Alighogy bemutatta, rögtön a mélyvízbe dobta a japán gyártó az első hidrogén üzemű belső égésű motorral szerelt versenyautóját. Az emissziómentes Corolla a világ egyik legkíméletlenebb futamán esett át a tűzkeresztségen.

A befutás pillanataForrás: Toyota

A japán motorsport legnagyobb jelentőségű eseményén, a Fuji 24 órás futamon egy különleges prototípussal vett részt a Toyota. A Corolla Sport orrában a Toyota GR Yarisból ismerős 1,6 literes, háromhengeres motor speciálisan átalakított változata dolgozott. A Toyota a belső égésű motortechnológiát tette alkalmassá hidrogén üzemre – és pontosan ennek a fejlesztési programnak volt egy fontos korai mérföldköve az átalakított Corolla részvétele a Fuji 24 órás futamon.

Forrás: Toyota

A hidrogén égésekor széndioxid egyáltalán nem, csupán kis mennyiségű nitrogén-oxid keletkezik. Emellett az égéstérbe óhatatlanul bejutó, minimális mennyiségű kenőolaj elégésekor keletkezik széndioxid, ám ennek mennyisége elhanyagolható. A motor üzemeltetésének elsődleges mellékterméke a vízpára – ugyanúgy, mint a hidrogén üzemanyagcellás technológia esetén.

Ezt a kipufogógázt be lehet lélegezniForrás: Toyota

A csapattal és az autóval szembeni legfontosabb elvárás az volt, hogy képes legyen teljesíteni az egész napos versenyt. Ennek fontos komponense volt a megbízható hidrogéntöltő rendszer kifejlesztése. Mivel a Toyota Corolla Sport nagynyomású fedélzeti tartálya mindössze 30 percre elegendő hidrogént képes tárolni, a mobil töltőrendszernek (hiszen azt csupán erre a versenyhétvégére telepítették) rendkívül gyorsan, ugyanakkor megbízhatóan kellett működnie. Hogy a viszonylag kompakt berendezés ellenére megfelelő nyomáson tudják a járműbe átfejteni a hidrogént, a Toyota egy különleges ötletet vetett be: nem egy, hanem két töltőrendszert állított üzembe, amelyek tandemben működtek. Maga a versenyautóba tankolt hidrogén is különleges volt: a fukusimai hidrogénkutató intézet tisztán napenergiával előállított, ezért abszolút szénsemleges üzemanyagot biztosított a 24 órás extrém kísérlethez.

Forrás: Toyota

Elsőként Kamui Kobayashi, a Toyota Gazoo Racing világbajnok pilótája ült a volán mögé, majd őt Morizo, azaz Akio Toyoda, a Toyota elnöke váltotta. Ők és az utánuk sorban következő pilóták ugyanazzal az elégedettséggel szálltak ki az autóból: a hidrogén üzemű motor ugyanolyan élvezetesen vezethető, mint benzinüzemű társa. Sőt, mivel a hidrogén hat-hétszer gyorsabban ég, mint a benzin, a gázreakciók még annál is fürgébbek voltak.

A telemetriai adatokat a boxban elemző mérnökök ugyanakkor látták, hogy a hidrogén eltérő égési jellemzői miatt az erőforrás működése fokozatosan kezdett eltérni az optimálistól. Takamitsu Matsui alatt a Corolla a verseny tizenötödik órájában meghibásodott. Kiállt a boxba, a mérnökök pedig munkához láttak. Mint kiderült, a problémát elektronikus hiba okozta, a rendszer újraindítását követően a motor ismét tökéletesen működött.

Nem véletlen a versenyruha: Morizo álnéven Akio Toyota elnök is volán mögé ültForrás: Toyota

A verseny leintése előtt 25 perccel egy utolsó pilótacserére gördült ki a Corolla a boxba. A történelmi célba érésre Akio Toyodát, a Toyota elnökét kérte fel a csapat, így ő lehetett az, aki a japán gyártó első hidrogén üzemű versenyautójával áthaladhatott a célvonalon. 24 óra alatt több mint 1500 kilométert tettünk meg. Részvételünkkel nem csak a Toyota munkatársait képviseljük, hanem mindazt az 5,5 millió embert is, akik a japán autóiparban dolgoznak, és akikkel ugyanazt a végső célt: a szénsemlegességet kívánjuk elérni – foglalta össze a 24 órás verseny technikai és erkölcsi tanulságait Toyoda.