Csajosan néz ki, de a vezetését a férfiak is élvezik – Ford Fiesta 1.0 Ecoboost teszt

Ford Fiesta autófotózás
Ford Fiesta autófotózás
Vágólapra másolva!
Az új Ford Fiesta nagyrészt kijavította elődje hibáit, a zseniális futóművét és motorját viszont megtartotta, csak két igazi gyengesége maradt.
Vágólapra másolva!
A mentazöld szín a fekete tetővel és tükrökkel jól áll neki. Nagyon személyre szabható a megjelenés Fotó: Csudai Sándor - Origo

A Ford Fiesta előző, 2008-ban bemutatott nemzedéke váratlanul nagy sikert aratott, Európában még a gyártásának utolsó évében is

a negyedik legnagyobb darabszámban eladott autóként jegyezték,

Írországtól Bulgáriáig mindenhol az utcakép szerves része lett, még a kisautóktól hagyományosan ódzkodó Amerikában is bevezették a piacra.

Diszkrét tetőszpojlert is kapott, az övvonal emelkedése miatt hátul kicsi az ablak. Hátul dobfékek vannak, csak a 125 és a 140 lovas kap tárcsát Fotó: Csudai Sándor - Origo

Olyan volt a Fiesta, mint a jóképű futballsztár az amerikai ifjúsági filmekben: jól nézett ki és sportosságban egyértelműen a konkurencia fölé emelkedett, ezért a

nyilvánvaló hiányosságai ellenére is megvesztek érte a nők.

Nem volt a legtágasabb, legolcsóbb, legpraktikusabb kisautó, a mobiltelefonokat koppintó, milliónyi gombot tartalmazó középkonzolja maga volt az ergonómiai rémálom, a navigációs rendszer képernyője alig volt nagyobb egy bélyegnél.

Szemből a legkönnyebb összekeverni az előző Fiestával, pedig optikailag sokat szélesedett. Fényes és energiatakarékos LED fényszóró felárért sem kapható, a vevőknek meg kell elégedni az ósdi projektoros halogénnel Fotó: Csudai Sándor - Origo

De a Fordok hagyományos erősségét,

a jól hangolt futóművet és életteli kormányzást vegytiszta formában hozta

a gokartosan közvetlenül irányítható kisautó. Sikeréhez a remekül sikerült 2013-as modellfrissítés is hozzájárult, amikor megkapta a trapéz alakú „Aston Martin" hűtőmaszkot, és a zseniális EcoBoost turbómotort, ami nem véletlenül nyeri el születése óta minden évben az Év Motorja díjat az egy liter alatti kategóriában.

Felismerhetően Fiesta maradt

Egy ennyire fontos típusnál mindig óvatosan közelít a gyártója a modellváltáshoz, gondoljunk csak a Volkswagen Golf, a Porsche 911 vagy a 3-as BMW különböző generációira, amelyek kívülről nagyon hasonlítanak egymásra. A Ford is hasonlóan járt el a Fiestával,

a már jól bevált formatervet gondolták tovább,

de megtartották a régi padlólemezt, ami miatt a tengelytávon és a tömegen nem nagyon tudtak változtatni. Vezető nélkül közel 1,1 tonnát nyom az autó, ami átlagosnak mondható, valahol a pillesúlyú Swift és az ólomnehéz Corsa között van félúton.

A 16-os kerék sem tűnik kicsinek rajta. Az alapváltozat 15-öst kap, a sportos ST Line 18-ast Fotó: Csudai Sándor - Origo

Aki ránéz az új Fiestára, azonnal tudja, hogy melyik márka melyik típusát látja, az viszont előfordulhat, hogy összekeverik az elődjével, mert a jellegzetes hűtőmaszk megmaradt, az arányok nagyjából változatlanok, és a méretnövekedés is visszafogott:

a hossz 7, a szélesség másfél centivel lett nagyobb, a magasságból pedig két centit csíptek le.

Csinos és könnyen befogadható lett a forma, de nem drasztikus a különbség a régihez képest.

A vízszintes hátsó lámpák már nem olyan karakteresek, mint az elődön. Nem zöld a rendszám, csak az optika csal Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az ördög a részletekben rejlik, alaposabban megnézve feltűnik, hogy lágyabb és kevésbé bonyolult lett a dizájn, például eltűntek a motorháztető bordái, és finomabb vágásúak lettek a fényszórók, felső élük szépen simul rá a lejtős övvonal meghosszabbítására. Mandulaformájukat a legmagasabb, Titanium felszereltségnél a peremen végigfutó LED-es nappali fény emeli ki, és csak ehhez a fullos csomaghoz járnak diódás hátsó lámpák.

A Focusból átvett, nyitáskor kipattanó élvédő hasznos extra, de idegesítő a hangja Fotó: Csudai Sándor - Origo

Belül egy világ választja el a régitől

Belül sokkal drasztikusabb a változás,

vadonatúj, gusztusos műszerfalat kapott

a Fiesta, a gombok számát megfelezték, mivel a legtöbb funkció már az érintőképernyőről vezérelhető, amely 4,2, 6,5 vagy a jól felszerelt változatokban 8 colos méretű, jó felbontással és fényerővel. A rajta futó SYNC 3 menürendszer könnyen kezelhető, gyorsan reagál a lenyomásra, de a grafikája kissé egyszerű és unalmas, talán azért, mert az amerikai Fordokban is ez van.

Hatalmas fejlődésen ment keresztül a belső tér, de azért alul maradtak kopogós műanyagok Fotó: Csudai Sándor - Origo

Alapáron jár a Bluetooth-csatlakozás és két USB-port, míg a beépített CD-lejátszó opcióként rendelhető meg, akárcsak a tíz hangszórós, 675 watt teljesítményű B&O Play hangrendszer, ami a Bang & Olufsen olcsóbb, fiatalosabb almárkájának terméke. Hű maradt az anyacég híréhez, mert jobban szóló gyári hifit kisautóban keveset hallottam, ráadásul a 105 ezer forintos felára igencsak kedvező. Persze a nagy képernyőre, a digitális DAB rádióra és a navigációra is lehet még költeni.

Alig lett tágasabb

A vezetőülés háttámlája 90 kiló fölött már szűk lehet, de a megszokás után kényelmesen lehet ülni a Fiestában, sportos vezetők elég mélyre is leengedhetik az ülést. Viszont

a tágasságával nem kényeztet el az utastér.

Alig fejlődött a modellváltással a helykínálat, ami annak a számlájára írható, hogy a tengelytávhoz az átvett padlólemez miatt csak pár mm-t tudtak hozzátenni.

Inkább karcsú nőkre, mint testes férfiakra tervezték az egyébként kényelmes üléseket, az ülőlap azért kellően hosszú Fotó: Csudai Sándor - Origo

A hátsó lábtér 1,6 centis bővülését nem is ennek, hanem inkább az első ülések keskenyebb háttámlájának köszönhető, de a Seat Ibizához képest így is olyan szűk a második sor, mintha a két kocsi nem is egy kategóriába tartozna. Igaz ez a csomagtartókra is, a spanyol kisautó 355 literével szemben az új Fiesta csak 292-et kínál, elődjébe csak két literrel fért kevesebb.

Lapozzon a második oldalra, ha kíváncsi, milyen vezetni a Fiestát!