Senkinek sem kell bemutatni a Volkswagen húzótermékét, a Golfot.
45 év alatt 35 millió vásárló nem tévedhet,
ez a világ legnagyobb darabszámban eladott típusa. A 2012-ben bemutatott hetedik nemzedék Európában évek óta vezeti az eladási toplistákat annak ellenére, hogy vannak nála olcsóbb, tágasabb és sportosabb vetélytársak is.
De a Golf olyan kellemes elegyet kínál, amit máshol nem kapunk meg: pont annyira nagy, hogy már kényelmes legyen, de még városban se legyen gond a parkolás, a belseje igényesebb, mint néhány nagy prémiumautóé, és a kezelőszerveit, kapcsolóit olyan logikusan helyezték el, hogy abba lehetetlen legyen belekötni, ráadásul úgy szigeteli el a külvilág kellemetlen ingereitől az utasait, mintha azok egy zárt kapszulában lennének. Mellesleg menetdinamikailag is ott van a szeren, annak ellenére, hogy nem a közvetlen vezetési élményre hangolták, mint örök ellenfelét, a Ford Focust (arra ott van házon belül a mediterrán vérmérsékletű Seat Leon).
Az 1974-es első Golf óta olyan jól bevált a recept, hogy azóta is csak finoman nyúlnak hozzá, drasztikus fejlesztési irányváltásokra 45 év alatt nem került sor, leszámítva az új, nyolcadik generáció belsejét, de erről később részletesen írok. Hagyomány, hogy
az új műszaki alapokat mindig a páratlan számú generációkkal vezetik be, a párosak az előd technikájára épülnek,
de továbbfejlesztett változatban, igényesebb belsővel és több szolgáltatással.
Így van ez a nyolcas Golffal is, amely elődjéhez hasonlóan az MQB padlólemezre épül, ezért a méretei (hossz: 4284 mm/szél: 1789 mm/mag: 1491 mm) alig pár centit változtak, a 2,62 méteres tengelytávja még annyit sem. Kívülről továbbra is az egyik legkisebb alsó-középkategóriás, de az ügyes tervezésnek köszönhetően
belül kényelmesen elfér benne négy felnőtt,
a változatlanul 380 literes csomagtér sem ad okot panaszra.
A motorkínálat nagyrészt a 7-es Golfban megismert erőforrásokat tartalmazza, de az 1,6-os dízelt törölték a kínálatból, a kétlitereseket pedig többféle teljesítménnyel, 80 százalékkal kisebb nitrogén-oxid kibocsátást lehetővé tevő kettős SCR katalizátorral kínálják.
A legnépszerűbb motor valószínűleg az 1,5 literes, négyhengeres benzines turbó lesz,
amelyet 130 és 150 lóerővel kínálnak, utóbbihoz lágy hibrid technológia jár, ha DSG-váltóval rendelik. Ilyen dolgozott a gazdagon felszerelt tesztautóban is.
Ízlés dolga a dizájn, van, akinek nem jön be az új, négy kerek egységből álló LED-es fényszórócsoport, szerintem jól mutat a korábbinál laposabb orron, pláne, hogy a nappali fények LED csíkját összeköti a hűtőmaszk felső, krómozott éle. Profilból nézve a határozottabban meghúzott, kilincseket átszelő élt leszámítva nem sok változott a hetes Golfhoz képest, az S-alakú, vaskos C-oszlopot természetesen nem bántották.
Hagyomány a Golfnál, hogy a karosszériaelemek közötti illesztési hézagok rendkívül szűkek, ami igaz a nyolcadik generációra is (3,5 mm), és az is jó érzés, hogy az ajtók megnyugtató puffanással zárulnak. Ugyanakkor
a spórolás jegyeit is felfedezhetjük,
és nem csak azon, hogy az egyszerűbb gyárthatóság miatt eltörölték a háromajtós karosszériaváltozatot: a motorháztető belső oldalát már nem fényezik a külső színre, és a finom, gázteleszkópos nyitásról is lemondtak, csupán egy szomorú acélpálca tartja a géptetőt, amelyet nekünk kell beakasztani.
Mellbevágó az IQ-nak nevezett adaptív fényszóró 654 ezer forintos felára (Style felszereltséggel 324 ezer Ft), viszont
sokat is tud az okoslámpa:
a mátrixban elrendezett diódákból úgy alakítja a roppant erős és messzire világító távolsági fényt, hogy a többi közlekedőt ne vakítsa el, mellesleg a kanyarba is bevilágít, és a fénykéve alakját a mindenkori sebességhez és időjáráshoz is igazítja. Ráadásul az IQ Light csomaghoz szebb LED grafikájú hátsó lámpák tartoznak (az alapmodell is LED-est kap, de egyszerűbbet), és az irányjelzők elöl-hátul dinamikus, futófényesek, mint pár éve az Audikon.
Wolfsburgban a revolúció helyett az mindig az evolúció volt a jelszó, ha a Golf fejlesztéséről volt szó. Ezt az elvet azonban páros lábbal rúgták fel az új nemzedék belső terénél, ugyanis bevezették az immár alapáron adott digitális műszerfalat (Innovision cockpit) a kétféle méretű (8,3 vagy 10 colos) érintőképernyő mellé, és
a fizikai gombok számát annyira lecsökkentették, hogy - a kormányon lévőket leszámítva - egy kezemen meg tudom számolni őket:
vészvillogó, rögzítőfék, visszagurulásgátló, P állás és indító/leállító gomb. Utóbbi az egyetlen, amelyet fémszínűre fújnak, mégis az első beüléskor legalább egy percig kerestem, hogy mivel kell beindítani a motort.
Ez volt az első pillanat, amikor megfogalmazódott bennem, hogy Európa legnagyobb darabszámban fogyó autójának nem biztos, hogy ennyire minimalista és digitális műszerfalra van szüksége, a második pedig az, amikor 17 év autós újságírói tapasztalatával a hátam mögött is
csak negyed óra elteltével találtam meg a főmenü ikonját, és a Bluetooth-csatlakoztatás lehetőségét.
Az sem győzött meg a digitális átállás sikeréről, hogy egyszer a navigáció fagyása miatt kompletten újraindította magát a harmadik generációs MIB infotainment rendszer, máskor pedig (az egy hét alatt kétszer is) a rádió/média menüpont lenyomására „pillanatnyilat nem áll rendelkezésre ez a funkció" választ kaptam egészen addig, amíg újra nem indítottam az egész autót.
Persze miután az ember pár napig használja a rendszert, szép lassan megtanulja a szükségtelenül túlbonyolított menüstruktúra felépítését, aztán elkezd azon morfondírozni, hogy miért is kellett a régebbi autókba annyi gomb és kapcsoló? Azt azonban a teszthét végére sem tudtam megszokni, hogy a klímaberendezést csak a menüből lehet állítani. Igaz, két-két kapacitív felületet elhelyeztek a képernyő aljára, amelyekkel legalább a hőmérsékletet (és a hangerőt) lehet odanézés nélkül állítani, de a befúvás irányát, erősségét, és a belsőlevegő-keringetést is a menüben kell keresni. Igényes, nagyautós megoldás, hogy a jobbik
Style felszereltséghez már háromzónás klíma jár,
a hőmérsékletet a hátul ülők is digitális kijelzőn állíthatják, és természetesen légbeömlőt is kaptak.
Szembetűnő változás, hogy
miniatűr, elektromos előválasztó kart kapott
a hétfokozatú dupla kuplungos automata váltó, valószínűleg azért, hogy ezzel is hangsúlyozzák: ez a népautó ugyanannak a cégcsoportnak a terméke, amelyik a Porsche 911-est is gyártja (a sportautó tavaly bevezetett 992-es nemzedékének szintén a kisméretű váltókar volt az egyik újdonsága).
Aki pár éves telefont használ, mint én is, bosszantónak fogja találni, hogy kizárólag USB-C portokkal rendelkezik az új Golf, de abból legalább négy is van (kettő elöl, kettő hátul.) Alapáron jár az indukciós töltés, de ha használjuk, akkor semmit sem látunk a telefon kijelzőjéből, viszont töltés nélkül el lehet úgy helyezni úgy, hogy kényelmesen navigálhatunk róla. Így megspórolhatjuk a 235 ezer forintos navigációs rendszert, ha pedig később rájövünk, hogy mégis kell, akkor
utólag is lehet aktiválni egy sor másik extrával együtt
(pl adaptív tempomat, automata távfény, okostelefon-integrálás, wifi hotspot), pont úgy, mint a Teslákban. Vagyis a kocsi már gyártásakor tartalmazza az ezekhez szükséges hardvert, csak fel kell oldani benne a tiltást.
Kommunikál a többi autóval
Egy sor új vezetéstámogató rendszert kínál a nyolcas Golf, elég csak a head up displayre, a dugóban araszolástól 210 km/óráig működő 2-es szintű önvezető rendszerre (Travel Assist), a sebességet a kanyarok erősségéhez igazító adaptív tempomatra (ha van navigáció), a gyalogosok mellett a kerékpárosokat is felismerő vészfék-asszisztensre, vagy a kereszteződés-asszisztensre gondolni, amely állóra tudja fékezni az autót, ha balra kanyarodás közben szemből érkezik valaki. Fontos tudni, hogy a Golf az első Volkswagen, amely megkapta a Car2X technológiát, aminek köszönhetően a képes kommunikálni más Car2X autókkal és a közlekedési infrastruktúrával az úton leselkedő veszélyekről, torlódásokról, útépítésekről.A cikk nem ért véget. Kattintson a második oldalra, ha kíváncsi, milyen vezetni a Golfot!