Manökenalkattal a drabális SUV-ok között - Peugeot 508 SW BlueHDI 180 teszt (2019)

2019.11.26. 17:52

Aki képtelen a kocsmapult magasságában születő sztereotípiáktól eltekinteni, annak egy ördögtől való dízel egy megbízhatatlan francia autóban maga a sátán szekere lehet, amivel ráadásul a világot jött elpusztítani. Persze, a valóságban egész másként fest az élet a szoborszépségű Peugeot 508-asban, amely kényelmes és gyors utazóautónak készült – úgyhogy ilyen szerepben is kipróbáltuk.

Ahhoz, hogy ezt az autót megértse az ember, érdemes belátni, hogy a világ nem fekete-fehér, a dolgok pedig változnak. Nem titok, hogy a 2000-es évek java részét világító műszerfali lámpákkal és sokszor lerohadó autókkal tette izgalmasabbá a PSA konszern, de védelmére szóljon, akkoriban egy többször annyiba kerülő Mercedes sem volt az elektronikai kiforrottság mintaképe, sok más társával együtt.

A motorháztető oldalsó vonalai leheletnyivel a sárvédőív alá süllyednek, ahogy végül a lökhárítóra átfutva egy pengeélben végződnek, mégsem lett gyalogosgyilkos belőlük. Galériához kattintson a képre!Forrás: Origo

Semmi sem tart örökké – szerencsére

Aztán jött 2011, amikor a Peugeot Csipkerózsika-álmából feltámadva a formailag egységes, de minden extravaganciát nélkülöző 508-assal egy autóként váltotta le a furcsa arányú 407-est és az öregecske 607-est. Jól összerakott, megbízható típusnak bizonyult kellemes HDi motorokkal, de a 2009-es pénzügyi válság, a baljós múlt, illetve a cégautó-beszerzések ritkasága nem segített abban, hogy az utcakép részévé váljon. Valami azonban elkezdődött.

Klasszikus kombi helyett shooting brake-et is bele lehet látni. Nem volt szerencsénk az időjárással a szlovéniai fotózásnálForrás: Origo

2016-ban a 3008-assal kezdett kibontakozni a mostanra márkaarculattá kiterjesztett vonal, a férfi és női szemet egyaránt bevonzó, de nem agresszív vonalvezetésű, védjegyként hátul tigriskarmolást imitáló lámpákkal zárt, belül extra kicsi kormánnyal és csodás grafikájú műszerfallal készülő, felvállaltan francia autó. Annyira menő volt, hogy 2017-ben be is zsebelte Az Év Autója díjat.

Más világ, mint (az akár márkán belüli) SUV-ok: kecses, elegáns. Ezt a dizájnt örökölte kettővel kisebb méretben a 208-as isForrás: Origo

A jó útra térésnek a nagyobb testvér, az 5008 volt a következő lépcsője, amivel a SUV-okat le is fedték, maradt idő foglalkozni a piaci részesedésből mostanra sokkal kisebb részt harapó D szegmenssel, azaz a klasszikus formájú, középkategóriás autóval. Ezek hagyományosan laposak, és mivel a bevételt már biztosították a cégnek a SUV-okkal, bátran elgurulhatott a gyógyszer.

Amikor a forma köröket ver mindenkire

Év elején már járt nálunk a formailag szedán, egyébként ötajtós karosszériájú 508-as, ami csak leesett állakat hagyott maga után, viszont a kombival erre még rápakoltak egy lapáttal. Nem tudom, hogy alapból kombinak tervezték-e, aztán csak visszakalapálták a lemezeket az ötajtóshoz, de utoljára az Alfa 159 SW-nél sóhajtoztak ennyit az autórajongók, aminél nehéz most hirtelen nagyobb elismerést mondani.

A malomkerekek nem segítenek az egyébként jó futóműnek, óriáskátyúknál képes zavarba jönniForrás: Origo

Zseniálisan találták el a határt, ahol báj és elegancia együtt van jelen a sportossággal. Pont annyira morcos a tigrisszemfogra hajazó LED-es nappali menetfényektől, hogy még ne legyen bunkó autópálya-takarító érzése az embernek, mikor megjelenik a tükrében. Az orr külön is megér egy misét, például a nagy előd, az 504-es betűtípusával írt felirata, vagy a motorháztető oldalsó vonalai, amik leheletnyivel a sárvédőív alá süllyednek. A képek töredékét mesélik csak el a valóság esztétikájának.

Ezt az autót nem a centik és a literek adják el

A keret nélküli ajtók a puttonyos verziónál is maradtak, így a tetővonal alacsonyabbra hozásával (az elődnél 6 centivel alacsonyabb, 1,42 méter magas) is meg tudták őrizni a fejteret mind elöl, mind hátul. Nem szálltak bele a számháborúba, kinek nagyobb a csomagtere, a hátsó lábtere, vagy bármije. Inkább egy vállrándítással kimondják, ők kifejezetten a dizájnra mennek, ez egy sportkombi, ezért nagyjából mindegy is, hogy az előző 508-asnál 30 literrel kisebb a csomagtér (jelenleg 530/1780 liter, és a csomagtartóból is egy mozdulattal, osztottan dönthetők a támlák).

Gombnyomásra ledönthetőek a hátsó üléstámlák, ilyenkor 1780 literesre bővül a csomagtérForrás: Origo

Aki 530 literbe nem fér be, az 560-ba sem fog, illetve aki abban méri egy autó jóságát, hogy hátul tánctér van-e, vagy csak ülni jó benne, az megint rossz helyen kopogtat. Nem lesz ez keresztbetett lábas, sofőrös limuzin, de azért kényelmesen elüldögél hátul bárki, feltéve, hogy nem nőtt túl nagyra, és alapáron kap függönylégzsákot, levegőrostélyt és USB-helyet is. Az előre beszállás mindig emlékeztet rá, hogy ez nem SUV, jó mélyre kell ülni még egy átlagautóhoz mérten is, úgyhogy nem lesz az idősek és hátfájósak kedvence – nekik ott a 3008 és 5008.

Nagyok és kényelmesek az ülések, az 508-as rendelhető különösen hátbarát AGR-minősítésűekkel isForrás: Origo

Korrekt első fotelek és különleges műszerfal

A feláras comb- és gerinctámaszos, felsorolni is lehetetlen, hány irányba állítható, masszázsos, fűthető ülések középen puhább, a széleken keményebb tömést kaptak. Ha lefejtjük a sok marketingsallangot, akkor egy összességében jó fotelt kapunk, amire rosszat nem lehet mondani, de egekbe magasztalni is túlzás lenne. Én az első 1000 km-en még lelkesen kerestem a legkedvezőbb pozíciót, amivel az ülések földi nirvanájába, vagy legalább a Volvók szintjére érhetek, de végül felhagytam ezzel a reménnyel.

Nem egy szokványos autóbelső. Keret nélküli a belső visszapillantó tükör, az ajtózsebek kárpitozottak, óriási és hűtött kesztyűtartóForrás: Origo

Ha már beülünk, úgyis az utóbbi években a Peugeot minden személyautójába beköltöző i-Cockpitnek hívott fedélzeti rendszer viszi el a figyelmünket. Merészet húzott a gyár az elképzeléssel, hogy egy igazán pici kormányt rak be, aminek nem a karimája alatt, hanem az egész felett kell elnézni a műszerfalra, de bejött.

Az 508-asban minden testalkatra könnyen megtalálni azt a pozíciót, amiből a kellemes grafikával megáldott kijelzőn tisztán látjuk, amit ízlésünk szerint kirakunk rá fogyasztási adatoktól kezdve térképen át a hagyományos óracsoportig, lényegében bármit. Ráadásul több legyet ütöttek vele egy csapásra: a szemnek is kedvez, könnyű odasandítani menet közben, kevésbé esik ki a látótérből, és így meg tudták spórolni a head-up kijelzőt.

Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!

Előző
  • 1
  • 2
Következő