Ennél olcsóbban nem lehet autóversenyezni

Kipróbáltam, hogy milyen egy teljesen szériaállapotú öreg kisautóval elindulni egy amatőr versenyen egy teli tank benzin árából. Röviden? Jó móka, bármikor újra megtenném.

Suzuki Swiftből volt a legtöbb: megbuherált régiekből és páréves, komoly technikának számító kupás Sportból is sok volt Fotó: Gulyás Péter

Tudjuk, hogy a motorsporthoz – ugyanúgy, mint a háborúhoz – három dolog kell: pénz, pénz, pénz. De mégis, mit tehet az egyszerű autós, aki szívesen belekóstolna amatőr szinten ebbe a világba, de nem tud vagyonokat költeni új autóra, tuningra és profi szervizháttérre? Vagy éppen nagyon unja a céltalan körözgetést a hungaroringi pályanapokon?

Egy megoldás van, részt venni egy amatőr futamon,

ami általában szlalom- vagy sprintverseny lehet.

A legtöbb autón nincs műszaki vizsga és rendszám sem. A Swift és az Astra mellett az MX-5 a legnépszerűbb versenyautó-alap Fotó: Gulyás Péter

Előbbi azt jelenti, hogy közúti forgalomtól elzárt, aszfaltos területen, bójákkal és gumifallal kialakított vonalvezetésű versenypályán zajlik a küzdelem, mint régen a klasszikus műegyetemi szlalomokon. Egyébként Ferjáncz Attila is a Műegyetem Rakparton kezdte a pályafutását 1964-ben, amikor emlékezetes módon tolatva teljesítette a pályát egy váltóhibás Wartburggal.

Mi az a szlalom?

A szlalomversenyeken technikás, ügyességi jellegű pályákat alakítanak ki, ahol gyengébb autóval is lehet jó eredményt elérni.

Minimális a veszély, hiszen a pályák biztonságosak,

legfeljebb a kanyarokat jelző gumiknak vagy bójáknak lehet nekimenni. Minden tavasztól őszig tart az Országos Szlalom Amatőr Kupa (OSzAK), változatos helyszíneken (Kakucs, Kiskunlacháza, Kalocsa) rendezik, az MNASZ felügyelete alatt, ami garancia a profi szervezésre.

Rajtra vár a mezőny Fotó: Gulyás Péter

Az OSzAK-os versenyeket műszaki gépátvétel is megelőzi, ahol a kocsi üzembiztosságát, biztonsági rendszereit ellenőrzik a szervezők, de itt is lehet szériaautóval indulni. Egy nevezés 15 ezer forint, és ehhez jöhet még az OSzAK amatőr versenyzői kártya 5000 forintba kerülő kiváltása, ami akkor kell, ha az illető szeretné, hogy ne csak az adott futamon, hanem a bajnokságban is értékeljék.

A sprint kevésbé komoly

Egy sprintverseny rendes versenypályán zajlik, ahol csak a nagy végsebesség elkerülése miatt kerül be bójás lassító a célegyenesbe. Én is egy ilyenen indultam, a Kakucs Ring Kupa V. fordulóján, amit értelemszerűen a Kakucs Ringen rendeztek. Bár e bajnokság minden futamának ez a helyszíne, a fordulók mégsem unalmasak, ugyanis

mindig más nyomvonalat alakítanak ki a szervezők

a viszonylag szűk, rázókövekkel és lelátókkal is ellátott gokartpályán.

A házi fejlesztésű Jaguar X-Type-ot már évek óta reszelgetik, és egyre jobb lesz. Vele ellentétben a kupás Swift egy kész versenyautó, csak meg kell venni és menni vele Fotó: Gulyás Péter

A sprintversenyeken kisebb a szigor, mint egy OSzAK szlalomon, nincs például műszaki gépátvétel,

a versenyekre tulajdonképpen bárki nevezhet, ha van bukósisakja,

és egy üzembiztos autója, biztonsági övvel. Nem kellett tehát regisztrációs kártyát és versenyzői licenszet kiváltani, na meg ugye nem volt szükség FIA-homológ tűzálló ruhára, szerelőcsapatra, szervizkamionra, motorhome-ra, grid girl-ökre és semmi flancos kiegészítőre, csak 13 ezer forintra, ennyi ugyanis a nevezési díj.

Ez a szuperkönnyű A Corsa is jó eredményre képes Fotó: Gulyás Péter

Egy versenyző legfeljebb két kategóriába nevezhet, aminek az az értelme, hogy akkor kétszer annyi időt tölthet a pályán. Egy autóval legfeljebb ketten mehetnek, (ekkor két rajtszámot kell a kocsira tenni, és az épp nem aktuálisat keresztben leragasztani) természetesen a nevezési díjat mindkettőnek ki kell fizetnie.

Rajtra várok egy nem épp szokványos versenyautóban Forrás: Fogarasi-Benkő László

Nyolc kategóriába sorolják az indulókat motorméret és egyéb tényezők alapján, ebben van külön értékelés a Mazda MX-5-ösök, a Suzuki Swiftek és az Opel Astrák számára. A kilencedik kategória a Junior, amelyben 18 évnél fiatalabbak mehetnek 1400 köbcentisnél kisebb motorú autóval. Tapasztalatom szerint igen népszerű ez az osztály,

rengeteg tűzálló ruhába öltözött, bukósisakos kisiskolást láttam

a pálya környékén, négy közülük el is vert, de erről később.

Így zajlik a sprintverseny

Maga a verseny lebonyolítása pofonegyszerű. Mindenki mehet reggel három gyakorló kört, ami után három „futam" következik. Ezt nem úgy kell elképzelni, mint egy hagyományos pályaversenyt, amin egymást lökdösve csatáznak a részvevők, hanem inkább úgy, mint egy raliversenyt, ami egy körpályán zajlik, és amin

a versenyzőket egymás után, egyesével rajtoltatják.

Időmérésére egy ezredmásodperc pontosságú időmérő szoftvert használnak, a rajtnál és a célnál fotocellás kapukat állítanak fel, a bójaérintésekért, pályaelhagyásokért időbüntetés jár.

így nézett ki a pálya reggel, az első futam előtt. A téli gumi ajánlott volt, de akadt olyan bátor, aki slickkel ment rá Fotó: Gulyás Péter

A lebonyolítás pofonegyszerű, de zöldfülűként versenyezni már korántsem az, pláne olyan trükkös időjárási körülmények közt, mint amilyenek tél végén fogadtak a Kakucsringen.

Egész éjjel szakadt a hó,

ezért reggel még egy ősrégi IFA kotorta le a pályáról a havat, de így is maradt rengeteg latyak és víz az aszfalton. Vagyis délelőtt még az volt jó helyzetben, akinek volt téli gumija. Sokan mintázat nélküli slick és félslick abronccsal is kimerészkedtek a pályára, de ők csak estek-keltek, a tapadás hiánya miatt a lóerő-különbségek nem annyira számítottak.

Ha kíváncsi, hogy ment a verseny, lapozzon a második oldalra!