látott már a Balaton, utoljára húsz éve építették át. Egykor 650 utast is tudott szállítani Fotó: Kismartoni András - Origo

Ezt a Láng dízelmotoros veteránt még 1952-ben gyártották Balatonfüreden, és a sokáig a magyar tenger zászlóshajójának számított, nagy kirándulások és

színes villanykörtés diszkók helyszíneként.

A típustábláján állítólag ma is olvasható, hogy az ötéves terv részeként épült, és lesz vele bőven munka, az biztos. De még mindig sokkal jobb bőrben van, mint a mögötte álló rozsdás vastömeg, a Petőfi.

Hogy került ide a kísértethajó?

Természetesen ez sem az első nevét viseli, a szocialista hatalomátvétel idején keresztelték át a Szent László névről, és viharos időkben, 1918-ban épült, a többi itteni hajóhoz hasonlóan (kivéve az osztrák Zoltánt) Magyarországon. Még a nyolcvanas években is Budapesten eregetett fekete füstpamacsokat ez az oldalkerekes gőzös, de 1987-ben a szerbiai Apatinba került felújításra, amikor utolérte a vég.

Ennyi látszik a fák között a kiégett Petőfiből, eső után nem volt tanácsos a lápos masszává alakult parton közelebb menni hozzá. A maga 62 méterével ez sem kis hajó Forrás: Kismartoni András

Állítólag a hegesztők hibájából tűz ütött ki a fedélzetén, és a vízvonal felett gyakorlatilag mindene elpusztult. Alig látszanak rajta koromnyomok, mert

az oltás után mindenét ellepte a felületi rozsda,

de hatalmas munka lesz helyreállítani, az nyilvánvaló. Ha sikerülne erre is európai uniós támogatást szerezni, akkor a 62 méteres gőzöst is rekonstruálhatnák fényképek és tervdokumentációk alapján.

Könnyű átélni a régi idők hangulatát a (természetesen billenthető kéményes) Zoltán fedélzetén, de hiányzik belőle a gőzgép. Szenzációs lenne, ha lehetne hajózni valamelyik öreg oldalkerekessel Fotó: Kismartoni András - Origo

Bár ezúttal csak egy hajó fedélzetére lehetett felmenni, és a szigetről lehetne igazán a gyűjteményt egyben megnézni, bőven megérte a neszmélyi kirándulás. Ám végig volt egy furcsa hiányérzetem: a legnagyobb fennmaradt termes gőzösnek, az évtizedeikig elhanyagolt Szőke Tiszának is itt kéne ringatóznia, ehelyett elsüllyedt, s barbár módon szétbontott torzóként nyugszik a Tápéi öbölben. Sok más értéket viszont meg tudott menteni a Zoltán Alapítvány, és ezért kijár a tisztelet.