Főleg a városi és elővárosi közlekedést segítik majd az elektromos autóknak épített új töltőpontok, mivel az önkormányatok ezeket tudják majd a legolcsóbban kiépíteni. Ugrásszerűen bővülhet a magyarországi töltőhálózat, de rá is fér, mert nemzetközi összehasonlításban le vagyunk maradva. 

A 15 ezer fősnél nagyobb települések indulhatnak azon az 1,25 milliárd forintos pályázaton, amelyet az elektromos autók töltőállomásaira írtak ki a hét elején. A 88 városon kívül a 23 budapesti kerület, valamint a fővárosi önkormányzat jelentkezhet. A település méretétől függ, hány berendezésre lehet támogatást kapni: a 16 ezres Kalocsa például legfeljebb két töltőpontra pályázhat, míg Győrben, ahol 130 ezren laknak, akár 10 is épülhet.

A pályázat után legfeljebb 500 állomás jöhet létre, és ha csak olyanokat telepítenek, amelyekről két autó tölthető egyszerre,

maximum ezer töltőponttal bővülhet a hálózat.  

Támogatást háromféle töltőtípusra lehet kapni. A 2×11 kilowattos és 2×22 kilowattos gyorstöltőkre, valamint az 50 kilowattos villámtöltőkre. Ezek között a töltési idő a legfontosabb különbség. A gyorstöltőkkel 5-6 óra is lehet egy „tankolás”, míg egy nagy teljesítményű villámtöltő akár fél órán belül feltöltheti az akkumulátort. Bár az utóbbi fajta tűnik a legjobb megoldásnak, valószínűleg nem sok önkormányzat szeretne ilyet.

Évente 50-100 ezer forint egy töltőállomás fenntartása az önkormányzatnakForrás: MTI/Marjai János

Az olcsó lesz népszerű

Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség elnöke arra számít, hogy leginkább a 11 és 22 kilowattos gyorstöltőkre pályáznak majd a települések. Ezekre 1,38 millió, illetve 2,48 millió forint a maximális támogatás, ennyi pénzből pedig akár a teljes beruházás is kihozható. Ráadásul a települések akár önerő nélkül is pályázhatnak. A villámtöltő kiépítése viszont több mint 10 millió forintba kerül, miközben az állami hozzájárulás legfeljebb 3,2 millió forint lehet.

A töltőoszlopok típusai

Villámtöltő (50–250 kW): Rövid idejű, nagy teljesítményű töltési lehetőség, elsősorban a főútvonalak és autópályák mentén. Célja, hogy a hosszabb utazásoknál minél gyorsabban, fél órán belül megkapja a szükséges energiamennyiséget az autó.

Gyorstöltő (22 kW): A célállomások töltési rendszere. Megfelelő megoldás turisztikai célpontok, szállodák, bevásárlóközpontok, sportlétesítmények, P+R parkolók, munkahelyi garázsok, valamint közterületi parkolóhelyek esetében, ahol az autók 2–6 órán keresztül várakoznak.

Normál töltő (230V 16A): Az otthoni töltés legelterjedtebb módja. Főként garázsokba, parkolóházakba, társasházak előtti parkolókba megfelelelő megoldás, ahol az autó egész éjjel, 8–12 órán keresztül áll.

Főleg a városi és elővárosi közlekedést segítik majd az új töltőpontok – mondta Ungár János. Amíg az autók átlagos hatótávolsága 100-150 kilométer autópályán, addig nem várható, hogy sokan használnának egy országos villámtöltő-hálózatot. Ráadásul az esetek 90 százalékában otthon vagy a munkahelyen töltik az autókat. Az sem túl életszerű, hogy valaki keresztülautózza az országot, és közben megáll háromszor fél órára tölteni.

Ma még nem életszerű, hogy valaki elektromos autóval átutazza az országotForrás: Emile Wamsteker—Bloomberg via Getty Images

Igaz, ez a helyzet néhány éven belül változhat, az autógyártók legalábbis már 400-500 kilométeres névleges hatótávolságú kocsikat fejlesztenek. Ezzel megszűnhet a mai „hatótávolság-frász”, és felértékelődik a mainál nagyobb kapacitású villámtöltők szerepe a főbb közlekedési utakon és az autópályákon. Ungár János szerint ezért fontos, hogy az állam már most szerepet vállaljon az infrastruktúra ezen részének kialakításában is, mert az nem fog egyik napról a másikra menni.

Kisebbeknek is hasznos lenne

Hasonlóan látja a hálózat várható fejlődését Sebestyén István, a Magyar Villanyautó Klub Egyesület (MAVAK) főtitkára is. Mint mondta, a pályázat hatására szinte kizárólag a kisebb teljesítményű berendezések szaporodnak majd, mert a pályázati konstrukció erre ösztönzi az önkormányzatokat.

Ezek a töltők nem javítják az ország átjárhatóságát, inkább az adott településen és vonzáskörzetében élőknek lesz több lehetőségük a töltésre.

Sebestyén István annyit változtatna a pályázati feltételeken, hogy a 15 ezer fősnél kisebb települések közösen is indulhassanak, mert a turisztikai régiókban, a Balatonnál, a borvidékeken praktikus lenne az e-töltő, hiszen a vendégek hosszabb időre leteszik az autójukat. Ezek ellenére a szakértő szerint a pályázat komoly előrelépést hozhat a magyarországi elektromos autózásban, főleg ahhoz képest, hogy eddig nem történt semmi, és

nemzetközi összehasonlításban lemaradásban vagyunk.

A töltőhálózat ugrásszerű bővülése azonban csak egy ideig jelent Kánaánt az elektromos autók tulajdonosainak. Ungár János szerint nem cél, hogy hosszú távon ingyenes maradjon a töltés, a fizetős szolgáltatás bevezetéséhez viszont tisztázni kell a jogszabályokat, pontosan minek minősül a töltés, és kell egy elszámolási rendszer is. Úgy véli, egy-két éven belül lehet pénzt kérni a töltésért. Ez abból a szempontból is fontos lépés, hogy a piaci szereplők is érdekeltté váljanak, és ne csak az államnak kelljen beruháznia a rendszerbe.

Az ingyenes töltésen kívül más kedvezmények is járnak a zöld rendszámosoknakForrás: MTI/Marjai János

Az önkormányzatok sem fogják a végtelenségig ingyen adni az áramot. A nyilvánvaló előnyök, a modernizáció, az életminőség és a turisztikai vonzerő javulása mellett a töltőpontok kiépítése bevételkiesést jelent egy településnek. A város lemond a fizetős parkolóhelyből származó bevételről, és magára vállalja az üzemeltetési költséget, amely állomásonként évente 50-100 ezer forint lehet. Tovább növelheti a kiadásokat, ha mint Budapesten, máshol is előszeretettel használják majd a taxisok az ingyenes lehetőséget, és megugrik a fogyasztás.

Rossz fajta, rossz helyen

A Magyarországon jelenleg elérhető töltőpontoknak nem a számával van gond, hanem a fajtájukkal és az elhelyezkedésükkel – írja a Magyar Villanyautó Klub Egyesület a Nemzeti Töltő Infrastruktúra című tanulmányában.

Ráadásul a jelenlegi több mint 80 hazai töltőből csupán 20 darab a 40 kilowattnál nagyobb teljesítményű villámtöltő, pedig csak ezekkel lehet egy órán belül feltölteni az akkumulátort. Az elemzés szerint eloszlás szempontjából sem ideális a helyzet: Budapesten és az agglomerációban 12 villámtöltő és mintegy 40 gyorstöltő található, az ország többi részére 8 villám- és 20-25 gyorstöltő jut. Az egyenlőtlen eloszlás miatt a főváros elérése, illetve az országon belüli utazás erősen korlátozott a középkategáriás villanyautókkal.

A képre kattintva interaktív térkép nyílikForrás: Openchargemap.org

Ezren élvezik a kedvezményeket

Nem olyan rosszak viszont ezek az adatok, ha azt nézzük, hány elektromos autó van Magyarországon. Augusztus 11-én 972 zöld rendszámos járművet tartott nyilván a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. Zöld rendszámot 2015. szeptember végétől lehet igényelni, és négyféle autótípus kaphatja meg:

  • a tisztán elektromos hajtású
  • a külső töltésű (plug-in) hibrid, amely legalább 25 kilométert tud kizárólag elektromos meghajtással haladni
  • a megnövelt hatótávú plug-in hibrid, amely legalább 50 kilométert tud csak elektromos meghajtással haladni
  • egyéb zéró emisszós gépkocsi, amely nem bocsát ki légszennyező anyagot

A magyar utakon több ezer hibrid autó közlekedik, ám mivel nagy részük kívülről nem tölthető, nem jogosultak a zöld rendszámra. Több olyan nagy teljesítményű autótípus létezik viszont, amelyek nagy teljesítményű, 2-3 literes benzinmotorral felszereltek, de az elektromotorjuk miatt megkaphatják a zöld rendszámot.

Ezek a többnyire luxusautók nem a környezetvédelem mintapéldányai, de a tulajdonosaik ugyanolyan kedvezményekre jogosultak, mint a spórolós kisautók gazdái. Például ingyen parkolhatnak egész Budapesten, és számos vidéki városban, a többi között Debrecenben, Székesfehérváron, Kaposváron, Szolnokon és Pécsen. Bizonyos helyeken ingyen feltölthetik a kocsit, sőt gépjárműadót sem kell fizetniük.