A nagyfőnök visszatért - Indian Chief (1946) bemutató

Weaver, a formatervező, maradandó art deco remekművet alkotott. 1946-ban 3621 Chief készült összesen

Amerika legendás motormárkájaként mindenki a Harley-Davidsont ismeri, pedig még régebbi az Indian, amelyet több évtized kényszerpihenő után hat éve élesztettek újjá. A hőskorban hagyományosan a Chief volt a kínálat csúcssorozata, lenyűgöző art déco formatervvel. Egy tökéletesre restaurált II. világháború utáni példányt próbáltunk ki, a nagyobbik V2-es motorral.

Az 1901-es alapítású, majd nevét 1922-ben Indian-re változtató Hendee Manufacturing Co. Springfieldben, Massachusettsben működött, két fő sorozatát, az 1920-ban bemutatott kisebb, (előbb 602, majd 740 köbcentis) Scoutot, és a nagyobb, alapváltozatában is egyliteres Chiefet ugyanaz az ír származású mérnök, Charles B. Franklin konstruálta.

A Scout oldaltszelepelt, 42 fokos hengerszögű léghűtéses V2-ese adta a Chief műszaki alapjait is, a felfüggesztés elöl laprugós, hátul merevvázas volt, és csak a hátsó keréken volt fék.

1923-ban mutatták be a nagyobb, 1200 köbcentis változatot,

amelynek hivatalos neve továbbra is Chief maradt - a népnyelv csak Big Chief-ként (Nagyfőnök) emlegette.

1928-ig párhuzamosan futott a két változat, majd a kisebbet megszüntették, és innentől az első kerékre is szereltek féket. A Big Chiefet eredetileg oldalkocsizásra szánták, de sokkal népszerűbb volt szólóban. Az oldalkocsis Indianek a második világháborúban fontos szerephez jutottak, a gyár az amerikai hadseregnek 3000, a franciának 5000 katonai kivitelt szállított.

Hiába a széles kínálat, '53-ban jött a csőd

Imponáló számok, de míg a háborús megrendelésekből szinte az összes beszállító jól megélt, az Indian veszteséget termelt.

A márka állandóan rivalizált a Harley-Davidsonnal,

és bár a gépei kifinomultabbak voltak, 1953-ban elbukott: csődbe ment és bezárt. Azóta többször is újraélesztették, a legutóbbi, és végre sikeresnek tűnő 2013-as megújulás mögött a motoros szánokkal és quadokkal nevet szerzett amerikai Polaris-csoport áll, és nálunk is forgalmazzák.

Az 1930-as évektől a háborúig, a milliárdos festékgyáros E. Paul DuPont tulajdonlása alatt az Indian virágzott: remek autóipari gépészmérnök-formatervezője, Briggs Weaver 1940-ben műszakilag és megjelenésében is átszerkesztette a Chiefet - a vázat is átszabta, hogy beleférjenek a hátsó bakteleszkópok. Hat évvel később az elavult laprugós első futómű helyére gerendavillát szereltek.

A világító és a lehúzott vonalú sárvédő indiánfej a márka védjegye ma is Forrás: Retro Mobil

1950-ben jött az utolsó változat 1300-as motorral és első teleszkópokkal, és 1953-ig, csődig három felszereltségi csomaggal készült: a Clubman volt a kevésbé csicsás alapmodell,

a Sportsman bukócsövekkel és helyzetjelzőkkel futott,

a Roadmaster pedig ezeken felül krómozott fényszóróházzal, vastagon párnázott nyereggel, bőr oldaltáskákkal és szélvédővel készült.

Lenyűgöző eredménye lett a restaurálásnak

Tesztmotorunk egy Model 346 (a 3-as a Chief gyári kódjele, 46 az évjárat) és Csehországból érkezett, hazai veteránkarrierje Mórocz „Művész" Zoltánnál, a híres motorépítő-restaurátornál indult. A rá jellemző alapossággal az utolsó csavarig szétszedte, és elkezdte a felújítását, de a projekt félúton megrekedt. Ekkor lépett a képbe a mostani tulaj, Juhász Zsolt, aki egy tranzakció során, amelyben egy másik régi motor is szerepelt, megszerezte a Chiefet.

42 fok a hengerszög, 6V-os dinamó tölti a fekete dobozban (jobbra lent) lévő akkut Forrás: Retro Mobil

Folytatódott a rendbetétel, a gépmunkákat az azóta elhunyt, és igényes munkáiról híres Harley- és Indian-szakértő Csík József végezte. Az összes alkatrész eredetiben vagy méretpontos utángyártott formában került a helyére,

sőt, az összes korabeli kiegészítőt is sikerült beszerezni,

még az olyan apróságokat is, mint az ülés alatti hővédő.

Kis zárható szerszámosláda bújik meg a bakteleszkóp mellett Forrás: Retro Mobil

Semmije sem ott van, és ráadásul nem is úgy működik, mint a későbbi korok vasparipáin. A bal markolattal állítható az előgyújtás, lent balra a kuplungpedál, a váltókar pedig a tartály oldalán. Indítása és vezetése is bonyolult, mind a négy végtagot keményen igénybe veszi: indításkor szívató, majd gyújtásállító teljesen előre, azaz a lehető legkisebb előgyújtásra. Néhány rúgás után életre is kel, közben kiköhög pár sötét felhőt, és ügyelni kell, hogy ne álljon le.

Zseniális hangja van, de megdolgoztat

Miután kicsit bemelegszik, beáll a stabil alapjárat, de gázadásra felhorkan, a szívászaj és a mechanika hangja is komoly. Elindulás előtt ki a kuplungpedált, egyesbe a váltót – csak hogy ne legyen egyszerű a motoros élete,

a váltókar reteszelés nélküli, nem kattan a helyére,

érzéssel kell megkeresni a fokozatokat. Majd kuplung fel, miközben húzzuk a gázt, és folyamatosan állítunk az előgyújtáson is. Rengeteg rutin kell hozzá, hogy simán haladjon a bődületes nyomatékú és rázósan forgó nagyvas.

A lábtartó kényelmes, a kuplung pedálos. Ha kinyomjuk a pedált, a kuplung nyitva marad, sarokkal visszahúzva lehet zárni – természetesen elindulni is így kell Forrás: Retro Mobil

Futóműve kellemesen puha – a kényelemhez a nagy, rugókon ringó tányérülés is hozzájárul – de a kanyarokban sem bizonytalankodik, már csak alacsony súlypontja miatt is stabil. A fokozatok hosszúak, a harmadik majdnem megállásig maradhat! Szerencsére a hidraulikus lengéscsillapítós első villával nincs szitálás. A Chief felépítése, villaszöge, üléspozíciója és tömege harmonikus egységet alkot, kellemesen motorozható masina.

A mai forgalomban is megállja a helyét, de a dugóban ácsorgást, az araszolást nem szereti. Két dobféke inkább csak „lassító berendezés", nem elég csak rájuk hagyatkozni, a motorféket is ki kell használni. 1950-ben megérkezett az új Chief,

de már akkor elkezdődött a csendes haldoklás,

1952-1953-ban csak évi 500-700 darab készült. A New York-i rendőrség 1955-ben még 50 darabot rendelt, ezeket a gépeket a gyárban már a csődbiztos felügyelete alatt rakták össze.

Műszaki adatok - Indian Chief (1946)

Motor: függőszelepes vezérlésű, léghűtéses, kéthengeres V-motor. Hengerűrtartalom: 1207 cm3. Furat x löket: 83,5 x 112,7 mm. Teljesítmény: 32 LE, 3000/perc fordulaton. Nyomaték: 80 Nm, 2400/perc fordulaton. Kompresszió: 5,5:1.

Erőátvitel: háromfokozatú, kézi kapcsolású sebességváltó, hátsókerék-hajtás lánccal. Többtárcsás olajfürdős kuplung.

Felépítés: dupla acél bölcsőváz. Felfüggesztés: elöl gerendavilla hidraulikus lengéscsillapítással, lengővilla, bakteleszkópokkal. Egykulcsos, mechanikus működtetésű dobfékek.

Hossz x szélesség x magasság: 2450 mm x 920 mm x 980 mm. Tengelytáv: 1549 mm. Ülésmagasság: 800 mm. Tank: 12 l. Saját tömeg: 276 kg.

Végsebesség: 135 km/h.

Még több veteránteszt a Retro Mobil áprilisi számában: