Megvan az Év Magyar Autója, így értékeltünk a zsűriben

Öt rivális magazin újságírója, belföldi tesztek és külföldi menetpróbák sora, pontokkal teli táblázatok: így festett az első nagy megméretés Magyarországon, amelynek része volt az Origo autós rovata is. Több mint háromtucatnyi népszerű, vagy zöld rendszámos, netán sportos, itthon gyártott illetve luxuskivitelű modell közül választottuk ki 2020 legjobbjait, és a közönség is ítéletet mondott.

Amikor a legjobbaknak szóló elismerésről van szó, legtöbben az európai Év autója díjra (COTY) gondolnak, amely 1963 óta létezik, és a Genfi Autószalon nyitónapja előtt jelentik be a nyerteseket. Létezik viszont mellette szélesebb fókuszú rangsorolás (Világ Év Autója), másfelől pedig

akadnak csak az egyes országok piacának modelljeit értékelő díjak,

például Japánban, Koreában, Ausztráliában, Németországban (Arany Kormánykerék), illetve összevonva Észak-Amerikában.

Hazánkban eddig elmaradt az ilyen átfogó megméretés, tavaly azonban fordult a kocka: az Autós Nagykoalíció és a Járműipar.hu szakportál meghirdette az Év Magyar Autója 2020 díjat, amelyre bármelyik autómárka importőrjének lehetősége volt nevezni az általa forgalmazott modelleket. Végül 39 autó kelt versenyre a következő kategóriákban: Magyarország Autója (általános), Év Magyar Autója (hazai gyártásúak), Év Zöldautója (alternatív hajtású modellek), és összesített közönségszavazás.

Objektív és szubjektív szempontok

Az első három kategória díjairól szakmai zsűri döntött, elnöke pedig a szervező Biró Csongor (Járműipar.hu). Rajta kívül print és online magazinok autós újságírói pontoztak, nevezetesen Csordás Gábor (Autó és Stílus, Player.hu), Katona Mátyás (Autónavigátor.hu) és Miklós-Illés Kálmán (Autó-Motor).

Megtiszteltetés, hogy a zsűri ötödik tagja jómagam lehettem,

az Origo autós rovatát képviselve. Mind konkurensek vagyunk, mégis közös kihívásként, anyagi javadalmazás nélkül vállaltuk el a munkát.

Egy induló díjnál mindig az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy sikerüljön megteremteni az egységes szempontrendszert, amit a későbbiekben legfeljebb finomhangolni kell. Végül arra sikerült jutni, hogy a legnépesebb Magyarország Autója kategóriában fogyasztás, értéktartás, ár, kényelem, praktikum, biztonság, küllem (formaterv), technika, dinamizmus és garancia alapján értékelünk. Több oszlop kétfelé volt bontva, mert szubjektív és objektív szempontokból adódott össze a pontszám.

Objektívnek tekintettünk olyan ismérveket, mint a listaár, az értékvesztés (Eurotax-számítás alapján), a csomagtartó mérete, az Euro-NCAP törésteszt eredménye vagy az alapáron adott garanciaidő, ezek mindegyike sávosan számított bele az értékelésbe.

Nyilván nem lehet a körtét almához hasonlítani, így az egyes kategóriákat tovább kellett bontani.

A Magyarország Autója címért külön-külön küzdöttek a SUV-ok, a kisautók és a családi autók, míg az Év Zöldautója díjért a villanyautók és a plug-in hibridek.

Parádi parádé és visegrádi tesztkör

Természetesen a Győr-Esztergom tengelyen zajló Év Magyar Autója megméretésen némileg változott a pontok súlyozása, itt olyan szempontok is megjelentek, mint a gyártói hozzáadott GDP-érték, a beszállítói arány, illetve a modell hazai jelenléte. Ezzel itt 130-ra módosult az összesen kiosztható pontok száma, míg a fent említett kategóriákban autóként maximum 100 pontot lehetett bezsebelni. Természetesen minden zsűritag szavazata egyenlő volt, ezek közt pontozásnál a különbségek a szubjektív pontozásnál jöhettek ki.