Vitatott büntetést kapott egy autós, a rendőrség csak maszatol

traffipax, gyorshajtás, Budapest

45 ezer forintra büntettek egy autóst, mert állítólag 80 km/h-s sebességgel hajtott lakott területen belül. A fellebbezésre azt válaszolta a rendőrség, hogy a műszerek nem a fizika törvényei alapján működnek.

A Vezess.hu egyik olvasója számolt be egy furcsa gyorshajtási történetről, amelynek a lényege dióhéjban: 80 km/h-s sebességgel mérték be, a szabálysértést dokumentáló fotók közül azonban mindössze egyen látható sebesség. A többin csak a készítési idő és az autó távolsága szerepel, amiből az autós kimatekozta, hogy 54-gyel mehetett.

Az autós megfellebbezte a 45 ezer forintos büntetést, az első határozatban sablonlevéllel utasították el a panaszt a zárt rendszerre és a képek manipulálhatatlanságára hivatkozva. Erre az autós ismét levelet írt, amelyre a BRFK-tól, immár a Budapest rendőrfőkapitányának nevében és megbízásából eljáró fővárosi alezredes aláírásával jött válasz.

A rendőrség szerint nem történt tévedés Fotó: Origo

A rendőrség azt írta, hogy a jármű sebessége

„hitelesített mérőberendezéssel került rögzítésre (...)”, márpedig „a hitelesített mérőeszközt az ellenkező bizonyításig úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája”.

Megnevezik a típust, gyártási számot, a hitelesítési bizonyítvány számát és a hitelesítési intézményt is (MKEH Meteorológiai Hatóság Elektromos, Hőfizikai és Optikai Mérések Osztálya).

Ezután következett négy érdekes bekezdés, amelyeket a Vezess.hu szó szerint idézett a levélből.

„A sebességszegést dokumentáló sebességmérő berendezés működési elve a meghatározott időközönként végrehajtott távolságmérésen alapszik.

Sebességtúllépés észlelése esetén automatikusan megkezdi a képfelvételek készítését, melynek során másodpercenként 30 db képfelvételt rögzít az ún. puffer memóriájába. Eközben a lézeres távolságmérő segítségével 10 milliszekundumonként 40-szer állapítja meg annak a tárgynak a távolságát, amelyről a lézerimpulzusok visszaverődnek. A kapott eredményeket csoportokban vizsgálva ellenőrzi, hogy a 40 eredményből legalább 32 belül van-e a beállított ún. szórásnégyzeten. Ha igen, akkor sikeres sebességmérésnek tekinti az eredményt. Ha egymást követően 15 ilyen sikeres sebességmérés bekövetkezik, akkor az adatot a felvételhez csatolja.

Amennyiben sebességtúllépést érzékel, az elkészített felvételek közül kiválasztja azt, amelynél a legnagyobb sebességet rögzítette.

Ezt követően további felvételeket csatol az első kép mellé, de ezekhez már nem rögzít sebességadatot, hiszen a jogsértés bizonyítására kizárólag az első kép hivatott. A berendezés a kiválasztott képfelvételek készítési sorrendjét megtartva elsőként ahhoz a képfelvételhez rendel sorszámot, amelyiken a legnagyobb az értékelhető sebességadat, és feltétlenül van rajta távolsági adat is.”

„Az ügyfél a fellebbezésében előadott számításokhoz a felvételek információs sávjában rögzítésre került távolság- és időpontadatokat használta fel. Ez alapvetően téves megközelítés, hiszen a távolságadatok egész méterekben, míg az időpontok tizedmásodperces pontossággal vannak feltüntetve a fényképfelvételeken. A készülék tizedméteres és ezredmásodperces pontossággal képes ezeket az adatokat rögzíteni, de a felvételeken csak e fentebb említett pontossággal jeleníti meg azokat.

Fontos tény tehát, hogy a felvételeken látható adatok kerekített értékek.

Ezekből pedig ilyen kis időintervallumban és elmozdulással nem lehet pontos következtetéseket levonni a sebességet illetően.

A készülék nem a felvételeken szereplő adatokból számít sebességet, hanem az általa megállapított távolság- és időadatokból.

Ezt követően a megállapított adatokat – a fentebb említett kerekítéssel – rögzíti a fényképfelvételek információs sávjában.”

„Tehát a közigazgatási hatósági eljárás során nem a fizika törvényeinek figyelembevételével kerül megállapításra a mért sebesség értéke.”

„Összegezve

a készülék által elkészített és adatokkal ellátott felvételekkel nem lehet a mérés pontosságát megcáfolni,

továbbá a képfelvételek egymáshoz szorosan kapcsolódó bizonyítékok, ezért a szabályszegés tényét egyértelműen alátámasztják.”

A döntés jogerős, fellebbezésnek helye nincs. Ebben a cikkünkben megtalálhatja a gyorshajtásért járó büntetéseket.

Szerkesztői megjegyzés: A Vezess.hu által hivatkozott adatok alapján a gyorshajtás valóban megtörténhetett. A megbírságolt autós által számolt 54 km/h-s sebesség átlagban igaz, a rendőrség által bizonyítékként feltöltött első és utolsó kép adataiból lehet így számolni. A cikkben szereplő számok szerint ugyanakkor többször volt olyan pillanat, amikor egy tizedmásodperc alatt két métert tett meg az autó, ami önmagában 72 km/h-s sebességnek felel meg, így elképzelhető, hogy a műszer előtti elhaladáskor még a rendőrség által mért 80 km/h volt az autó sebessége. Ezek a számítások a rendőrség válaszleveiből kimaradtak.