Kupénak hívják, de a taxisok kedvence lesz – Renault Mégane GrandCoupé

Renault Mégane GrandCoupé
Vágólapra másolva!
A 2009-ben bemutatott Fluence sikerrel tartotta meg az egykor kivételes népszerűségnek örvendő Thalia vásárlóit a Renault-nak. Az utódának tekinthető Mégane GrandCoupé viszont már nem az árával, hanem a formájával akar hódítani.
Vágólapra másolva!

Kevés pénzért négyajtós szedánt, nagy csomagtartóval – ezt a Kelet-Európában mindig is sikeres receptet a Renault fejlesztette tökélyre a 90-es évek végén az első Dacia Logan, de még inkább a Thalia bemutatásával. Hiába volt csúnya a második Clióra épülő kis limuzin, a jó felszereltség, a kedvező ár és nem utolsósorban az 500 literes csomagtartó miatt úgy vették a magyarok, mint a cukrot.

A Mégane GrandCoupé karosszériája a B oszlopig megegyezik a sima Mégane-éval. Természetesen a csúcsváltozatban LED-fényszóró világít Forrás: Renault

Számtalan kis és két nagyobb ráncfelvarrás után végül 2008-ban fejezték be a gyártását a törökországi üzemben, Bursában. Szerepét az egy, de inkább másfél mérettel nagyobb, szintén ott készült, de már jóval formásabb Fluence vette át 2009-ben. Ez a típus már nem a Clión, hanem a harmadik generációs (a kacsafenekű utáni) Mégane-on alapult, 4,62 méteres hosszával már-már kilépett a kompakt kategóriából.

Elegánsabb, mint a Fluence. Az emelkedő övvonal miatt magasan hordja a farát, és a C oszlop is szokatlanul vaskos. Kamera nélkül nehéz lehet hátrafelé kilátni Fotó: Gulyás Péter (Origo)

Azok vették, akiknek fontos volt az ár-érték arány, de egy Daciánál vagy Fiat Lineánál azért elegánsabb, nagyobb, és nem utolsósorban jobb autóra vágytak.

Valamiért a Renault olcsóbban adta a Fluence-t, mint a szűkebb és kisebb csomagterű ferdehátú Mégane-t,

ezért a négyajtós igen kelendő lett nálunk is, a nagycsaládosok és a taxisok is vették. Utóda a kissé fellengzős Mégane GrandCoupé elnevezést kapta, ami némi magyarázatra szorul.

Igazából nem kupé

A kupék ugye főleg kétajtós, sportos jellegű autók, amikben elöl kényelmesen, hátul szűkösen fér el két ember, ha van egyáltalán hátsó ülésük. Azonban az utóbbi időkben már szinte minden autóra ráaggatják a kupé nevet, aminek a tetővonala a szokásosnál laposabban húzódik, így a négyajtósokra is. Tipikus példa erre a Mercedes CLA, CLS, a Volkswagen CC, de említhetnénk a BMW 6-os GranCoupét is.

A hátsó lámpák csíkja majdnem az autó közepéig ér, igazodva a legújabb Renault-formanyelvhez Fotó: Gulyás Péter (Origo)

A Renault GrandCoupéja valójában

nem több mint egy négyajtós, lépcsős hátú Mégane,

az átlagosnál kicsit laposabb tetővel, és emiatt kisebb hátsó fejtérrel. Kétségbe azért nem kell esni, a tetőkárpit csak 180 centis magasság fölött fogja átrendezni a frizurát a hátsó sorban, de az igaz, hogy kiszálláskor nem árt behúzni a nyakat, mert az oldalüvegek befelé dőlnek, és az ajtónyílás kicsi, legalábbis függőleges irányban.

Ebben a Mégane-ban végre el lehet férni

A fejteret leszámítva fejedelmi a hátsó helykínálat hosszirányban, mert a GrandCoupé tengelytávja 4 centivel hosszabb a – belül elég passzentos – ferdehátú Mégane-énál, és ezt a bővülést teljes egészében a hátsó lábtér növelésére fordították.

Nemcsak jól néznek ki, de kényelmesek is a puha első fotelek. A csúcsváltozatban a vezetőt masszázzsal kényeztetik Fotó: Gulyás Péter (Origo)

Elöl és hátul jól formázott, franciásan puha, de oldaltartást is adó ülésekkel szerelték a kocsit, jó ajánlólevél, hogy az első ülések ugyanazok, mint amik az azonos platformra épülő nagy Renault-kban, az Espace-ban és a Talismanban is szolgálnak. Kár, hogy a vezető jobb térde nehezen fér el a középkonzol oldalán végigfutó kemény műanyag elemtől, ez a hiba már a Mégane-ban is zavaró volt.

Hátul közel 4 centivel nagyobb a lábtér, mint az ötajtósban, egyedül a korlátozott fejteret érheti kritika Fotó: Gulyás Péter (Origo)

És akkor a lényeg:

a csomagtartó 550 literes,

ami 166 literrel több, mint az ötajtós Mégane-é, viszont itt kisebb a nyílás, mert a hátsó szélvédő fixen a helyén marad. Ez a nagyobb tárgyak bepakolását megnehezítheti, viszont a karosszériamerevségnek jót tesz. Csomagtartónyitó gomb nincs hátul: vagy a műszerfalról lehet nyitni a fedelet, vagy úgy, hogy a lábunkat a kipufogó mellé lendítjük, de ekkor feltétel, hogy a zsebünkben legyen a korábbinál elegánsabb, de vaskosabb kulcskártya.

Igényesen kárpitozták az 550 literes csomagtartót, még a zsanér is elegánsan el van rejtve Fotó: Gulyás Péter (Origo)

Ugyanaz a műszerfal, mint a sima Mégane-ban, tehát itt is

teljesen digitális a műszeregység

(ötféle grafika közül lehet választani), a középkonzolba pedig vagy egy 7 colos fekvő, vagy egy 8,7 colos álló érintőképernyőt építenek be. Az érintőképernyőn a klímaberendezéstől a vezetéstámogató rendszereken át az egyénre szabható menetprogramokig mindent be lehet állítani, a navigáció térképét akár az egész képernyőre ki lehet tenni, de a grafikája nem túl látványos.

Felül igényes puha, alul kemény és olcsó műanyagokból épül fel a műszerfal. Felárért head up display is rendelhető, amely nem a szélvédőre, hanem egy kis plexire vetít. Az érintőképernyőt állva építik be, akárcsak a Teslákban és az új Volvókban Forrás: Renault

90–130 lóerőig tart a kínálat

A Mégane GrandCoupé elsősorban a mérsékelten fizetőképes, szedánokat kedvelő piacok (Kelet-Európa, Észak-Afrika, Közel-Kelet) számára készül, ezért ne csodálkozzunk, hogy a jelenlegi Mégane-kínálat csúcsmotorját, a 205 lóerős benzinest és a hozzá tartozó összkerék-kormányzású futóművet a négyajtós nem kapja meg. Utóbbi azért is kár, mert a

hosszú tengelytávú autó fordulókörének átmérője meglehetősen nagy,

11,3 méter, ezt hatékonyan csökkentené a hátsó kerekek elfordíthatósága.

Ötféle műszerfal-téma közül lehet választani, a navigáció térképét ide sajnos nem lehet kitenni Fotó: Gulyás Péter (Origo)

Két benzinesből és három dízelből áll a motorválaszték, a legolcsóbb az 1,6 literes szívó benzines, a legdrágább az ugyanekkora turbódízel lesz. Ezenkívül van még egy 1,2-es benzines turbó 130 lóerővel, a legnépszerűbbnek pedig az 1,5-os dízel 90 és 110 lóerős változata ígérkezik. A varsói menetpróbán csak a két erősebb dízellel, kézi váltóval lehetett kipróbálni az autót. Meglepő módon nem a 130 lóerős, 320 Nm nyomatékú nagyobb, hanem inkább a 110 lóerős, 260 Nm nyomatékú kisebbik dCi tette rám a jobb benyomást.

Érthetetlen, hogy a Renault miért teszi még mindig a kézifék mellé a sebességtartó és sebességhatároló automatika gombját, a kormányon jobb helyük lenne, már csak azért is, mert a tempomat távolságát ott kell állítani. A középkonzol kemény széle nyomja a vezető jobb térdét Forrás: Renault

Alig volt érzékelhető a 20 lóerős erőkülönbség a két motor között, mert mindkettőnél inkább a nagy nyomaték dominál, így már alacsony fordulatról is könnyen meglódítják az 1,32, illetve a nagyobb motorral 1,4 tonnás autót. Szerencsére az 1,5-ös dCi erősebbnek érződik, mint amire a 12,5 másodperces gyorsulás alapján számít az ember, a járása pedig finomabb volt, mint a két másodperccel fürgébben gyorsuló 1,6-osnak, ráadásul előbbi a lengyelországi tesztúton bő egy literrel alacsonyabb,

4,4 literes átlagfogyasztást produkált,

pedig nem is törekedtünk a takarékosságra.

Komfortra hangolva

Ahogy a török gyártású négyajtós kocsiknál megszokott,

a futóművet a kátyús, rossz minőségű utakra hangolták,

még a meglehetősen peres gumikkal szerelt, 18 colos felnikkel is kényelmesen ringatózik az úthibákon a GrandCoupé. A kifejezetten lágy, néha kissé alulcsillapítottnak érződő futóművel kényelmesebb a Renault, mint néhány prémiumautó a méregdrága légrugós futóművével, de ennek az az ára, hogy kanyarban valamivel jobban dől, és hajszálnyival rosszabb az úttartása, mint az agilisabb, ötajtós Mégane-nak.

A 2,71 méteres tengelytáv és a 4,63 méteres hossz nemrég még a középkategóriában elfogadott értékek voltak Forrás: Renault

Kellően pontos, de szinte semmi visszajelzést nem ad a változtatható rásegítésű kormányzás, a kézi váltó kissé nyúlós, és hosszú úton jár, ezért nem nagy öröm használni.

A Mégane GrandCoupé nem az az autó, ami gyorshajtásra inspirálja a sofőrjét,

inkább a nyugodt vezetési stílus illik hozzá, ami a kényelmes ülésekkel, a jó zajszigeteléssel és a puha futóművel kiegészülve pihentető utazást ígér. Viszont aki a hangzatos neve és a kupés formája miatt sportlimuzinnak képzeli, az nagyot fog csalódni.

Szemből könnyű összekeverni az eggyel nagyobb Talismannal, még a technikájuk is nagyrészt egyezik Fotó: Gulyás Péter (Origo)

Nem lesz olcsóbb az ötajtósnál

Az ötajtós Mégane-nál kicsit drágábbnak ígérik a GrandCoupé, amely novemberben érkezik meg a kereskedésekbe. Valószínűleg csak az öreg 1,6-os benzines szívómotorral lehet majd kevéssel ötmillió forint alatt megkapni, ami

a 4,15 milliótól induló Fluence-hez képest jelentős áremelkedés,

persze a felszereltsége is jobb. Helyből nem, de stílusból és modern extrákból jóval többet kínál elődjéhez képest az új Mégane limuzin, amely még az egy kategóriával nagyobb Talismantól is elhódíthat vásárlókat, annál is inkább, mert szemből nézve lehetetlen őket megkülönböztetni.

Műszaki adatok – 1.5 dCi 110

Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 1461 cm3. Furat/löket: 76/80,5 mm. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 81 kW (110 LE)/4000. Nyomaték: 260 Nm/1750. Sebességváltó: hatfokozatú kézi. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/tárcsa.

Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 4632/1814/1443 mm. Tengelytáv: 2711 mm. Nyomtáv elöl/hátul: 1577/1574 mm. Tömeg: 1320 kg. Terhelhetőség: 544 kg. Csomagtartó térfogata: 550 l. Üzemanyagtartály térfogata: 49 l.

Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0–100 km/óra): 12,5 mp. Végsebesség: 190 km/h. Átlagfogyasztás: 3,7 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 4,4 l/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 95 g/km.