Zöld helyett sárga rendszámra hajt - Fiat Tipo kombi Mjet teszt

Fiat Tipo, Tipotaxi
Vágólapra másolva!
Nem baltával faragott, de azért jó vétel: ez a leírás az elmúlt években főleg a Skodákra és a koreai autókra illett, a népautógyártást elfeledő Fiat azonban végre megrázta magát, majd hadat üzent. A Tipo kombi high-tech megoldások és prémiumminőség helyett nagy teret és jó érték-arányt kínál, így az sem meglepő, hogy takarékosságra kihegyezett csúcsváltozata is plug-in hibrid hajtás helyett jól bevált dízelmotort kapott. De kinek éri így meg másfélszer annyiért, mint az alapmodell?
Vágólapra másolva!

A BKK-rendelet szerint csak tíz évnél fiatalabb lehet a sárga pesti taxi, legalább Euro 4-es és 75 lóerős motorral, minimum 2,55 méteres csomagtérrel, 390 liternél nagyobb csomagtartóval és klímával. Pár társaság belső szabályzata ezt még ma is azzal toldja meg, hogy lehetőleg ne legyen diszkontmárka (például Dacia vagy Lada), a sofőrök kívánságlistáján pedig további tételek szerepelnek: takarékos motor, nagy csomagtér - főleg a reptéri fuvarokhoz -, megfizethető szervizelés, strapabíró futómű.

Konzervatív, de szemből kifejezetten mutatós. A négyajtós változattal ellentétben LED-es nappali fény jár hozzá, igaz, a fényszóró halogén. Még több fotó a galériában, kattintson a képre! Forrás: Polyák Attila

Mindezeket összevetve nem csoda, hogy a dízel Fiat kombi tesztautót taxis dekorfóliával adták ki, hátha rákívánnak a személyfuvarozók, de azért ne feledkezzünk meg a másik célcsoportról, a céges ügyfelekről sem.

És mi van a magánszemélyekkel? Nos, nekik a benzines változatok valók,

akciósan: a belépőmodell vérszegény 1,4-es szívómotorral szenzációs áron, négymillió forinttól elvihető, de a jól felszerelt, turbós Family is megáll ötből. A dízel csúcsmodell viszont nem túl olcsó 6,1 millióért.

Még egy utalás arra, hogy a kombi egy lépéssel előbb jár, mint a lépcsőshátú Tipo: ebbe már kerülhet különálló, 7 colos kijelző. Csakhogy a kényelmes kezeléshez így is túl kicsik a menügombok Forrás: Polyák Attila

Csak a lényeg kell bele, semmi sallang

Persze az érem másik oldala, hogy ennyiért sok más mellett alufelni, ködlámpa, automata klíma, tempomat és HD-kijelzős navigáció is jár hozzá, árában pedig még mindig a konkurencia (például az Astra Sport Tourer) alatt marad - de már nem annyival, hogy az év ajánlataként tekinthetnénk rá. Az egész Tipo-családra igaz, hogy a célszerűség jegyében fogant, és műszakilag egy nagyra nőtt kisautó, csatolt lengőkaros hátsó futóművel, kevés vezetéssegítő rendszerrel, 3 illetve 4 csillagos törésteszttel.

Olaszországban igazi szentségtörésként importból származó (Seat Leon) rendőrautókból vásárolt óriási flottát a csendőrség és a rendőrség. Most végre helyi márka is kínál kombit, még ha török gyártásút is - a Tipo végre újra olasz népautó Forrás: Polyák Attila

Terepkombi, ötajtós GTI, takarékos hibrid? Nincsen belőle. Adaptív lengéscsillapító, pompás hifi, LED-fényszóró, elektromos ülés és más hókuszpókusz?

Ilyet opcióként sem rendelhetnek a konfigurátor-fetisiszták,

de sokan, főleg az árérzékeny piacokon nem is fognak bánkódni miatta, a legfontosabb dolgokat úgyis kipipálták. Beleértve az egyik lefontosabb vásárlási szempontot, a formát.

Mi ez, valami Hyundai vagy Kia? Lehetett volna több fantáziával is tervezni, de jól használható. Feláras, de hasznos extra a tolatóradar (a kamera nélkülözhető), kár, hogy a szenzorokat jobb oldalon lefóliázták a taxidekoros tesztautón Forrás: Polyák Attila

Még véletlenül sem tervezték megosztóra a Tipót, a szemből szép, oldalról is teljesen vállalható dizájn hátul kissé unalmasba csap át - oda a Fiaté helyett gyakorlatilag bármelyik koreai márka emblémája is kerülhetne. Kicsit szomorú dolog a hiányzó karakter a lenyűgöző karosszériaépítők hazájából, de egyrészt ugye ez részben török tervezésű, másrészt pedig volt a cél, hogy senki forduljon el rémülten a kompakt világautó láttán, mint annak idején a Multiplától. Végtére így is csinos.

Egyszerű, de nem haszonjármű-műszerfal

Senki sem vár vadul száguldó íveket, rombuszvarrású Alcantara kárpitokat, polírozott aluberakásokat az utastérben, és így rákészülve nem is okoz csalódást: célszerű, funkcionális, nem bántóan olcsó. Jó, az alsó régiókban lévő műanyagok úgy csillognak, mintha egy taxis kezelésbe vette volna szilikonnal, és akad pár rusztikus megoldás, de egész igényesek például a klíma krómszegélyű tekerőgombjai, plusz a ferdehátú és kombi Tipók a szedánénál kellemesebb, puha műszerfalburkolatot kapnak.

Sok a műanyag és átlagos a minőség, de ergonomikus a műszerfal. Kiviteltől függően csomagban kapható adaptív tempomat és ütközésmegelőző rendszer, ennyi az összes vezetéssegítő asszisztens Forrás: Polyák Attila

Tovább javítja a helyzetet a mai divat szerint kiálló, szép grafikájú, hétcolos érintőképrenyő, amiről az angolul beszélő TomTom navi mellett a DAB-rádiót vagy saját zeneszámainkat (USB/AUX), és persze a telefonunkat is tudjuk kezelni. Kicsit nagy a kormánykerék, és

furcsamód az egyik küllő hátoldaláról lehet hangerőt állítani,

ráadásul sokaknak a klasszikus régi Fiat-gyújtáskapcsolóval is meggyűlhet a baja, de ezeket leszámítva rendben van az ergonómia.

Ha legalább a kárpitokba sikerült volna némi színt vinni, máris kevésbé lenne gyászos a hangulat. Nagyok és hosszú úton is kényelmesek az ülések, de a jó oldaltartás csak optikai csalódás Forrás: Polyák Attila

Fontos leszögezni, hogy a berendezés sokkal színvonalasabb, mint a kifutó Dusterben vagy a Lada tervei szerint befutó Vestában, és külön dicséretet érdemel az olcsó autók Achilles-sarkának számító első üléspár kialakítása - mindkettő nagy és hosszú távon is kényelmes, bár a konkurenciához képest nem lehet túlságosan mélyre engedni. Ezt nyugodtan tekinthetjük jelzésértékűnek, aki ugyanis sportos ambíciókat vár el a Tipótól, hamar rá fog jönni, hogy rossz helyen kopogtat. Ami persze nem azt jelenti, hogy lassú lenne vagy hajóként hánykolódna, inkább a szükséges plusz hiányzik belőle.

Egyzónás ugyan, de legalább van automata klíma. Az ülésfűtés 52 ezer forint lenne, a dízelekben széria a gázolajos pluszkályha hideg téli napokra Forrás: Polyák Attila

Ne keressen benne sportos géneket!

Könnyen járó (City-állásban pedig kisujjal tekerhető) kormánya szinte semmilyen visszajelzést sem ad az útról, átlagosan pontos váltója sem csábít örökös kapcsolgatásokra, az ötajtós Tipóénál valamivel lágyabb hangolású futóművön pedig dől azért a karosszéria gyorsan vett kanyarokban. Ám ezt az autót nem is piros-fehér kerékvetőkre és szerpentinezésre szánták, hanem iskolába, körzeti orvoshoz, családostól nyaralni menni - és arra beválik, hiszen széria a 16-os alufelniken egész finoman rugózik.

Sallangmentes, ugyanakkor jól használható a műszeregység - akárcsak maga az autó. Egyedül a kuplung kezelését kell szokni, főleg annak, aki benzines autóból ül át Forrás: Polyák Attila

Annak, aki mindenképpen a gázolajos verziókhoz ragaszkodik, a nem csekély turbólyukról híres 1.3-as helyett sokkal jobb választás a kipróbált 1,6-os Multijet motor. Szokatlan, hogy egy kompakt autónál dízel legyen a csúcsmodell, de a maga 120 lóerejével és ami fontosabb, 320 Nm-es nyomatékával ez a Fiat erőművésze. Persze egy szóval sem állítjuk, hogy feltépi az aszfaltot, de tíz másodpercen belül megfutott százas sprintével és 200 km/h-s végsebességével bőven megfelel az átlagigényeknek.

Ha már dízel, akkor az 1,3-as Multijet helyett sokkal inkább ez való a Tipóba. Lehet automataváltóval is kérni, a start-stop rendszer széria. Azért a 3,7 literes gyári átlagfogyasztást Gerhard Plattner tudná csak tartani Forrás: Polyák Attila

Mellette szól, hogy viszonylag alacsony fordulattól egyenletesen elkezdi húzni az 1,4 tonnás Tipót,

élénken reagál a gázra és sztrádatempónál is vannak tartalékai,

de pörgetve dízelesen hamar kifogy a szuszból, és a tónusa azért mindig jelen van az utastérben - bár azért hangosnak sem mondanánk. A német Spitmonitor oldal felszanálói 5,41 literes átlagfogyasztást mértek az 1,6-os dízel Tipóknál, nálunk tempósan használva, részben városi dugókban használva 6,1 literes érték jött ki, ami nem rossz.

A Tipo Kombi név nem túl fantáziadús, főleg az elődökéhez képest: Tempra SW, Marea Weekend és Stilo MultiWagon Forrás: Polyák Attila

Hétköznapok hőse

Arra a kérdésre, hogy mi a Fiat kombi legfőbb erénye, egyértelmű, és persze kevés sütnivalóval is könnyen kitalálható a válasz: a tágasság. Bár a tengelytávja egy centit sem nőtt a ferdehátúhoz képest, hátul is kényelmesen el lehet férni benne, amit nemcsak a taxisok fognak értékelni, hanem a nagyobb gyerekekkel útra kelő családosok. Bár a Skodák trükkjei (rejtett jégkaparó, szemetes stb.) hiányoznak belőle, jól használhatók a rakodórekeszei, az egész autó egyszerű és élhető.

Két felnőtt egész kényelmesen elfér itt, csak magas vezető mögött kezd passzentos lenni a lábtér Forrás: Polyák Attila

Főleg az idősek fogják értékelni a nagyra nyíló ajtókat és a könnyű beszállást, miként az sem magától értetődő, hogy a hátsó padon sem kell felhúzott lábakkal kuporogni. Magát a támlát hagyományosan, vagyis az ülőlapok előrehajtása után lehet ledönteni, ilyenkor a sík padlójú raktér 1650 literes, vagyis OBI-s kerti bútorvásáláshoz vagy kisebb költöztetéshez is elég. Alaphelyzetben rengeteg holmit elnyel az egész mutatós, de könnyen bolyhosodó kárpitozású csomagtartó.

Tágas a csomagtartó, igaz, a kategória nagyágyúi már 600 liter felett járnak. De ez is bőven elég családi használatra, és igényes a padló felhajtómechanikája Forrás: Polyák Attila

Praktikus kiegészítőkből sincs hiány, a raktér oldalfalán van például akasztó és a hűtőládának 12 voltos aljzat, a padló felhajtható részét pedig reteszelni lehet, amíg megpakoljuk az alagsori csempészüreget.

Ügyes, hogy csomagtérrolónak van egy középső állása is,

hogy ne kelljen mindig nyújtózkodni, plusz a külön lecsavargatós tanksapkát kiváltó kettő az egyben töltőnyílásajtó sem lenne rossz megoldás, hogyha hatna rá a központi zár - így viszont bárki nyitogathatja.

Mindenhol fényes műanyagokba botlunk, de a hátsó szivargyújtó-aljzat hasznos dolog, miként a roló jól megvezetett sínje is. Itt nincs egykaros üléstámladöntés és láblendítésre nyíló ötödik ajtó sincs - lássuk be, ezek nélkül azért lehet élni Forrás: Polyák Attila

Miért kellett erre tíz évet várni?

Bár messze nem tökéletes, úgy érezzük, összességében ezzel a kocsival jó időben és a megfelelő kérdésekre adott választ a Fiat. Először is, az SUV-mánia közepette is sokan kombira vágynak, főleg a kompakt kategóriában - márpedig itt a Stilo Mulitwagon óta, vagyis közel egy évtizede semmit sem kínáltak. Helyes felismerés volt az is, hogy a tömegmárkák műszakilag egyre kifinomultabb, prémium minőséggel és szolgáltatásokkal hivalkodó kínálatában igenis létezik igény egyszerű megoldásokra.

Egyszerű, csatolt lengőkaros futóművet kap hátul - de ne feledjük, a Golf Variant gyengébb változataihoz sem jár multilink Forrás: Polyák Attila

Legalábbis akkor, ha vállalható formában és kidolgozással, normális menettulajdonságokkal adják, ami a fő: olcsón. Ezeknek a kritériumoknak pedig megfelel a Tipo, de

dízel csúcsmodellként aligha lesz könnyű dolga a hatmillió forint feletti régióban.

Kivéve persze azokat a leendő tulajokat, akik nagyon sokat autóznak, bár taxisként azért rákérdeznénk, mi lett végül a sorsa a gyári gázüzemű (LPG-s) változatnak, amit a típus magyarországi bemutatóján és a márka weboldalán is beharangoztak.