Csütörtökön az előrejelzések szerint meg fog dőlni a napi melegrekord Magyarországon, egyes területeken a 40 fokot is meghaladhatja a csúcshőmérséklet, ami fokozott elővigyázatosságot követel az autósoktól is. Összeszedtünk pár tippet és tudnivalót, ami megkönnyíti a forróság elviselését és a kocsi állapotának megőrzését.

Régi módszer a legyező, de van, amikor ez is nagyon hasznos tud lenni. Természetesen nem a vezetőnek, mert neki két kézzel kell fognia a kormánytForrás: Shutterstock

Sokan jégvermet csinálnak az utastérből, aztán csodálkoznak az arcüreggyulladáson, mások félig kiszáradva, éticsiga-tempójú reakcióidőkkel vezetnek. Eközben a túlfújt gumikkal, fortyogó hűtővízzel az autó is amortizálódik, pedig sok bajt pofonegyszerű lenne megelőzni. Feltesszük és megválaszoljuk a kánikula leggyakoribb kérdéseit.

Mi az oka annak, hogy ilyenkor mindenki rosszabbul vezet?

Melegben megnő a reakcióidő, van, aki több hibát vét, mint ittasanForrás: MTI/Mihádák Zoltán

Nagy melegben csökken a vérnyomás, emiatt gyengül a koncentráció, lankad a figyelem. Kánikulában a gyalogosok, kerékpárosok, motorosok is kiszámíthatatlanabbul közlekednek, úgyhogy fokozottabban kell figyelni rájuk. Felmérések igazolják, hogy ilyenkor jobban kifáradnak a sofőrök a hosszú, monoton vezetésnél, érdemes tehát gyakrabban megállni és felfrissülni.

Van, aki így hűti magát vezetés közbenForrás: AFP/2012 Getty Images/Spencer Platt

Célszerű ilyen időben bő szabású, könnyű, lehetőleg világos színű pamut vagy len ruhákat hordani, és ügyelni a jó minőségű, UV-szűrős napszemüvegre, a hunyorgás is fárasztó lehet hosszú távon.
Nagy melegben felgyorsul a szívverés, ami az izzadás mellett a stresszt is fokozza, ez az oka annak, hogy sokan türelmetlenebbek. Aki kiszárad, ugyanannyi hibát vét, mintha ittasan vagy kábítószer hatása alatt ülne kormány mögé, hívják fel a figyelmet az Európai Hidratációs Intézet vezetői, amit kísérlettel is igazoltak: a szomjazó vezetők 101 hibát vétettek ugyanazon a próbaúton, ahol jó kondícióban csak 47-et. Apropó, alkohol: a nyáresti bulikat kánikulában nehezebben tolerálja a szervezet, és az alkohol is lassabban ürül ki.

A kocsiban maradhat a gyerek/kisállat, amíg beugrunk a boltba?

Rengeteg kutya pusztul el keserves kínok közt autóban, és elvétve vonják felelősségre a tulajdonosokatForrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Jonas Walzberg

A nemzeti dohányboltok gyakran állítják választás elé a kísérő nélküli szülőket, hiszen 18 év alatti csemetéjüket (elvileg) nem vihetik be magukkal. Maradjon addig a kocsiban, amíg egy füst alatt a lottózóba és a pékhez is beugrok? A válasz határozott NEM! Ha csak pár pillanatra ugrik el valahova, az pont elég ahhoz, hogy 50-60 fokos vagy még forróbb katlanná változzon az utastér, és a kisgyerekek szívrohamot kapjanak.

A német autóklub (ADAC) táblázatában pontosan látható, hogy milyen mértékben képes felmelegedni az utastér a külső hőmérséklet és az eltelt idő függvényében. Ha a csütörtökre várható 40 fokot vesszük alapul, akkor az autóban 10 perc elteltével máris 47 fokot mérhetünk, 30 perc múlva 56 fokra, 60 perc elteltével pedig elviselhetetlenül magasra, 68 fokra emelkedik a hőmérséklet (utóbbi már szauna hőmérséklet, melyet csak percekig képes elviselni az emberi szervezet)Forrás: ADAC

Az extrém magas hőmérséklet jelentős kihívás elé állítja a szervezetet, 40 fokos testhőmérséklet felett egyértelműen a hőguta veszélye fenyeget. További melegedéskor a vér viszkózusabbá válik, a szív egyre keményebben dolgozik, majd egyszer csak leáll. 42 fokos testhőmérséklet felett az emberi szervezet megadja magát.

Egy amerikai alapítvány kísérletében száz dollárért sem bírtak ki felnőttek tíz percet egy napon álló, felhúzott ablakú autóban – megnyomták a pánikgombot, és menekültek. Ahogy embert, úgy állatot sem lehet szenvedni hagyni napon álló kocsiban – idén a gyerekek kiszabadításán túl volt már itthon több ablakbetörős kutyamentés is.

Érdemes-e minimum hőmérsékletre állítani a klímát?

Ha meg akar fázni, vagy ízületi gyulladást szeretne, akkor mindenképpen. Egy napon álló kocsinál eleve gyakran percek kellenek a klímának, amíg igazán hűvöset tud fújni, de saját szervezetünk és az autó dolgát is megkönnyítjük, ha még a parkolóban nyitott ajtókkal átszellőztetünk, és az első pár kilométeren lehúzott ablakkal csinálunk huzatot. Annyiban stimmel csak a felvetés, hogy ez első kilométereken lehet a későbbre tervezettnél hűvösebb hőfokot választani, aztán vissza kell állni a szokásos hőmérsékletre, ami lehetőleg ne legyen 8-10 foknál alacsonyabb a kintihez képest.

Csak az indulás utáni percekben állítsuk a leghidegebbre a klímátForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Rolf Vennenbernd

Keringetésre kapcsolva a légkondicionáló a belső tér kezelt levegőjével dolgozik, ami nem csak arra jó, hogy a buszok, teherautók koromfelhőjétől megkíméljük magunkat. Ez gazdaságosabb és üzemanyag-takarékosabb megoldás az utastér hűtésére is – a fogyasztásban deciket, akár litereket jelenthet. Átmenetileg érdemes használni ezt a funkciót, de tartósan nem, mert még jobban kiszárítja a bőrt, és friss oxigén utánpótlás híján hamarabb fárad a sofőr.

Indiában a legnagyobb hőséget is sokan megpróbálják az autóban átvészelniForrás: AFP/Sajjad Hussain

Ha már üzemszerűen működik az automata klíma, 21-22 foknál tartósan nem állítsuk hidegebbre. Manuális változatoknál igyekezzünk ne túlságosan hidegre állítani a hőfokszabályzást – sokan nem is tudják, hogy benyomott A/C gombnál középállásban sem langyos, hanem hűvös (csak éppen nem sarkvidéki) levegőt fúj a rendszer. Fontos, hogy sosem magunkra, hanem felfelé állítsuk a légáramot, a hideg levegő majd lefelé száll.

Ne közvetlenül az arcra irányítsuk a hideg levegőt, hanem fölfeléForrás: Shutterstock

Az utasteret azért se hűtsük a külső hőmérsékletnél 8-10 fokkal hidegebbre, mert az emberi szervezet az ennél nagyobb hőmérséklet-különbségeket nehezen viseli el. Ha a hidegből kiszállunk a meleg levegőre, az azonnali szédülést, fáradtságérzetet okozhat. Ha bűz érkezik a szellőzőkből, ideje pótolni az elmaradt ózonos vagy vegyszeres tisztítást (10-15 ezer forint), de azt se felejtsük, hogy a friss levegőhöz rendszeresen cserélt pollenszűrőre is szükség van.

Hideg autóban is sok folyadékot kell fogyasztani?

A hűtött tárolórekesz ilyenkor aranyat érForrás: Toyota

Természetesen klíma nélküli kocsikban senyvedve még fontosabb, hogy rendszeresen pótoljuk a kiizzadt folyadékot, de az kivétel nélkül mindenkire vonatkozik, hogy inni kell, ráadásul hűtött utastérben kevésbe vesszük észre a kiszáradás tüneteit. A sportorvosok szerint normál esetben a napi ajánlott folyadékmennyiség másfél-két liter, de extrém helyzetben akár négy-hat liter folyadékot is veszít a szervezet, amit nem elég sima vízzel pótolni. Ilyenkor már az ásványi sók pótlására is figyelni kell, amire az izotóniás sportitalok a legmegfelelőbbek, de a magas ásványianyag tartalmú ásványvizek is jobbak a csapvíznél.

A kiszáradás ellen a nagyvárosokban vizet osztanak, de ne hagyatkozzunk erre, készüljünk fel kellő mennyiségű folyadékkalForrás: Getty Images via AFP/2021 Getty Images/Justin Sullivan

A hűtött italok csökkentik a szervezet belső hőmérsékletét, a cukros üdítők pedig az éhségérzetet csillapítják, de szomjoltásra kevésbé válnak be – a hordozható hűtőládák vagy klímacsatornás kesztyűtartók korszakában sokkal könnyebb megoldani a hidegen tartást, mint régen. Az arab országokban meleg teát isznak kánikulában, mert ez a párologtatás erősítésével önhűtő reakciót vált ki a szervezetből. Ahhoz, hogy a bőr pórusai ne tömődjenek el, ne együnk ilyenkor zsíros, nehéz ételeket. Indulás előtt a hideg vízben tusolás is segít megőrizni a frissességet, egy megnedvesített törülköző vagy frissítőkendő hasznos útravaló.

A cikk folytatódik a második oldalon!