Létezik egyáltalán olyan, hogy magyar autó? Olyan értelemben, mint az olaszoknál a Fiat, a cseheknél a Skoda vagy az amerikaiaknál a Chevrolet, nyilvánvalóan nem. De ne feledjük, egy időben léteztek hazai márkák (például a Magomobil), ami pedig a nagyvasakat illeti,
egykor az Rábával és Csepellel virágzott a teherautógyártás,
nem is beszélve a világ legtávolabbi pontjaira exportált Ikarus buszokról. Csakhogy a sorozatgyártású Made in Hungary népautó, limuzin vagy sportkocsi sosem jött össze.
Pedig rengeteg kísérlet volt rá, és azzal, hogy ezeket részletesen bemutatja, hiányt pótol a Magyar autókrónika című könyv. A Pente 500 kisautó, ez elektromos Tiny, a menő Szöcske terepjáró, a Genfi Autószalonon is bemutatott Tecoplan Leo és a nálunk is tesztelt Komondor harcjármű éppúgy megismerhető a fekete fehér és színes fotókkal gazdagon illusztrált lapjain, mint a szárnyas ajtós Silver Sting sportkocsi.
Boros Jenő szerző, aki a Népszabaság újságírója (a Kerékvilág szerkesztője), otthonosan mozog a volt szocialista autók terepén, ő írta például a Leváltott modellek autóregényt és az AWE Wartburgot, illetve magyarra adaptálta az Autók a Szovjetunióból kötetet. Emellett hivatásból és hobbiból évtizedek óta nyomon követi a magyar járműipar múltját és jelenét, nála hitelesebb krónikást aligha találhatott volna a Maróti könyvkiadó.
Az eredmény pedig egy olyan írás lett, ami hitelesen járja körül a témát, de nem szakdolgozat, hanem élvezetes olvasmány.
További különlegessége, hogy nem ragad meg a múltban,
hanem bemutatja a jelent is: a napelemes autóval versenyző magyar csapatot, az Evopro elekromos buszát, és négy márka (Opel, Suzuki, Mercedes, Audi) hazai gyártási tevékenységét - ami a 4,4 millió magyar munkavállalóból 400 ezernek ad munkát, és nem kis hányaddal járul hozzá a GDP-hez.
A Műegyetemen tartott könyvbemutatón Boros Jenő kiemelte, hogy a holdjáró autótól az automata váltóig egy sor fejlesztésről nem gondolnánk, hogy magyar gyökerei is vannak,
nem beszélve a világ járműiparában felhasznált alkatrészek hosszú soráról.
Hiánypótló, hogy megismerheti az olvasó a műszaki vívmányok gazdáit (például Csonka Jánost, Barényi Bélát és Anisits Ferencet), illetve azokat a formatervezőket, akik ma is világ vezető autógyártóinál dolgoznak a jövő karosszériáin.
Nem is annyira egyértelmű, mint gondolnánk, hogy a kötetnek volt hol megszületnie, a Maróti házaspár ugyanis 2010 környékén komolyan elgondolkodott a könyvkiadás felfüggesztésén, miután ez egyik kiadványukat egy az egyben beszkennelte és feltette valaki az internetre, ellehetetlenítve az eladást . De a remény nem veszett el, sokan mégis hajlandóak könyvre áldozni, és a kiadó reményei szerint Boros Jenő írása "150 év múlva is érték lesz."
Amellett, hogy a Műegyetem egyik gyakorlati oktatóterme eleve érdekes kulisszákat adott a könyv bemutatójának, a híres riportalanyok közül sokan tiszteletüket tették a bemutatón, többek közt Finta László, a híres Ikarus 200-as sorozat atyja és Tárnok Zsolt, a Vulca/ Evantra sportautók dizájnere, illetve egy sor érdekes magyar prototípus (Mathias, Sigma, Vanessa) tervezője is. Mindegyikünknek van egy közös vonása: szalonban kapható tucatmodell megvásárlása helyett mertek nagyot álmodni.