Ez a parányi crossover elődjével ellentétben nem határozza meg a magyar utcaképet, pedig többre lenne hivatott: komfortbéli hiányosságai ellenére is érdekes karakter. Modellfrissítése apropóján találkoztunk az Ignissel, és kipróbáltuk az immár alapáras lágy hibrid rendszerrel, amely csalódást fog okozni azoknak, akik toyotás ökoélményre számítanak. Viszont épp észrevehetetlenségével jár a szívó benzinmotoron és kézi váltón szocializálódottak kedvében, alacsony fenntartási költségek mellett.

Japán belpiacán mindig is hemzsegtek a különlegességek, köztük a kedvezményes adósorolású, apró kei carok. Ezek egyikében, a hetvenes évek elején piacra dobott Suzuki Fronte Coupéban nem csak a farba beépített kétütemű, 360 köbcentis motor volt érdekes, hanem a szokatlan módon Giugiaro tollából származó formaterv is. Nem véletlenül lett hazájában kultikus veterán, és hasznosította újra jellegzetes stílusjegyeit a Suzuki 2016-ban, az aktuális Ignis bemutatásakor. Ilyen retró elem lett a crossoveren a hűtőmaszk két felhúzott széle, a befelé döntött hátfal vagy a C-oszlop domborítása.

Maradt a sisakszerű üvezegés, fekete A- és B-oszloppal. Nálunk kicsinek számít az Ingis, de tévedés kei carnak tartani, japán belpiacon sokkal kisebb Suzukik rohangálnak. Galériához kattintson a képre!Fotó: Csudai Sándor - Origo

Mini SUV-nak öltözött, nem alaptalanul

Csakhogy Európában és a világ többi piacán a Minivel és társaival ellentétben senkiben sem vált ki nosztalgiát az Ignis, és a barátságos összhatás ellenére sokan inkább értetlenül méregetik, főleg a farkialakítását. Ezért a mostani ráncfelvarrásnál új irányt kellett kijelölni, ami a divatot követve nem lehetett más, mint a SUV-karakter megerősítése. Az új hűtőrács dzsipes fogakat kapott, lökhárítói pedig ezüstszínű alsó betéteket, mintha egy igazi terepjáró páncéljai lennének. Megjelent három új szín is a palettán, 200 ezer forint felárért pedig két tónus dobhatja fel tesztautónk unalmas fehérje helyett.

Merész a C-oszlop kialakítása és a három retró domborítás (nem Adidas-logó). Mérsékelt a 4x4-hajtás felára, ennél olcsóbban nem kapható összkerekes autó, a Dacia Dustert is beleértveFotó: Csudai Sándor - Origo

Fontos tudni, hogy az Ignis nem kirakat-crossover: 18 centis a hasmagassága, és elfogadható 400 ezer forintért összkerékhajtással is megrendelhető – igaz, ebben az esetben csatolt lengőkaros helyett merev hidas hátsó futóművet kap, ami rontja rugózási kényelmét. A korosodó Fiat Panda Cross mellett ez a piac legkisebb 4x4-es modellje, tesztautónkat azonban az importőr (a vevők zöméhez hasonlóan) sima fronthajtással rendelte. 3,77 méteres hosszával amúgy az Ignis félúton jár a fogyatkozó minik és a mai kisautók között, mégis, rendszerint utóbbiak közé szokás besorolni.

Sokan ódzkodnak a hátuljától, de legalább van egyénisége; új az ezüstszínű lökhárítóbetét. A magas építés és a keskeny gumi nem sok sportosságot sejtet, viszont fordulékonyFotó: Csudai Sándor - Origo

Magyarországon régóta dívik az „adott pénzért elérhető legnagyobb autót" szemlélet, ennek jegyében a hazai gyártású (és remek ár-értékű) Vitara tanyázik az eladási listák élén, az Ignisnek márkán beül is csak statisztaszerep jut. Pedig városban egyáltalán nem jönnek rosszul parányi méretei, a forgalom kisebb lyukaiba befér, szűk parkolóhelyekre be lehet kanalazni, a 9,4 méteres fordulókör pedig kevés ipszilonozást ígér. Bár átlósan hátra sokat kitakar a vastag C-oszlop, előre és oldalra jól ki lehet látni a magas vezetőülésből, és tolatókamerája is van (sajnos radar helyett).

Apró, a pad helyzetétől függően 204-267 literes a csomagtartó, bövítésnél a támlák döntésével lépcső keletkezikFotó: Csudai Sándor - Origo

Csak négyszemélyes, de ügyesen variálható

Belsejében vegyes kép, hiszen egyfelől jókora és kőkemény műanyag felületek uralják, az ajtócsukás hangja sem éppen Wertheim trezorra emlékeztet, az ülések formázása is csak a kategória átlagát hozza, a hártyavékony padlószőnyeg pedig mintha a régi Swift elfekvő raktárkészleteiből érkezett volna. Másrészt viszont a hengeres klímapanellel, a kék és fehér díszítőbetétekkel igyekeztek némi életet vinni bele, míg a könnyen leolvasható analóg műszerfal és a hamar kiismerhető fizikai gombok sokkal kevésbé adják fel a leckét, mint a modern autók kijelzői és menüs kezelőfelületei.

Érdekes a kerek és szögletes légbeömlők randevúja, illletve a fehér betét, de azért érezhetően olcsó a beltér. A GL és a GL+ bőrhatású kormányt kap, a GLX viszont merő luxusként valódi bőrtFotó: Csudai Sándor - Origo

Megkapta azért a többi Suzuki érintőképernyőjét (telefontükrözéssel), melynek tudása ebben a méretosztályban elegendő, csak a csúszkás hangerőszabályzással nem sikerült megbarátkozni. Még GLX csúcsmodellként sem szolgálhat az Ignis adaptív tempomattal, táblafelismerővel vagy holttérfigyelővel, kapunk viszont sávelhagyásra figyelmeztetést és kamerás ráfutásgátlót. Valójában nem is hiányzott a részleges önvezetés, és papírautónak sem mondanánk: alapkivitele három, a topváltozat pedig öt csillagot kapott, igaz, még a régi metódus szerinti Euro-NCAP törésteszten.

Ahhoz képest, hogy az egyik legkisebb crossover, meglepően tágas hátul az Ignis, bár a belső szélesség nem az erőssége. Remek az osztva tologatható padFotó: Csudai Sándor - Origo

Japánban az építészek és lakberendezők mesterei annak, hogyan használják ki legokosabban a szűk alapterületet, és ez természetesen az autóiparba is átszivárgott. A keskeny, de magas Ignis egész szellős utasteret kínál 2,4 méteres tengelytáv mellett, hátul egy-egy átlagos alkatú felnőtt is el tud férni benne, igaz, a csomagjaiknak nem sok hely jut. Hogyha kisgyereket viszünk, sínen előrébb lehet tolni az 50:50 arányban osztott padot, és máris megnő a raktér – sajnos ez az ügyes megoldás sorra tűnik el a mai kisautókból. Hátulütője, hogy az Ignis GLX forgalmi szerint is csak négyszemélyes.

Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!