Zöld rendszámos, mégis gázolajat eszik - Mercedes-Benz E 300 de teszt

Miközben a Mercedes E 300 de limuzinformája a márka hagyományaiból merítkezik, a lemezek alatt formabontóbb már nem is lehetne. Dízel-elektromos, külső forrásból tölthető hibridrendszere sokaknak szemfényvesztés, már csak az 1,6 l/100 km-es gyári átlagfogyasztása miatt is, több szempontból viszont okos koncepció: városban sokkal kevesebb káros kipufogógázt ereget ki társainál, de autópályán is takarékos. Csak az a kérdés, hogy megéri-e.

Micsoda időket élünk! Mentegetni kell egy 15,5 milliós (300de Limited Edition) prémiumlimuzint a népharagtól, és nem is a burzsoá mivolta, hanem a csúcstechnikája okán. Igen, leegyszerűsítve csalásnak tekinthető egy alapvetően dízelmotoros nagyautót a Magyarországon számos kiváltságot adó zöld rendszámos flottába sorolni.

Hiszen sok városban ingyenes a parkolás és az elektromos töltés, járnak hozzá adókedvezmények, súlyos tízezrek maradnak a zsebben. Viszont a 1,5 milliós állami támogatásra csak a tisztán elektromos autókkal lehet pályázni, így talán a harcos kábelbarátok is megenyhülnek.

Rétegmodell: ez most a legtisztább dízel

Mert, ha jobban megvizsgáljuk, a Mercedes E 300 de olyan, mint egy hagymarétegekből álló ogre. Igaz, a hasonlat a külsőt illetően máris sántít, a hagyományos limuzinsziluett ugyanis közelről és távolról egyaránt gyönyörű, legalábbis vitán felül megfelel a prémiumkliséknek.

Lágy, elegáns vonalai sokat ígérő belteret sejtetnek

és láss csodát, a belvilág, ha lehet még pazarabb. Már-már olyan színvonalas személyre szabhatóságot kínál, mint egy Rolls-Royce, sajna majdnem olyan színvonalú árazással.

Na de ez több emberöltő óta bevett gyakorlat Stuttgartban, nincs benne semmi szokatlan. Az utóbbi években joggal-okkal össztűz alá vont dízel, különösen a hozzá kapcsolt zöld technikával azonban nehezen érthető. Még akkor is, ha maga az OM 654 kódjelű vadonatúj, 1950 cm³-es, soros négyhengeres "füstös" lazán megfelel az Euro 6d-TEMP kibocsátási határértékeknek.

Ezzel önmagában jó ideig nem érintik az európai nagyvárosok dízel kitiltásai (és ott van a zéró emissziós haladás lehetősége is), de az ördög nem alszik. A műszaki kuriózum melletti érveket tovább gyengíti, hogy

a Mercedes kínálatában egy hasonló, de szalonképesebb, benzinmotoros plug-in hibrid is megtalálható.

Ugyanannyiért. És bizony a benzineseknek eleve jobb a reputációja.

Városban és autópályán is elemében van

A Mercedes 300 de létjogosultságát kereső kérdésekre adható válaszok a környezetvédelmi szabályozások, a járműtechnikai tudományok és a marketing területén keresendők. Tesztalanyunk a még mindig sokmilliós európai, különösképpen németországi dízelpárti autóvásárló-réteg igényei, szokásai és lehetőségei, továbbá a járműgyártókat szorongató széndioxid-flottalimit kényszerszülöttje.

Mindazonáltal sokkal jobban illik rá a szerelemgyerek jelző, miután minden jóból sokat ad. Rendkívül gyors, kényelmes, autópályán is takarékos és környezetbarát, mi több

a komplett Mercedes kibocsátási átlagára is jótékonyan hat a 41 g/km CO2 értéke

(ezt persze a WLTP-ciklus még mindig nem teljesen életszerű metódusa szerint mérik). Frappáns mérnöki válasz korunk kihívásaira.

A "papíron" 50 plusz, a tesztünk során azonban 40 mínusz kilométer körüli tisztán elektromos hatótávjával, az 5,5 l körüli autópályás fogyasztásával, az 5,8 másodperces 0-100-as gyorsulásával, valamint a bizonyára igaz 250 km/h végsebességével egyszerre több szerepet is hitelesen alakít a luxuscirkáló.

Ha kell, hétköznap zaj- és füstmentesen lopakodik a kertvárosi otthon és a belvárosi munkahely között, míg

hétvégén pihentetően, szinte magától levisz az Adriára,

néha pedig – leginkább az Autobahnon – tartósan 200 felett fokozza a száguldás örömteli veszélyeit. Szerencsére már egy egyszerű autópályára felhajtás során is megvillantja tudását: a 2,1 tonna + utasokkal megfejelt tömege ellenére hihetetlen vehemenciával képes megindulni, gyorsulása és rugalmassága sportkocsikkal vetekszik.

Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!