Ezekben az esetekben nem kell fizetni, ha megbüntetik gyorshajtás miatt

Budapest, 2016. április 4. Közúti ellenőrzésre figyelmeztető tábla a budapesti Nagykőrösi úton telepített Véda közúti intelligens kamerának nevezett új fix traffipaxok közelében 2016. április 4-én. Az új kamerák, amelyek április 5-én reggeltől fognak működni, sebességmérés mellett - a többi között - forgalomszámlálásra és többféle szabályszegés felismerésére, dokumentálására is alkalmasak. A rendszer 160 mobil sebességmérőt, valamint az ország egész területén 365 fixtelepítésű komplex közlekedésellenőrző pontot (KKEP) foglal magában, 134 útszakaszon. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Néhány esetben mentesülni lehet a gyorshajtás miatt kiszabott bírság megfizetése alól.

Gyorshajtás esetén általában közigazgatási eljárás indul, kivéve, ha a helyszínen megállítják a sofőrt. A közigazgatási eljárás során a rendőrség az elkészített fényképfelvételekre és a gépjármű-nyilvántartás adataira támaszkodik.

A gyorshajtás miatt kiszabott bírság objektív jellegű szankció, vagyis a bírságot a gépjármű üzembentartójával szemben szabják ki. A rendőrség az eljárás során nem nyomoz az elkövető kilétének megállapítása iránt, a bírság összege pedig jogszabályban rögzített, a rendőrség azt még méltányosságból sem mérsékelheti.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A gyorshajtási bírság alóli mentesülés azonban lehetséges

- áll a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító közleményében. Az egyik mentesülési ok, ha azt a gépjárművet, amivel a szabályszegést elkövették, még

a szabálysértés előtt ellopták az üzembentartótól.

Ebben az esetben a mentesüléshez az is szükséges, hogy az üzembentartó a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően feljelentést tegyen a rendőrségen.

A bírság megfizetése alól

akkor is mentesülhet az üzembentartó, ha megfelelően tudja igazolni, hogy gépjárművét kölcsönadta,

és a szabályszegést a kölcsönzés időtartama alatt követték el. Az üzembentartónak ugyanakkor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával kell igazolnia a kölcsönbe adás tényét.

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a gépjármű hatósági jelzését (rendszámát), az üzembentartó és a használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét. Továbbá azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzembentartótól átvette.

Ha az üzembentartó megfelelően tudja bizonyítani, hogy nem ő követte el a gyorshajtást, úgy a rendőrség a bírságot a gépjármű tényleges használójával szemben fogja kiszabni.