NAV-bírsággal ért véget egy hazai autóvásárlási történet. Az adóhatóság tisztázta az ügyet.

A Vezess történetének szereplői Hollandiából importált Skoda Octaviát vásároltak, de előre eldöntötték, hogy lízingelni fogják. A külföldről behozott használt autót papíron eladja nekem a kereskedő, majd én azt papíron eladom a banknak, persze én fogom használni, hiszen visszalízingelem. Abszolút nem értettem, hogy ennek mi értelme, de váltig állította a kereskedő, hogy ez manapság így megy" - idézte a lap a tulajdonost.

Kitöltötték, majd aláírták az összes dokumentumot, kifizették a regadót és a vagyonszerzési illetéket. Nem sokkal később a házaspár levelet kapott az adóhatóságtól, amelyben arról tájékoztatták őket, hogy az adózó terhére 71 500 forint gépjármű vagyonszerzési illeték és 10 000 forint mulasztási bírság fizetési kötelezettséget" állapítottak meg.

Vagyis a határozat szerint kétszer kellett kifizetnünk a 71 500 forint vagyonszerzési illetéket, és még tízezret azért, mivel a második 71 500 elmaradt a megadott határidőn belül.

A NAV állásfoglalása szerint a kétszeres illetékfizetés oka nem maga a lízing, hanem az, hogy a vásárló egymást követően kétszer is azonos gépjármű tulajdonjogának megszerzésére kötött két különböző szerződést. Az elsőben a külföldről behozott gépjárművet a kereskedőtől adásvételi szerződéssel megvásárolta, amely után a törvény alapján visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. A másodikban a korábban értékesített gépjárműre a bankkal lízingszerződést kötött. A lízingszerződéssel létrejött tulajdonszerzés szintén visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettséget keletkeztet.

A NAV szerint hasonló helyzetben lényegesen elterjedtebb és javasolhatóbb megoldás, hogy a lízingbeadó bank vásárolja meg közvetlenül a kereskedőtől a lízingbevevő által kiszemelt gépjárművet, és úgy adja lízingbe számára.