Bohókás formáival a C3-as máig kitűnik a kisautók kategóriájában, de a kötelező ráncfelvarrás alól ez a típus sem bújhatott ki. Vajon mennyire állja még a sarat a konkurensekkel szemben a franciák kényelemre hangolt különce? Tesztünkben egy szívómotoros változattal kerestük erre a választ.

A Citroën sosem ment a szomszédba egy kis különcködésért, kevés unalmas autó került ki eddig a tervezők kezei közül. Igaz ez a C3-asra is, amelynek első generációja 2002-ben került piacra. Buborékra hasonlító külseje jelentősen eltért a műszaki alapokat adó Peugeot 206-ostól, és még egy speciális kabrióval is meglepték a világot, ez volt a Pluriel. Utóbbit nem fogadta jól a piac, ám a C3 élt és virult, bár a 2009-ben érkező második generáció sokkal kevésbé volt formabontó. Végül 2016-ban eljött a jelenleg is futó harmadik generáció ideje, és újra visszatértek a merész formák.

SUV-os hatást kelt a vastag alsó műanyagozás, de védelemnek sem rossz. Galériához kattintson a képre!Forrás: Ruschel Zoltán

Itt megmaradhatott az oldalsó védőbetét

Az azóta széles körben slágerré vált osztott fényszórók, a pufók, magas orr-rész és a sok aprólékosan megrajzolt részlet egyértelműen megkülönbözteti bármely más konkurensétől. Nem is lehet véletlen, hogy a ráncfelvarrás során csak óvatosan nyúltak a még mindig friss, vidám és fiatalos autóhoz. Főleg az orra változott, a márkajelzést magában foglaló dupla krómcsík alsó tagja a széleken immár lekanyarodik a fényszórókhoz, melyek szintén megújultak. A korábbi fekvő téglalap helyett az új C4-esre erősen hasonlító, négyzetesebb egységek kerültek az emiatt enyhén módosított lökhárítókba.

Semmit sem öregedett a forma, még ma is kitűnik a tömegből a C3-asForrás: Ruschel Zoltán

 Még fontosabb, hogy ezek már full LED-es lámpák, amelyek alapáron járnak hozzá, ez kisautóknál még most sem magától értetődő. Lényegében ezzel fel is soroltunk mindent, bár még tegyük hozzá a két új külső színt és a szintén két új belső hangulatcsomagot, illetve az oldalsó AirBump nevű műanyag védőbetét módosítását is, kocka helyett már hosszúkás dudorok vannak rajta. Ez a speciális dizájnelem még a Cactusnál debütált, ott nem aratott nagy sikert, és C3-at is van lehetőségünk nélküle kérni (az alapmodellhez eleve nem jár). Nekem mondjuk nincs bajom vele.

Az Airbump oldalsó védőbetét is kicsit változott. Ha nem tetszik, akkor kérhetjük nélküle is az autótForrás: Ruschel Zoltán

A C3 egyik specialitása a magas fokú testreszabhatóság, ez konkrétan azt jelenti, hogy a számos fényezés és a hozzájuk kérhető, eltérő színű tetők, valamint a szintén többféle külső dekorációs csomag (színes betétek, matricák) variálásával összesen 97-féle kombinációt lehet összehozni. Mindezt még fokozza a többféle beltéri csomag is, szóval kicsi az esély, hogy a szomszéd utcában egy ugyanolyan C3-as álljon majd, mint a sajátunk. Tesztautónk a kissé sablonos „fehér alapszín fekete tetővel" kombót piros betétekkel és a tető közepén lévő dekormatricával tette izgalmasabbá.

Az eltérő színű tetőn kívül dekormatricák és külső színcsomagok variációi teszik igazán egyedivé a C3-astForrás: Ruschel Zoltán

Különleges kárpitok vs. olcsó műanyagok

Belül szinte semmihez sem nyúltak, a külsőhöz passzoló kabin formailag szintén nem tűnik öregnek. Számomra egyértelműen az ülések és azok kárpitozása a legjobb. Elöl fotelek vannak: kisautótól meglepően vaskos és nagyméretű, puha, de kényelmes ülőalkalmatosságok ezek. A fűthetőségen kívül semmi extrát nem tudnak, mégis jó bennük üldögélni, a többféle színű, anyagú, tapintású szövet pedig felteszi az i-re a pontot. Elöl még egész jónak mondható a helykínálat, bár legalacsonyabb állásban is elég magasan ül az ember, emiatt kosaras termetűeknek kevés lesz a fejtér.

A beltér legjobb része az első két ülés. Fotelszerű kényelmük, dekoratív kárpitjuk sokat dob a hangulatonForrás: Ruschel Zoltán

A vaskos első ülésekért a hátul utazók fizetnek meg, ott már csak átlagos magasságúak férnek el, mind láb-, mind fejtér tekintetében. A kárpit itt is remek, viszont más extrára ne számítsunk. Sem légbefúvók, se USB, se könyöklő, az első támlák hátán lévő zsebbekkel kell beérni. Középre ne erőltessünk senkit, széltében sincs elég hely egy ötödik utasnak, a lábtérről nem is beszélve. Visszatérve előre, könyöklőt itt sem kapunk, van helyette viszont egy piros csíkkal és az utas előtt műbőrbetéttel feltuningolt műszerfal.

Kapaszkodó helyet bőröndfogantyúval csukhatjuk magunkra az első ajtókat. A kemény plasztikoknál sem hanyagolták a dizájntForrás: Ruschel Zoltán

Egyszerű, mégis jópofa formákat látunk mindenfelé, olyan gegekkel, mint a légbeömlők középen aszimmetrikus állítói, az ajtókárpiton lévő mélyedések, no meg a zseniális, bőröndfogantyút idéző, (mű)bőr ajtóbehúzók. Ezek ügyesen elterelik a figyelmet arról, hogy az anyagminőség a már említett üléskárpitot leszámítva igen olcsó, kemény, kopogós felületekből tevődik össze. Az ajtókon a könyöklő falatnyi felületén kívül mindent ilyen plasztik borít, az ajtózsebek fehér színe pedig félresikerült ötlet, könnyen koszolódnak – a frissebb riválisok jobb minőségérzetet adnak.

Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!