Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hiába voltak hazai pályán, a nagy amerikai hármasból (Ford, General Motors, Chrysler) egyik sem volt képes valódi újdonságot hozni Motorcitybe, mindössze modellfrissítésekre futotta. Igaz, azokból viszont akadt egy igen fontos: a Ford F-150-esé.
Ne hibáztassa magát, ha nem mond sokat ez a név: a kék oválos márka kisebbik pickupját hívják így, amiből persze a legrövidebb is 5,3 méteres.
Amerikában nincs népszerűbb négykerekű ennél,
az F-150 kint 35 éve vezeti az új autók eladási listáját, megelőzve az összes limuzint, szabadidő-autót és ferdehátút is. Amerikában minden harmadik eladott Ford egy F-150 (sőt, a világ bestsellereinek listáján is igen előkelő helyen tanyázik), ezért a platós sikere létfontosságú a vállalatnak.
Bár az aktuális, alumínium karosszériás generáció még csak kétéves, máris ráncfelvarrást hajtottak végre rajta. Az apró külső-belső módosításoknál jóval fontosabb, hogy
a Ford hamarosan már dízelmotorral is kínálja,
amire a típus közel 70 éves története során még nem volt példa. Kevesen hitték, hogy a dízelbotrány után van még esélye a gázolajos autóknak a tengerentúlon, de az F-150 végül is egy igásló, aminek a jellegéhez is illik az öngyulladós technika.
Némi meglepetésre Detroitban reneszánszukat élték a korábban már sokszor temetett négyajtós, háromdobozos, klasszikus limuzinok.
Amerika legnépszerűbb személyautójából, a Toyota Camryből
vadonatúj nemzedék mutatkozott be. Ez a japán szedán hagyományosan a 4. helyet foglalja el az amerikai értékesítési listán, csak a három nagy pickup szokta megelőzni. Tavaly 388 ezer fogyott belőle, ami a teljes magyar autópiac négyszerese, mégis, ez a szám közel 10 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Hogy megállítsa a csökkenést, a Toyota szokatlanul bátor, sportos formát és már-már Lexus szintű belsőt tervezett a Camrynek, ez talán elég lesz ahhoz, hogy a trendi SUV-k mellett is menőnek tűnjön. Szürkeimport útján a hibridből valószínűleg Magyarországra is kerül majd néhány száz példány, ha majd megjelenik a használt piacon.
Európai szemmel sokkal fontosabb volt két másik ázsiai szedán bemutatása, mert legkésőbb jövőre mindkettő kapható lesz nálunk is. A Lexus LS hagyományosan az Audi A8, a BMW 7 és a Mercedes S-osztály vetélytársa. Eddig csak a kényelméről volt híres a típus,
az új generáció azonban sportosabb, mint valaha,
és ez nem csak az ívekkel megbolondított, lapos, széles karosszériára értendő.
Az új turbós V6-os motorja erősebb régi V8-as, a váltó egy villámgyorsan kapcsoló tízfokozatú automata, a légrugós, ajtónyitásra megemelkedő futómű hangolásánál állítólag a vezetési élményre is odafigyeltek. Hamarosan hibrid LS is lesz.
A Kia szintén a sportosságot helyezte előtérbe története legizgalmasabb modellje, a 4,8 méter hosszú Stinger fejlesztésénél. A BMW M divíziójától átcsábított „teljesítményfőnök”, Albert Biermann segítségével egy olyan négyajtós kupét alkottak, amely nem csak a 365 lóerős V6-os biturbó motorjával, de a Nürburgringen hangolt futóművével is komoly vetélytársa lehet a fejlesztéskor mércének használt BMW 440i-nek.
Kétszer annyi ideig nyúzták a Zöld pokolban, mint egy átlagos Kiát, az ülése olyan mélyen van, mint egy sportautóé, a motorhangra a hangszórók is rásegítenek.
Teljesen ki lehet kapcsolni az ESP-jét,
széria hozzá a mechanikus önzáró differenciálmű, így driftelésre is alkalmas, ami – valljuk be – egy Kiától merőben szokatlan.
Bár még csak tanulmány, annak viszont igen figyelemre méltó a Nissan Vmotion 2.0, amely
talán a Nissan Altima utódát vetíti előre.
A lendületes vonalvezetésű négyajtós belseje elegáns és letisztult, a félkör alakú kormány lehetetlenné teszi, hogy a helyi vagányok „egy kézzel, felül fogós” stílusban vezessék. Persze rendes mai tanulmányautóhoz illően a Vmotion 2.0 önvezetésre is képes, az aktív ProPilot módot arról lehet felismerni, hogy sejtelmesen világít a hűtőrácsra nyomott embléma.
Detroitban az Audi megmutatta, hogy késéssel ugyan, de reagál a terepjárókupék egyre növekvő népszerűségére. A Q8 tanulmány a BMW X6 és a Mercedes GLE Coupé vetélytársának tekinthető, de azoknál nagyobb és magasabbra pozicionált. Örvendetes, hogy
Ingolstadt végre elszakadt a már kissé idejétmúlt formanyelvétől,
és képes volt a megújulásra. Jövőre már gyártásba is kerül a Q8.
A szintén jövőre érkező, mutatós Infiniti QX50 Európában nem sok vizet fog zavarni, mert dízelmotor nincs hozzá. Kétliteres, benzines turbómotorja viszont igazi különlegesség:
változó sűrítési viszonyú,
ami a gyár ígérete szerint lehetővé teszi, hogy egy négyhengeres dízel fogyasztását egy V6-os benzines erejével kombinálja.
Korábban még senki sem készített ilyen motort, az Infiniti is hosszú ideje fejleszti azt a csuklós mechanizmust, ami a főtengelyt köti össze a hajtókarral. A 270 lóerős VC-Turbo sűrítési viszonya 8:1 és 14:1 között szabadon változhat, előbbi a nagy teljesítményre, utóbbi a takarékosságra optimalizált beállítás.
Detroit leglátványosabb tanulmányautója, a Volkswagen ID Buzz egy öt év múlva gyártásba kerülő, teljesen önvezető, elektromos mikrobusz előfutárának tekinthető.
Erősen retrós a forma,
könnyedén bele lehet látni az 1950-től 1967-ig gyártott T1 vonalait. Igaz, az ID Buzz karosszériája jóval nagyobb, 4,94 méter hosszú, 1,98 méter széles és 1,96 méter magas.
Két, egyenként 204 lóerős villanymotorra bízták a mikrobusz hajtását, az egyik az első, a másik a hátsó tengelyt hajtja, a rendszerteljesítmény 374 lóerő, a gyorsulás 0–100 km/h-ra mindössze 5 másodpercig tart.
Még a Tesláknak sincs akkora akkumulátoruk,
mint az ID Buzznak: a padlóba épített telep 111 kilowattórás, amivel 600 kilométer a hatótáv az optimista európai norma szerint mérve. Ennek általában a kétharmada a reális, ami még mindig nem rossz.
Ha vezetik, a mikrobusz szélvédője egy óriási HUD kijelzővé változik, amely a valóságot virtuálisan megjelenített jelekkel, információkkal egészíti ki. Önvezető módban a kormánykerék visszahúzódik a műszerfalba, és mechanikailag is lekapcsolódik a kormányműről. Ilyenkor a vezető is elfordíthatja az ülését 180 fokkal, hogy szemtől szemben beszélgethessen a többi utassal.
A világ legnépesebb országát a GAC Motors képviselte Detroitban, rögtön négy modellt elhozva. Az unalmas „párttitkárszedán” GA8 mellett izgalmas tanulmányokat is hoztak, mint például a teljesen elektromos, 310 km hatótávú, áramvonalas, fehér színű GE3-at, vagy a szögletesen macsós, kétliteres turbómotorral hajtott, mátrix LED fényszórós, GS7 terepjárót.
A legizgalmasabb azonban az EnSpirit nevű tanulmány, amelynek tömzsi, sportos formája
aránylag jó megfejtést ad a terepkupékérdésre.
Konnektoros hibrid a hajtáslánc, a villanymotorral 85, a mindössze 1,5 literes benzinmotort is beröffentve 700 km a hatótáv. Belül egy 90 centis képernyő helyettesíti a műszerfalat, teljes a hálózatba kapcsoltság, az ülések között egy valódi bonszáj fa a dekoráció.
Miután Európában több kísérlet után sem sikerült, mégis talán Amerikában szállnak hamarabb partra a kínai gyártók, nem véletlenül állítanak ki időről időre újabb, immár a helyi XL-es autóméretekbe is beillő modelleket. Az a látogató viszont, aki nem ezekre, hanem inkább a fejlett japán, koreai, német és amerikai autóújdonságokra kíváncsi,
Detroit helyett jobban jár a többi kinti szalonnal,
például Los Angelesben (egy hónappal ezelőtti helyszíni riportunkat itt olvashatja róla).
