Így bírja a gyűrődést egy pesti taxi - Ford Mondeo 1.6 TDCi használtteszt

Új a kormány és a váltómarkolat, a műszerfal szinte karcmentes, minden kijelző hibátlan és működik. A kormányról vezérelhető tempomat gyári extra volt

Külföldi céges autóból lett budapesti munkaeszköz ez a lassan kilencéves Mondeo kombi. Megnéztük, milyen állapotban van 335 ezer kilométer után, hogyan muzsikál zömmel városi üzemben a legkisebb dízelmotor, és melyek voltak a karbantartás mesterfogásai.

A 2011-es gyártású, belépő Trend komfortszintű, szerényen extrázott (metálfény, alufelni, tempomat, hangvezérlés) Mondeo IV. kombi négyéves koráig Franciaországban futott céges autóként. Rendszeresen, átlagosan 15 ezer kilométerenként elvégezte (és dokumentálta is) a flottakezelő az előírt karbantartásokat, ezeken felül az évek során semmilyen komoly hiba nem adódott, és szerencsére a törést is megúszta a Ford.

Valós 163 ezer km-rel az órájában, 2015-ben érkezett Magyarországra szinte újszerű állapotban; ráadásul, amint a papírokból kiderült, 147 ezer km-nél a teljes vezérlést is cserélték, valamint feltöltötték gázzal a légkondit. Első hazai tulajdonosa, László munkaeszköznek vásárolta: a budapesti taxirendeletben előírt arculati átalakítás és a taxiüzemhez szükséges kellékek beszerelése után

a Mondeo sikeresen vette az esztétikai minősítést és az emelt szintű műszaki vizsgát.

Tilos spórolni a karbantartáson

Azóta rendületlenül fut a fővárosban, 90%-ban nappalos műszakban, számlálója már 335 ezernél jár. László eleve úgy kalkulált, hogy tíz éves koráig (a taxis korhatárig) megtartja a kombit, ezért a karbantartáson nem spórol. 10 ezer kilométerenként cseréli a motorolajat, kizárólag gyári kenőanyagokat és szűrőket használ, prémium gázolajat tankol, a cserélendő alkatrészeknél pedig utángyártott, de jó minőségű termékeket vásárol.

A hibalista nem hosszú, 270 ezernél ismét vezérlést, 289 ezernél kettős tömegű lendkereket cseréltek (ekkor új kuplungot és szimmeringeket is kapott a Mondeo),

292 ezernél pedig megadta magát a két első toronycsapágy

– ez utóbbi típushiba, és itt nem érdemes spórolni a drága gyári alkatrészen, mert az a legtartósabb. A futómű meglepően jól bírja a rossz utakat, 310 ezer után kellett gömbfejeket és stabilizátorokat cserélni, kicsivel korábban pedig két hátsó lengéscsillapítót.

A Mondeo elektromos rendszere általánosságban megbízható, de a generátornál jellemző hiba, hogy megszűnhet a töltés, amit a szénkefék és a forgórész futógyűrűinek kopása okoz – a javítás nem drága. A nyolcéves autón korróziónak nyoma sincs, némi felületi rozsda csak alul, a lemezből préselt első segédkereten fedezhető fel. A sárga „taxifólia" védi a fényezést, ez eladáskor kamatozhat, mert a városi élet nyomai (karcok, húzások) nem látszanak majd.

Ismertek a Mondeo gyenge pontjai

Örvendetes, hogy a fényszórók műanyag burái nem sárgultak és mattultak be, igaz, a H7-es halogének fénye lehetne erősebb. Az ajtók könnyen nyílnak és csukódnak, egyiknél sincs lógás,

a hátsó ajtó zárja azonban adhat okot bosszúságra.

Ha a mikrokapcsolóval vezérelt elektromos zárban eltörik egy apró alkatrész, kívülről nem nyitható. A profi mondeósok erre találták ki azt a bowdenes vészmegoldást, amit László is beépített, így belülről bármikor kinyithatja a zárva maradt ajtót.

Az utastér elemein, burkolatain alig látszanak az eltelt évek (pedig taxiként fokozott az igénybevétel), zörgést sehonnan nem hallottunk. Jó minőségű, vastag, kellemes anyagú huzat védi a kárpitot, az ülések kényelmesek, a vezetőé sincs kiülve, deformálódva, az eltört deréktámasz azonban Mondeo-betegség. Csúnyán megkopott a kormány és a váltókar bőrbevonata, ezért László nemrég bontóból vett szép állapotú volánt és váltómarkolatot.

A bal oldali bajuszkapcsolónál a fénykürt akadó pontja gyenge, villantásból könnyen átugrik távfényre (ez eleve konstrukciós baki, hogy nem fordított a működés),

és nappal nem mindig látható jól a műszerfalon világító kék jelzés.

De az utastér után nézzünk be a gépházba! Ott esetünkben a legkisebb, 1,6-os, közös nyomócsöves dízelmotor dolgozik, 115 lóerővel és 270 Nm nyomatékkal. Alapjáraton csak finoman rezonál, a hangja hidegen sem zavaró.

Meglepően jó az átlagfogyasztás

Előny, hogy - a kétliteres TDCi-vel szemben - itt egyszerű a részecskeszűrő (DPF) öntisztító folyamata: a rendszer segédberendezések nélkül, csupán az üzemanyag befecskendezési idejének megváltoztatásával elért magasabb hőfokon üzemel. A kis motor városban elegendő dinamikát kölcsönöz, az autó hegyvidéki utakon, akár teljes terheléssel sem erőtlen, és bírja a tartós autópályázást is: hatodikban 130-nál 2400/perc a fordulatszám.

100 km/h fölött a gázra lépve már feltűnik a lóerők hiánya,

ilyenkor nincs hátba vágó gyorsulás, az előzéseket „meg kell tervezni". De nézzük az érem másik oldalát: az eddig mért vegyes fogyasztás 6,1 l/100 km, ami jelentős részben városi használattal jött ki. A tágas utas- és csomagtér mellett szintén Mondeo-erény a menetkomfort: közvetlen a kormányzás, finom a rugózás, kényelmes a futás, csak kimondottan nagy zökkenőknél puffan nagyot a hátsó rész.

Összefoglalva az elmúlt négy évet, László egyáltalán nem bánta meg a döntését. A Mondeo esztétikailag és mechanikailag is bírja a napi munkát, eddig egyszer sem hagyta cserben; az apróbb javításokat, karbantartásokat pedig legtöbbször saját maga végzi, a típus ugyanis könnyen szerelhető. Ilyen használati módra pedig a dízel ideális választás az egyszerűbb építés miatt népszerű, de torkos benzinesek helyett, és borítékolható, hogy majd a taxizás után is jó pár évnyi használat vár még rá.

Műszaki adatok - Ford Mondeo 1.6 TDCi Trend (2011)

Hengerszám/szelepszám: 4/8. Hengerűrtartalom [cm3]: 1560. Teljesítmény [LE/kW (1/min)]: 115/85(3600). Nyomaték [Nm (1/min)]: 270(1750-2500).

Vegyes fogyasztás [l/100 km]: 4,5. Gyorsulás 0-100 km/h [s]: 12,1. Végsebesség [km/h]: 185.

Hosszúság x szélesség x magasság [mm]: 4837x1886x1548. Tengelytáv [mm]: 2850. Csomagtartó [l]: 549-1740. Gumiméret: 215/55 R16.

Még több olvasnivaló Az Autó szaklap májusi számában: