5. Alfa Romeo Giulietta Sprint (1954-1962)

Szokatlan módon az 1954-es Torinói Autószalonon nem négyajtós limuzinként, hanem szépséges kupéként (Sprint) mutatkozott be először a Giulietta, méghozzá a törzsgyár helyett Bertone-gyártásból. Igazi műremek volt 1,3-as, két vezérműtengelyes, 80 (sőt, Veloce-kivitelben 90) lóerős motorja. Hamar kiderült, hogy pálya- és raliversenyzésre is kiváló a könnyű kupé, később tovább szálkásított Zagato-változata, sőt, futurisztikus-áramvonalas Sprint Speciale leszármazottja is készült.

Alapkivitelben is ütős volt a Giulietta kupé változata, de az erősebb és könnyebb (alumíniumajtós és motorházfedeles), 177 km/h végsebességű Veloce a kategóriájában egyedülálló voltForrás: Alfa Romeo

6. Jaguar XK140 (1954-1957)

„Winner Le Mans 1951-3” – hirdette egy felirat a csomagtartó emblémáján, milyen sikereket ért el a brit márka a híres 24 órás versenyen, pedig a java ezután következett: 1955 után zsinórban három aranyérmet vitt haza a csapat. Csakhogy a csővázas építésű C-, illetve a tarajos D-Type nem igazán indokolható egy utcai autókról szóló összeállításban (bár még az ötvenes években is sokszor jelképes határ választotta el egymástól a széria- és versenygépeket). Lássuk inkább a rendszámos rokont!

Legtöbben az E-Type-ot ismerik, pedig az öregapja is kemény fickó volt. A kifinomult XK140 kétüléses roadster, vagy 2+2-es kabrió (Drop-head) és kupé (Fixed-head) kivitelben készült, 8937 példánybanForrás: Jaguar

Kétségtelenül, a sietős arisztokraták kedvence volt az ötvenes évek közepén az XK140-es Jaguar, amely a negyvenes évek végi XK120 alapos modellfrissítése, új maszkkal, lökhárítókkal és lámpákkal. Rendszerint elmaradtak végre a barokkos hátsó sárvédők keréktakarói, így kilátszottak a gyönyörű küllős felnik, amelyeket a legendás 3,4 literes, hathengeres DOHC-motor hajtott. Az igazi benzinvérűek persze SE kivitelben rendelték, a C-Type spéci hengerfejével és botrányos 213 lóerővel.

Az ötvenes évek közepének brit sportkocsikínálatának csúcsán az Aston-Martin DB2/4 és az Austin-Healey 100 mellett a Jaguar XK140 állt, immár fogasléces kormánnyal és hidraulikus lengéscsillapítókkalForrás: Jaguar

7. Facel Vega FV (1954-1959)

Bivalyerős amerikai V8-as motor, stílusos európai csomagolásban – idővel sok kisszériás gyártó átvette a francia Facel Vega receptjét. Az FV-sorozat olyan különlegességekkel hódított, mint a repülők cockpitjához hasonló műszerfal, a függőleges elrendezésű ikerfényszóró, a gazdag felszereltség (elektromos ablakemelőkkel), a kiváló minőség és a 200 km/h feletti végsebesség. Mindezt egyben még az Aston Martin sem kínálta, de hibás taktikai döntések miatt csak tíz évig virágzott a cég.

Korábban karosszériaépítőként működött a Facel Vega, első saját modellje volt a kecses FV dupla antennával és 4,5-ös Chrysler motorral. Utódja a hatliteres, gyors és méregdrága HK500Forrás: General Motors

8. MGA (1955-1962)

Évtizedeken át a brit autóipar slágerei voltak a könnyű, stílusos, konzervatív technikájú roadsterek. Ezek sorába illeszkedett az MGA is, amelyből a termelés 80 százaléka amerikai exportra ment, főleg a nyomórudas 1,5-ös, majd az 1,6-os motorral. Légyegesen jobb menetteljesítményeket nyújtott a 109 lóerős, Dunlop-tárcsafékes Twin Cam modell, ám megbízhatósági problémái miatt kétévnyi gyártás után törölni kellett a kínálatból. A csinos, könnyen fenntartható MGA-k ma is kedvelt klasszikusok.

Kiálló sárvédők, küllős kerekek határozzák meg az A-modell karakterét, kevés lóerővel is intenzív sebességélményt nyújt. Kupéként kevésbé volt népszerű; igazi bestseller az utódja (MGB) lettForrás: MG

9. BMW 507 (1956-1959)

Gyönyörű karosszéria Albercht von Goertz tollából, erős és selymes járású V8-as motor a Barokk Angyalként ismert limuzinból, amelynek olyan híres tulajdonosai voltak, mint Elvis Presley vagy Alain Delon. Minden adott volt a BMW 507 sikeréhez, de a márka tengerentúli ismeretlensége és a magas ár miatt mindössze 254 darab fogyott belőle. Ez tizede sincs a Mercedes 300 SL termelésének, így ma a ritka BMW-t aranyáron mérik, és gyengébb ugyan stuttgarti riválisánál, de sokkal jobb a használhatósága.

Gyári extraként levehető keménytetőt is lehetett rendelni az 507-esre, amely a háború utáni első nyolchengeres motort kapta Németországban. 150 lóerejével megfutotta a 200 km/h-s tempótForrás: BMW

10. Ferrari 250 GT Berlinetta SWB (1959-1961)

Legtöbben alighanem a világ legdrágább autójaként a GTO-ról hallottak, az aukciós házak árverésein már 20 milliárd forint fölé is kúszott a pedigrés példányok ára. Ugyanakkor az 1953-tól egy évtizeden át számtalan utcai és versenyváltozatban gyártott 250-es modellcsalád többi tagja is megérdemli az elismerést, mindenekelőtt az orrukban dolgozó műremek miatt: a háromliteres, V12-es, könnyű és pörgős Colombo-féle motor túlzás nélkül új dimenziót nyitott a sportkocsik történelmében.

A 250-es típusjelzés a hengerek lökettérfogatára utal. Először versenyváltozata (Competizione) mutatkozott be könnyű alumínium karosszériával, a szériamodellek acéltestet kaptakForrás: Ferrari

A szériamodellek közül talán a GT Berlinetta SWB a legkívánatosabb, lenyűgöző Pininfarina-karosszériával, rövid tengelytávval (2,4 méter) és 240-280 lóerővel. Bőrüléses utasterét sportos atmoszféra határozta meg hét krómozott körműszerrel és míves fakormánnyal; néhány különleges átirata is született Bertone, Zagato és Bizzarrini jóvoltából (utóbbi a Breadvan versenygép). Alapjaira készült el az ötvenes-hatvanas évek fordulóján a California Spyder SWB, a sztárok mesés kabriója.

1953-tól kezdve 12 éven át gyártották számtalan verseny-, majd közúti változatban a 250-es családot. Az évized végén érkező legendás SWB-ből 167 példány készültForrás: Ferrari
Nyáron újra oldtimerek csatáznak a Hungaroringen

Ha Ön is rajong a veteránokért, látogasson ki Közép-Európa legnagyobb klasszikus autós fesztiváljára, a Hungaroring Classic-ra július 12-től 14-ig. A megszokott kiállításokkal ellentétben itt csak álló szépségeket lehet megcsodálni, hanem ami a lényeg, mozgás közben is láthatja őket – olyannyira, hogy hét kategóriában versenyez egymással 24 ország 220 pilótája.

Így bárki testközelből átélheti a Magyarországon ritkán vagy sosem látott gépek csatáját, látványos előzésekkel, elképesztő hanggal és gumifüsttel, a kipufogókból előtörő lángcsóvákkal. Idénre ráadásul a sorozat hőskor klasszikusai, túraautók, monopostók, GT-modellek és túraautók mellett új kategóriával (Porsche 2.0 L Cup) bővül. Az első, 2017-es Classic-ról itt olvashatja riportunkat.