„Az intenzív kampánynak meg is lett a hatása, a dízelautók piaci részaránya csökken" - mutatott rá Müller a piacon tapasztalható tendenciákra. Míg 2011-ben a nyugat-Európában eladott új autóknak még az 55,7 százaléka volt gázolajjal hajtott, addig tavaly az arány 49,5 százalékra csökkent.
Úgy vélte, ez "méltánytalan" eljárás a dízeltechnológiával szemben, és szorgalmazta, hogy "tényszerű, kiegyensúlyozott" vita induljon a témában. A dízelek mellett érvelve megjegyezte, hogy a legmodernebb dízeltechnológia jól teljesít a klímavédelmi szempontból fontos szén-dioxid-kibocsátás területén, mivel a dízelmotorok egységnyi megtett útra vetítve 20-30 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint a benzinesek, és így kevesebb szén-dioxidot is bocsátanak ki. Arról persze nem beszélt, hogy a NOx kibocsátásban a dízelek sokkal rosszabbak a benzineseknél.
Müller szerint a német nagyvárosok keresik a megoldást a lakott területek légszennyezésének csökkentésére. Stuttgartban és Münchenben ennek keretében felmerült a korosabb dízeljárművek kitiltásának az ötlete is a városközpontokból.
Az Európában érvényes szabályok szerint azonban az autógyáraknak jelentősen csökkenteniük kell új modelljeik károsanyag-kibocsátását az elkövetkező években, ellenkező esetben súlyos bírsággal kell számolniuk. "Nem lesz könnyű megvalósítani (a tiltást)" - jegyezte meg Matthias Müller, hozzátéve, hogy az viszont egyáltalán nem szerencsés fejlemény, hogy a vásárlói preferenciák az egyre nagyobb motorral rendelkező és egyre nehezebb, így nagyobb fogyasztású dízelautók irányába mutatnak.